A Kulturális Kapcsolatok Intézete

A külfölddel valo kulturális kapcsolatainak ügyével eddig több különböző és állami szerv foglalkozott az e tárgykörben felmerülő feladatokat kellő tervszerűség és egységes rendszer nélkül bonyolították le. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében tartom szükségesnek a fenti rendelettel életrehívandó Szervezet megszervezését.

Előzmények

A rendelethez készült előterjesztés megemlíti, hogy a létrehozandó Kulturális Kapcsolatok Intézete nem csak költségvetésének egy részét kapja más intézményektől, hanem bizonyos elődintézmények feladatkörét és hatáskörét is átveszi. A legfontosabb ilyen - rövid életű - előd-intézmény a Külföldi Kapcsolatok Hivatala volt.

Ennek megszervezése először 1948. március 12-én szerepelt a Minisztertanács

ekkor került a Minisztertanács elé az előterjesztés a „külföldi kapcsolatok hivatalának létesítése tárgyában". (Lásd az 1. számú forrást!)

Ezt követően 1948. március 19-én fogadták el azt a

, amely létrehozta a Külföldi Kapcsolatok Hivatalát (KKH). (Lásd a 2. számú forrást!) A rendelet 1. § értelmében a KKH feladata lett a Miniszterelnökség ügykörébe tartozó külföldi kormánydelegációk magyarországi fogadása, valamint magyar kormánydelegációk külföldi utazásainak előkészítése. A 2. § jelentősen tovább bővíti a rendelet hatálya alá tarozó utazások . A külföldi delegációk fogadásának és a magyar küldöttségek külföldi útjainak költségeit a miniszterelnök költségvetésében kellett biztosítani.

1949. május 27-én a Minisztertanács felemelte a KKH dolgozóinak létszámát, és az intézmény tevékenységi körébe sorolta a rendszeresen visszatérő állami ünnepek rendezésének

is.

Nagyon rövid idő, alig két hónap múlva a Minisztertanács ismét foglalkozott egy, a KKH-t érintő üggyel. A hozott határozat értelmében a külföldre meghívást küldők, és meghívást kapottak az elküldést vagy a meghívás kézhezvételét követően kötelesek a KKH-nak bejelenteni és annak előzetes hozzájárulását kikérni a vendégfogadáshoz, illetve az utazáshoz. Csak ennek birtokában lehetett hivatalos vendéget fogadni vagy meghívást elfogadni. Ezt követően a Miniszterelnökség Külföldi Kapcsolatok Hivatala foglalkozott a külföldi kiküldetések és külföldről érkező vendégek fogadásának hivatalos engedélyezésével.

 

Ezen a napon történt március 22.

1933

Megnyílik a dachaui koncentrációs tábor, az első náci koncentrációs tábor.Tovább

1939

Kárpátalja visszacsatolása során Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légirő. A légi harcban 9 szlovák repülőgép semmisül...Tovább

1945

Kairóban (Egyiptom) megalakul az Arab Liga.Tovább

1946

A népbíróság halálra ítéli Sztójay Döme volt miniszterelnököt.Tovább

1951

Elhunyt Almásy László Afrika-kutató (*1895).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő