A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Források  

Jegyzőkönyvrészlet és előterjesztés a Los Angeles-i olimpiával kapcsolatos előkészületekről
az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén

                                                               SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. április 10-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Benke Valéria, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Gyenes András, Fejti György, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak.
Az ülésen nem vesznek részt /szolgálati okból külföldön vannak/: Aczél György és Gáspár Sándor elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

3./ Különfélék.

[...]

10./ Tájékoztató az 1984. évi Los Angeles-i
olimpiai játékokkal összefüggő előkészületeinkről
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának tájékoztatója

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékok előkészületeiről adott tájékoztatást.

Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.

A támadások célpontjába került szocialista országokkal való szolidaritásunkat a szükség szerint minden lehetséges fórumon juttassuk kifejezésre.

[...]

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
SZIGORÚAN BIZALMAS!
KAD/345/1984. Sz.
Készült: 2 gépelt és 21 soksz.
Példányban
Látta: Korom Mihály IV. 3.

T Á J É K O Z T A T Ó
a Politikai Bizottságnak

az 1984. évi Los Angeles-i olimpiai játékokra való
előkészületeinkről

A Politikai Bizottság 1980. december 9-én tárgyalta a moszkvai olimpiáról készített jelentést, és meghatározta az 1984. évi olimpiával kapcsolatos fő tennivalókat. A Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal ennek megfelelően szervezi, irányítja az olimpiai előkészületeket. Célkitűzés, hogy a magyar sportolók példás küzdőszellemű csapatot alkotva, a nemzetek nem hivatalos pontversenyében az első tíz között végezzenek.

I.

A feszült nemzetközi légkör kihat az 1984. évi Los Angeles-i nyári olimpiai játékok előkészületeire. Egyes, különösen a szocialista országokból érkező olimpiai küldöttségeknek a részvétel során is számolniuk kell az USA szélsőséges köreinek politikai provokációival. Bonyolítja a helyzetet, hogy az olimpiai mozgalomban, a nemzetközi sportfórumokon az amatőrizmus-profizmus, a sport és az üzlet összefonódása, a dopping elleni harc, valamint a nemzetközi sportélet irányítása, demokratizálása kérdéseiről vita folyik. Az olimpiai játékok szervezését magántársaságra bízták, amely azt nyereséges vállalkozásként rendezi meg. Ezért a részvételi költségek a korábbiaknál jóval magasabbak. Nehézséget okoz az is, hogy az olimpiai szervező bizottság és az USA kormányzata között nincs meg a szükséges összhang. A nagyszámú, különböző nemzetiségű bevándorolt várható magatartása kiszámíthatatlan. Az egyes országok küldöttségeit a versenyszínhelyek közötti nagy távolságok miatt több olimpiai faluban szállásolják el. A tervezett biztonsági intézkedések elsősorban az olimpiai faluk területére és a versenyek színhelyére vonatkoznak.

Ezekről a kérdésekről, valamint a felkészülésről folyamatos a konzultáció az illetékes hazai szervekkel és a szocialista országok sportszervezeteinek vezetőivel. Az 1984. június 2-i végleges nevezési határidő előtt a szocialista országok sportvezetői Moszkvában egyeztető megbeszélést tartanak.

II.

A sportági szakszövetségek, a kijelölt sportegyesületek 1981-ben kidolgozták az olimpiai felkészülési programokat. Ezek többségét a sportolók, a szakemberek teljesítették. Az elmúlt évek világ- és Európa bajnokságain a versenyzők az olimpiai sportágak zömében megfelelő eredményeket értek el.

A Magyar Olimpiai Bizottság határozata értelmében az olimpiai küldöttségbe az I-VIII. helyezés elérésére esélyes sportolók, valamint kiemelkedően tehetséges fiatalok kerülhetnek. A magyar olimpiai csapat várható versenyzői létszáma 170-200 fő lesz. Ennek összetétele a következő:

  • teljes létszámmal a birkózás, a kajak-kenu, az öttusa, a sportlövészet, a torna, a vívás, a női és a férfi kézilabda, valamint a vízilabda csapat;
  • a súlycsoportok többségében indulnak a cselgáncsozók, az ökölvívók és a súlyemelők;
  • csak néhány versenyszámban vesznek részt az atléták, az evezősök, az íjászok, az úszók és a vitorlázók;
  • a részvételi jogosultság megszerzéséért még versenyben vannak a női kosárlabdázók és a labdarúgók

Ehhez mintegy 55-65 vezető, edző, technikai szakember, orvos, gyúró csatlakozik. A nemzetközi sportszervezetek és a szervező bizottság költségére 34 magyar szakember utazik az olimpiára. A sajtó, a rádió és a televízió munkatársainak kiküldésére megtörténtek az intézkedések.

A szakmai előkészületek mellett az olimpiai kerettagok politikai felkészítése is folyik. Az edzőtáborokban rendszeresen tartanak előadásokat, konzultációkat, kulturális műsorokat és angol nyelvórákat.

A Magyar Olimpiai Bizottság és az Országos Testnevelési és Sporthivatal folyamatosan biztosítja az olimpiai felkészülés tárgyi-anyagi feltételeit. Az ezekhez szükséges pénzeszközöket, valamint a részvétel költségeit, a mintegy 22-30 millió forintot, ennek részeként a 220-350 ezer dollárt / az 1 főre számított 100-120 ezer forintot, ezen belül az 1000-1200 dollárt/ állami támogatás nélkül a Magyar Olimpiai Bizottság fedezi. Az eredményesen szerepelt sportolók, a szakvezetők erkölcsi-anyagi elismeréséhez szükséges összegek is rendelkezésre állnak.

II.

Az olimpiai felkészüléssel a részvétellel összefüggő további főbb feladatok, jelentősebb események a következők:

  1. Az olimpiáig hátralévő időszakban a fő figyelem a szakmai programok maradéktalan végrehajtására, a politikai, erkölcsi felkészítő munkára, az olimpiai csapat egységének és küzdőszellemének erősítésére irányul.
  2. Sor kerül:
    • május második felében az olimpikonok ünnepélyes fogdalomtételére;
    • június végén az olimpiai csapat összevont csapatgyűlésére;
    • megfelelő időpontban az utazó sportolók ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására;
    • augusztus második felében az eredményesen szerepelt sportolók és szakvezetőik parlamenti kitüntetésére.
  3. Az olimpiai felkészülésről és a részvételről május közepén a Minisztertanács tájékoztatást kap.
  4. A sajtó, a rádió és a televízió folyamatosan foglalkozik a magyar sportolók felkészülésével. Az a törekvés, hogy a lakosság reális tájékoztatást kapjon az olimpiai sportágak nemzetközi és hazai helyzetéről, az erőviszonyokról, az olimpiai játékok megrendezésének körülményeiről.

Az olimpiai mozgalom támogatásával, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság védnökségével 1984-85-ben az USA-ban világjátékokat rendeznek a mozgáskorlátozott, vak és hallássérült sportolók számára. Ezeken az eseményeken magyar versenyzők is részt vesznek.

MOL M KS 288. f. 5/907. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. április 10-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés).

Ezen a napon történt március 03.

1918

A breszt-litovszki békeszerződés (más néven breszti béke) Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar...Tovább

1918

Bartók Béla II. vonósnégyesének premierje.Tovább

1922

Hidegkuti Nándor válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja (†2002)Tovább

1924

II. Abdul-Medzsidet megfosztják trónjától és családjával együtt száműzik Törökországból.Tovább

1945

Megalakult a Független Kisgazda-és Polgári Párt Ifjúsági Csoportja. Az alakuló gyűlésen résztvevők megvitatták a feladatokat, és megvá-...Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő