A Szabad Európa Rádióban bírálták a magyar vezetést, mert: 1.) a Fo-nográf-együttes legutóbbi nagylemezén megtiltották, hogy az Európa...Tovább
A Kulturális Kapcsolatok Intézete
A külfölddel valo kulturális kapcsolatainak ügyével eddig több különböző és állami szerv foglalkozott az e tárgykörben felmerülő feladatokat kellő tervszerűség és egységes rendszer nélkül bonyolították le. Ennek a hiánynak a megszüntetése érdekében tartom szükségesnek a fenti rendelettel életrehívandó Szervezet megszervezését.
A Magyar Dolgozók Pártjának központosító törekvései a külföldi kulturális kapcsolatok építése terén
A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Külügyi Bizottsága a párt hatalomra jutását követően röviddel
a „külfölddel való kulturális kapcsolatok központosításának" kérdését. (Lásd a 3. számú forrást!) „Egy intézményt kell létesíteni a Külügyminisztérium felügyelete alatt." Ez a mondat kulcsfontosságú annak számára, aki meg kívánja érteni, hogy1948-ban miért találták hirtelen annyira fontosnak a külkapcsolatok állami felügyelet alá vonását, állami szervezését, irányítását és ellenőrzését.A VOKSZ elnevezésű szervezetet 1925-ben hozták létre a Szovjetunióban, a külfölddel való tudományos és kulturális kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének a szervezet alapszabályában megfogalmazott céljával. A mögöttes cél nyilvánvalóan mindennemű kulturális és tudományos kapcsolat központi állami ellenőrzési lehetőségének megteremtése volt.
A Magyar Dolgozók Pártja Szovjetunióból 1945-ben Magyarországra érkezett vezetői követni kívánták a „bevált" szovjet módszert, és a már sok éve működő példának megfelelően egy intézményben összpontosítani a kulturális külkapcsolatokat. Már az említett, 1948. augusztusi külügyi bizottsági határozatban leszögezték, hogy addig is, amíg az új intézmény terve meg nem valósul, „minden meghívás és kiküldés csak a Külügyminisztériumon keresztül történhetik, a fontosabbak a Minisztertanács beleegyezésével." Már ebben az augusztusi iratban szerepel, hogy a „KKH-t utasítani kell, hogy ki- és beutazási kérdésekben ne intézkedjék a Külügyi Osztály nélkül." Itt fordul elő először az is, hogy „
elvtársnő felhívja a tömegszervezetekben dolgozó felelős elvtársakat, hogy minden tervbe vett utazást és meghívást kötelesek először a Párt Külügyi Osztályának jelenteni."A Magyar Dolgozók Pártja Külügyi Bizottsága 1948. szeptember 30-ai ülésén az Alexits Györgyből, Antal Helénből és Komját Irénből álló bizottság terjesztette elő a
„a külfölddel való kulturális kapcsolatok összpontosítására"Ugyanez a javaslat került aztán 1948. november 11-én az MDP Politikai Bizottsága
. (Lásd a 4. számú forrást!) Ebben a tervezetben az intézmény általános feladatait így foglalják össze: „kiküszöböli a kulturális kapcsolatokban eddig uralkodó anarchiát, és biztosítja azok ellenőrzését." Az intézmény létrehozásának pénzügyi fedezetét az ezzel egyidejűleg megszűnő két minisztériumi osztályra (a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztálya és a Külügyminisztérium Kulturális osztálya) eddig fordított költségvetési összegek biztosítják.Az előterjesztés a következőképpen vázolja a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézete tervezett felépítését:
- az intézmény elnöke egy „reprezentatív személyiség" (az iraton zárójelben: Lukács György)
- az elnököt munkájában az Elnöki Tanács támogatja, amelybe „a tudományos intézmények, a VKM, a KÜM, a Művészeti Tanács, a Gazdasági Főtanács, az Újságíró Szövetség, az MDP Értelmiségi Osztálya, a Magyar-Szovjet Társaság és a művész társadalom képviselői." delegálnak tagokat; „az Elnöki Tanács kezdeményező és tanácsadó szerv."
- az Igazgató az Intézet operatív vezetője, „aki az NDP Külügyi Bizottságának tagja kell, hogy legyen"
- az intézményben titkárság, gazdasági és pénzügyi osztály, valamint könyvtár és szerkesztőség működik
- a KKI-nak három osztálya van:
· kulturális kapcsolatok a Szovjetunióval
· kulturális kapcsolatok a népi demokráciákkal
· kulturális kapcsolatok egyéb országokkal
A három osztály mindegyike foglalkozik saját területének tudományos és oktatási, művészeti és irodalmi ügyeivel, valamint propaganda-munkával, továbbá az osztályok feladata a népközi társaságok (magyar-román, magyar-bolgár) munkájának koordinálása is.
Ez volt tehát a terv - amely ezután több mint fél évet feküdt valakinek az íróasztalán. Ennek okát nyilván abban kell keresnünk, hogy az MDP ebben az időszakban, amikor az államigazgatás és az államélet minden szintjén átvette a hatalmat, ennek megfelelően saját, megbízható embereire cserélte le a vezetőket a legmagasabbtól a legalacsonyabb szintekig, a KKI nem állt
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 09.
1982
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő