Az intézmény tevékenysége a Kádár-korban

Amint az intézmény neve is mutatja, a KKI-ban összpontosult a külfölddel fenntartott mindennemű kulturális kapcsolat szervezése. A Művelődési Minisztérium nemzetközi referaturája csak a szocialista országokkal tartott fenn bizonyos kapcsolatokat, a világ összes többi „külföldi" országával a KKI feladata volt a kulturális kapcsolatok építése és ápolása.

Az 1960-as években az intézmény széleskörű kulturális és tudományos kapcsolatok szervezésébe fogott szerte a világon. Az említetteknek megfelelően a KKI szervezte a (nem kormány-szintű) tudományos, kulturális, oktatási, művészeti, stb. delegációk külföldi útjait.

Az 1945 előtt kiépült magyar kulturális intézeti hálózat fennmaradt ugyan a második világháborút követően is, de az intézetek feladat- és hatóköre megváltozott az ötvenes években és a Kádár-korszakban. A kulturális intézetek rendszeres és bőséges jelentéseket küldtek a Kulturális Kapcsolatok Intézetének tevékenységükről, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a kulturális információ- és hírszerzés az intézmény kiemelt feladata volt.

Az intézmény szervezte a magyar tudósok, kutatók utazásait a nemzetközi szervezetek rendezvényeire, konferenciákra, magyar kutatók részvételét közös európai, ENSZ-, UNESCO-projektekben. Emellett koordinálta a magyar tudóscsoportok részvételét nemzetközi természettudományos projektekben, más világszervezetek által szervezett, több éven át húzódó nemzetközi kutatásokban.

Magyarország évről-évre megkötött együttműködési munkatervek alapján folytatott közös kutatásokat, és alakított ki együttműködést szocialista és nyugati országokkal. Ennek megfelelően a KKI fontos feladata volt a két- és többoldalú tudományos együttműködési munkatervekkel kapcsolatos tárgyalások szervezésében és lefolytatásában való részvétel, a munkatervek kidolgozása, a szerződések megkötésének elősegítése, a szerződéskötés után pedig a munka koordinálása. A hatvanas évektől megélénkülő kulturális, tudományos kapcsolatok a KKI szervezetén keresztül folytak, amely e feladatkör révén kordában tudta tartani a rendszer politikájától elkanyarodókat.

Mint említettük, a KKI - jellegéből adódóan - hírszerzési feladatokat is ellátott. A közös projektekben részt vevő magyar tudósok nemcsak a KKI-nak írtak jelentéseket, magyar részről a tudósok kiküldése az ipari kémkedés eszköze is volt. Persze, az európai és amerikai szervezetek által felajánlott ösztöndíjak (IREX) ezzel párhuzamosan a Magyarországon folyó kutatások, stratégiai iparágak, stb. feltérképezését is szolgálták. A fejlődő országokba erőművek, stratégiai ipari létesítmények építésére, fejlesztésére kiküldött magyar szakemberek tevékenysége nem utolsó sorban a szovjet befolyási övezet erősítésének kiváló eszköze is volt. A KKI ilyen jellegű tevékenységéből eredő, a levéltári anyagában őrzött dokumentumok természetesen nem engednek betekintést a titkosszolgálati működésbe, a további kereséshez azonban támpontokat kaphatunk.