A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Források  

Jegyzőkönyvrészlet és előterjesztés a Los Angeles-i olimpiával kapcsolatos előkészületekről
az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén

                                                               SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. április 10-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Benke Valéria, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Gyenes András, Fejti György, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak.
Az ülésen nem vesznek részt /szolgálati okból külföldön vannak/: Aczél György és Gáspár Sándor elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

3./ Különfélék.

[...]

10./ Tájékoztató az 1984. évi Los Angeles-i
olimpiai játékokkal összefüggő előkészületeinkről
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának tájékoztatója

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékok előkészületeiről adott tájékoztatást.

Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.

A támadások célpontjába került szocialista országokkal való szolidaritásunkat a szükség szerint minden lehetséges fórumon juttassuk kifejezésre.

[...]

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
SZIGORÚAN BIZALMAS!
KAD/345/1984. Sz.
Készült: 2 gépelt és 21 soksz.
Példányban
Látta: Korom Mihály IV. 3.

T Á J É K O Z T A T Ó
a Politikai Bizottságnak

az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékokra való
előkészületeinkről

A Politikai Bizottság 1980. december 9-én tárgyalta a moszkvai olimpiáról készített jelentést, és meghatározta az 1984. évi olimpiával kapcsolatos fő tennivalókat. A Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal ennek megfelelően szervezi, irányítja az olimpiai előkészületeket. Célkitűzés, hogy a magyar sportolók példás küzdőszellemű csapatot alkotva, a nemzetek nem hivatalos pontversenyében az első tíz között végezzenek.

I.

A feszült nemzetközi légkör kihat az 1984. évi Los Angeles-i nyári olimpiai játékok előkészületeire. Egyes, különösen a szocialista országokból érkező olimpiai küldöttségeknek a részvétel során is számolniuk kell az USA szélsőséges köreinek politikai provokációival. Bonyolítja a helyzetet, hogy az olimpiai mozgalomban, a nemzetközi sportfórumokon az amatőrizmus-profizmus, a sport és az üzlet összefonódása, a dopping elleni harc, valamint a nemzetközi sportélet irányítása, demokratizálása kérdéseiről vita folyik. Az olimpiai játékok szervezését magántársaságra bízták, amely azt nyereséges vállalkozásként rendezi meg. Ezért a részvételi költségek a korábbiaknál jóval magasabbak. Nehézséget okoz az is, hogy az olimpiai szervező bizottság és az USA kormányzata között nincs meg a szükséges összhang. A nagyszámú, különböző nemzetiségű bevándorolt várható magatartása kiszámíthatatlan. Az egyes országok küldöttségeit a versenyszínhelyek közötti nagy távolságok miatt több olimpiai faluban szállásolják el. A tervezett biztonsági intézkedések elsősorban az olimpiai faluk területére és a versenyek színhelyére vonatkoznak.

Ezekről a kérdésekről, valamint a felkészülésről folyamatos a konzultáció az illetékes hazai szervekkel és a szocialista országok sportszervezeteinek vezetőivel. Az 1984. június 2-i végleges nevezési határidő előtt a szocialista országok sportvezetői Moszkvában egyeztető megbeszélést tartanak.

II.

A sportági szakszövetségek, a kijelölt sportegyesületek 1981-ben kidolgozták az olimpiai felkészülési programokat. Ezek többségét a sportolók, a szakemberek teljesítették. Az elmúlt évek világ- és Európa bajnokságain a versenyzők az olimpiai sportágak zömében megfelelő eredményeket értek el.

A Magyar Olimpiai Bizottság határozata értelmében az olimpiai küldöttségbe az I-VIII. helyezés elérésére esélyes sportolók, valamint kiemelkedően tehetséges fiatalok kerülhetnek. A magyar olimpiai csapat várható versenyzői létszáma 170-200 fő lesz. Ennek összetétele a következő:

  • teljes létszámmal a birkózás, a kajak-kenu, az öttusa, a sportlövészet, a torna, a vívás, a női és a férfi kézilabda, valamint a vízilabda csapat;
  • a súlycsoportok többségében indulnak a cselgáncsozók, az ökölvívók és a súlyemelők;
  • csak néhány versenyszámban vesznek részt az atléták, az evezősök, az íjászok, az úszók és a vitorlázók;
  • a részvételi jogosultság megszerzéséért még versenyben vannak a női kosárlabdázók és a labdarúgók

Ehhez mintegy 55-65 vezető, edző, technikai szakember, orvos, gyúró csatlakozik. A nemzetközi sportszervezetek és a szervező bizottság költségére 34 magyar szakember utazik az olimpiára. A sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak kiküldésére megtörténtek az intézkedések.

A szakmai előkészületek mellett az olimpiai kerettagok politikai felkészítése is folyik. Az edzőtáborokban rendszeresen tartanak előadásokat, konzultációkat, kulturális műsorokat és angol nyelvórákat.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az Országos Testnevelési és Sporthivatal folyamatosan biztosítja az olimpiai felkészülés tárgyi-anyagi feltételeit. Az ezekhez szükséges pénzeszközöket, valamint a részvétel költségeit, a mintegy 22-30 millió forintot, ennek részeként a 220-350 ezer dollárt / az 1 főre számított 100-120 ezer forintot, ezen belül az 1000-1200 dollárt/ állami támogatás nélkül a Magyar Olimpiai Bizottság fedezi. Az eredményesen szerepelt sportolók, a szakvezetők erkölcsi-anyagi elismeréséhez szükséges összegek is rendelkezésre állnak.

II.

Az olimpiai felkészüléssel a részvétellel összefüggő további főbb feladatok, jelentősebb események a következők:

  1. Az olimpiáig hátralévő időszakban a fő figyelem a szakmai programok maradéktalan végrehajtására, a politikai, erkölcsi felkészítő munkára, az olimpiai csapat egységének és küzdőszellemének erősítésére irányul.
  2. Sor kerül:
    • május második felében az olimpikonok ünnepélyes fogdalomtételére;
    • június végén az olimpiai csapat összevont csapatgyűlésére;
    • megfelelő időpontban az utazó sportolók ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására;
    • augusztus második felében az eredményesen szerepelt sportolók és szakvezetőik parlamenti kitüntetésére.
  3. Az olimpiai felkészülésről és a részvételről május közepén a Minisztertanács tájékoztatást kap.
  4. A sajtó, a rádió és a televízió folyamatosan foglalkozik a magyar sportolók felkészülésével. Az a törekvés, hogy a lakosság reális tájékoztatást kapjon az olimpiai sportágak nemzetközi és hazai helyzetéről, az erőviszonyokról, az olimpiai játékok megrendezésének körülményeiről.

Az olimpiai mozgalom támogatásával, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság védnökségével 1984-85-ben az USA-ban világjátékokat rendeznek a mozgáskorlátozott, vak és hallássérült sportolók számára. Ezeken az eseményeken magyar versenyzők is részt vesznek.

MOL M KS 288. f. 5/907. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. április 10-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés).

Ezen a napon történt szeptember 25.

1918

Megalakult a Szent Imre Kör Segítő Bizottsága, amely a Pro Juventute Catholica akció szerveként működött. Ez volt a kör legjelentősebb...Tovább

1920

A Nemzetgyűlés elfogadta a numerus claususról szóló törvényjavasla-tot.Tovább

1931

Budapesten, a Royal moziban levetítik az első magyar hangosfilmet, „A kék bálvány”-t.Tovább

1956

Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő