A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Források  

Jegyzőkönyvrészlet és előterjesztés a Los Angeles-i olimpiával kapcsolatos előkészületekről
az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén

                                                               SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. április 10-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Benke Valéria, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Gyenes András, Fejti György, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak.
Az ülésen nem vesznek részt /szolgálati okból külföldön vannak/: Aczél György és Gáspár Sándor elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

3./ Különfélék.

[...]

10./ Tájékoztató az 1984. évi Los Angeles-i
olimpiai játékokkal összefüggő előkészületeinkről
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának tájékoztatója

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékok előkészületeiről adott tájékoztatást.

Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.

A támadások célpontjába került szocialista országokkal való szolidaritásunkat a szükség szerint minden lehetséges fórumon juttassuk kifejezésre.

[...]

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
SZIGORÚAN BIZALMAS!
KAD/345/1984. Sz.
Készült: 2 gépelt és 21 soksz.
Példányban
Látta: Korom Mihály IV. 3.

T Á J É K O Z T A T Ó
a Politikai Bizottságnak

az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékokra való
előkészületeinkről

A Politikai Bizottság 1980. december 9-én tárgyalta a moszkvai olimpiáról készített jelentést, és meghatározta az 1984. évi olimpiával kapcsolatos fő tennivalókat. A Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal ennek megfelelően szervezi, irányítja az olimpiai előkészületeket. Célkitűzés, hogy a magyar sportolók példás küzdőszellemű csapatot alkotva, a nemzetek nem hivatalos pontversenyében az első tíz között végezzenek.

I.

A feszült nemzetközi légkör kihat az 1984. évi Los Angeles-i nyári olimpiai játékok előkészületeire. Egyes, különösen a szocialista országokból érkező olimpiai küldöttségeknek a részvétel során is számolniuk kell az USA szélsőséges köreinek politikai provokációival. Bonyolítja a helyzetet, hogy az olimpiai mozgalomban, a nemzetközi sportfórumokon az amatőrizmus-profizmus, a sport és az üzlet összefonódása, a dopping elleni harc, valamint a nemzetközi sportélet irányítása, demokratizálása kérdéseiről vita folyik. Az olimpiai játékok szervezését magántársaságra bízták, amely azt nyereséges vállalkozásként rendezi meg. Ezért a részvételi költségek a korábbiaknál jóval magasabbak. Nehézséget okoz az is, hogy az olimpiai szervező bizottság és az USA kormányzata között nincs meg a szükséges összhang. A nagyszámú, különböző nemzetiségű bevándorolt várható magatartása kiszámíthatatlan. Az egyes országok küldöttségeit a versenyszínhelyek közötti nagy távolságok miatt több olimpiai faluban szállásolják el. A tervezett biztonsági intézkedések elsősorban az olimpiai faluk területére és a versenyek színhelyére vonatkoznak.

Ezekről a kérdésekről, valamint a felkészülésről folyamatos a konzultáció az illetékes hazai szervekkel és a szocialista országok sportszervezeteinek vezetőivel. Az 1984. június 2-i végleges nevezési határidő előtt a szocialista országok sportvezetői Moszkvában egyeztető megbeszélést tartanak.

II.

A sportági szakszövetségek, a kijelölt sportegyesületek 1981-ben kidolgozták az olimpiai felkészülési programokat. Ezek többségét a sportolók, a szakemberek teljesítették. Az elmúlt évek világ- és Európa bajnokságain a versenyzők az olimpiai sportágak zömében megfelelő eredményeket értek el.

A Magyar Olimpiai Bizottság határozata értelmében az olimpiai küldöttségbe az I-VIII. helyezés elérésére esélyes sportolók, valamint kiemelkedően tehetséges fiatalok kerülhetnek. A magyar olimpiai csapat várható versenyzői létszáma 170-200 fő lesz. Ennek összetétele a következő:

  • teljes létszámmal a birkózás, a kajak-kenu, az öttusa, a sportlövészet, a torna, a vívás, a női és a férfi kézilabda, valamint a vízilabda csapat;
  • a súlycsoportok többségében indulnak a cselgáncsozók, az ökölvívók és a súlyemelők;
  • csak néhány versenyszámban vesznek részt az atléták, az evezősök, az íjászok, az úszók és a vitorlázók;
  • a részvételi jogosultság megszerzéséért még versenyben vannak a női kosárlabdázók és a labdarúgók

Ehhez mintegy 55-65 vezető, edző, technikai szakember, orvos, gyúró csatlakozik. A nemzetközi sportszervezetek és a szervező bizottság költségére 34 magyar szakember utazik az olimpiára. A sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak kiküldésére megtörténtek az intézkedések.

A szakmai előkészületek mellett az olimpiai kerettagok politikai felkészítése is folyik. Az edzőtáborokban rendszeresen tartanak előadásokat, konzultációkat, kulturális műsorokat és angol nyelvórákat.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az Országos Testnevelési és Sporthivatal folyamatosan biztosítja az olimpiai felkészülés tárgyi-anyagi feltételeit. Az ezekhez szükséges pénzeszközöket, valamint a részvétel költségeit, a mintegy 22-30 millió forintot, ennek részeként a 220-350 ezer dollárt / az 1 főre számított 100-120 ezer forintot, ezen belül az 1000-1200 dollárt/ állami támogatás nélkül a Magyar Olimpiai Bizottság fedezi. Az eredményesen szerepelt sportolók, a szakvezetők erkölcsi-anyagi elismeréséhez szükséges összegek is rendelkezésre állnak.

II.

Az olimpiai felkészüléssel a részvétellel összefüggő további főbb feladatok, jelentősebb események a következők:

  1. Az olimpiáig hátralévő időszakban a fő figyelem a szakmai programok maradéktalan végrehajtására, a politikai, erkölcsi felkészítő munkára, az olimpiai csapat egységének és küzdőszellemének erősítésére irányul.
  2. Sor kerül:
    • május második felében az olimpikonok ünnepélyes fogdalomtételére;
    • június végén az olimpiai csapat összevont csapatgyűlésére;
    • megfelelő időpontban az utazó sportolók ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására;
    • augusztus második felében az eredményesen szerepelt sportolók és szakvezetőik parlamenti kitüntetésére.
  3. Az olimpiai felkészülésről és a részvételről május közepén a Minisztertanács tájékoztatást kap.
  4. A sajtó, a rádió és a televízió folyamatosan foglalkozik a magyar sportolók felkészülésével. Az a törekvés, hogy a lakosság reális tájékoztatást kapjon az olimpiai sportágak nemzetközi és hazai helyzetéről, az erőviszonyokról, az olimpiai játékok megrendezésének körülményeiről.

Az olimpiai mozgalom támogatásával, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság védnökségével 1984-85-ben az USA-ban világjátékokat rendeznek a mozgáskorlátozott, vak és hallássérült sportolók számára. Ezeken az eseményeken magyar versenyzők is részt vesznek.

MOL M KS 288. f. 5/907. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. április 10-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés).

Ezen a napon történt március 30.

1912

Karl May német regényíró (*1842)Tovább

1945

Somogyszob községet elfoglalják a szovjet csapatok az második világháború után.Tovább

1954

Fuchs Jenő négyszeres olimpiai bajnok vívó (*1882)Tovább

1981

Ronald Reagan elleni gyilkossági kísérlet.Tovább

1988

Megalakul a mai Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2023. március 7.

Miklós Dániel
Főszerkesztő