A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpián a magyar versenyzők távolmaradásával kapcsolatos teendőkről az MSZMP PB 1984. április 10-ei ülésén

                                                                SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 pld-ban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. június 5-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Fejti György, Gyenes András, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak

N A P I R E N D:

Különfélék: []

6./ Tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával
összefüggő kérdésekről; javaslat a további
teendőkre
A KB Közigazgatási és Adminisztratív
Osztályának, valamint Agitációs és Propaganda
Osztályának előterjesztése

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Los Angeles-i olimpiával összefüggő kérdésekről adott tájékoztatást.

Szükségesnek tartja, hogy június 1. - augusztus 20. Között működjön operatív munkacsoport a KB Agitációs és Propaganda Osztálya, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a KB Külügyi Osztálya, valamint a KISZ Központi Bizottsága és az OTSH képviselőinek részvételével. A munkacsoport folyamatosan értékelje az olimpiával kapcsolatos eseményeket, közhangulatot, segítse a politikai munka összehangolását.
Szükség szerint tegyen javaslatokat a Központi Bizottság illetékes titkárainak.

Úgy határoz, hogy

- a sajtó, a rádió, a televízió július 28-ig, az olimpia kezdetéig a szokásosnál bővebben számoljon be a hazai és a szocialista országokban zajló sportrendezvényekről. Az olimpiai előkészületekről ne tudósítsanak, tényszerű közlésekre szorítkozzanak, adjanak nagyobb teret a döntésünket alátámasztó külföldi megnyilatkozásoknak;

- az olimpiai versenyek eredményeiről a lapok, a rádió, a televízió mértéktartóan tudósítsanak, helyszíni közvetítést ne adjanak, színes anyagokat ne közöljenek;

- a televízió és a rádió naponta 50-60 perces összefoglalót adjon a versenyekről;

a televízió hétfői adásnapot ne szervezzen;

- a központi és a megyei lapok az MTI hírei alapján számoljanak be az eredményekről, értékelésre ne vállalkozzanak, háttér információt ne közöljenek;

- a Népsport a napilapoknál nagyobb terjedelemben, gyakoribb megjelenés nélkül, munkatársainak tudósításait közölje.

A Titkári Tájékoztató következő számában válaszolni kell az információs jelentésben leggyakrabban felmerült konkrét kérdésekre.

A sportegyesületekben működő párt- és KISZ szervezetek kísérjék figyelemmel a sportolók hangulatát, és folyamatosan válaszoljanak a körükben felvetődő kérdésekre, reagáljanak a véleményekre.

[...]

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA
SZIGORÚAN BIZALMAS!
KAO/345/1984. Sz.
Készült: 2 gépelt és 21 soksz.
példányban

T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottságnak
a Los Angeles-i olimpiával összefüggő kérdésekről, javaslat a
további teendőkre

1.A Politikai Bizottság 1984. május 14-i határozatát végrehatottuk.
A Politikai Bizottság állásfoglalásáról május 15-én tájékoztatást kaptak a KB osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői, valamint a Szovjetunió magyarországi nagykövete.

Május 16-án rendben, korrekt légkörben zajlott le a Magyar Olimpiai Bizottság ülése. Az ülés előkészítését jól szolgálta a bizottság kommunista tagjainak és néhány kiemelkedő párton kívüli személyiségének összehívása. A MOB döntését követően megtörtént a sportági szakszövetségek vezetőinek és a legkiválóbb sportolóknak a tájékoztatása is. A külügyi államtitkár válaszolt az USA nagykövetének "szóbeli üzenetére".

Módosították a sajtóterveket, 45 főről 16-ra csökkentették a Los Angeles-i olimpiára utazó magyar sajtócsoport létszámát. Tisztségviselőink, meghívott bíróink és szakembereink készülnek az olimpia helyszínén megrendezésre kerülő kongresszusokra, az olimpiai sportversenyek lebonyolításában való közreműködésre.
2.Május 24-én Prágában tanácskoztak a szocialista országok sport- és testnevelési szervezeteinek küldöttségei.

Az értekezleten találkoztak J. A. Samaranch-csal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével és más nemzetközi sportszervezetek vezetőivel. A küldöttségek vezetői - a román delegáció kivételével - egyöntetűen kifejtették, hogy a szocialista országok olimpiai bizottságai megalapozottan döntöttek a távolmaradás mellett, és nem tartják lehetségesnek annak felülvizsgálatát. Tiltakoztak a moszkvai és a Los Angeles-i helyzet azonosítása ellen, hangsúlyozták a két olimpiai szervezése közötti lényeges különbségeket. Bejelentették, hogy a sportági kongresszusokon részt vesznek, továbbá - költségeik fedezése esetén - biztosítják az olimpiai versenyek lebonyolításában közreműködésre felkért versenybírók, technikai segítők kiutazását. Figyelmeztettek, hogy hibás lépés volt az 1988-as olimpia színhelyének /Szöul/ kiválasztása, mert ez továbbra is veszélyezteti az olimpiai mozgalom egységét. Megerősítették: a szocialista országok továbbra is aktív szerepet kívánnak betölteni a nemzetközi sportéletben, a jövőben is támogatják az olimpiai eszme megvalósulását, az olimpiai mozgalmat. A román delegáció vezetô ;je bejelentette, hogy sportolóik indulnak a Los Angeles-i olimpián.

A tanácskozáson megegyezés történt a szocialista országokban megrendezésre kerülő versenyek ügyében. A versenyeket az olimpiától eltérő időpontban bo nyolítják le. Magyarország négy sportágban /vívás, kötöttfogású birkózás, műugrás, vitorlázás két osztálya / rendez versenyeket. E versenyeken - a sportágak bővülése következtében is - várhatóan az olimpiára tervezettnél jóval nagyobb létszámmal / kb. 350 sportoló / veszünk részt.

3.A lakosság, a sportolók hangulatáról; az ellenséges propaganda jellemzőiről:

A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalásáról erősen megoszlanak a vélemények. A politikailag felkészültebb emberek nagy része megérti, hogy hazánk a többi szocialista országhoz hasonlóan, távol marad az olimpiától. Lemondásunk bejelentése általában nem okozott meglepetést, de nem kevesen bíztak valamilyen kompromisszumos, alternatívát jelentő megoldásban. Sokan - főleg az értelmiségiek és a fiatalok közül - csalódottan vették tudomásul a döntést, vitatják az indoklását. A véleményt nyilvánítók az Egyesült Államok szélsőséges köreit hibáztatják a kialakult helyzetért, helyenként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felelősségét is felvetik.
Távolmaradásunkkal kapcsolatban sokan sajnálják a sportolók kárba veszett munkáját, s hogy nem örülhetnek a magyar sportsikereknek. Az emberek féltik az olimpiai mozgalom jövőjét, attól tartanak, hogy nemzetközi kapcsolataink beszűkülnek. A Központi Bizottsághoz és személyesen Kádár János elvtárshoz több levél érkezett, amelyben a döntéssel összefüggésben kétségbe vonták szuverenitásunkat; volt, aki azt kérte, hogy [ne]csatlakozzunk a szovjet állásponthoz.

Az olimpiai csapat körében megrázkódtatást okozott a MOB állásfoglalása. A sportolók beletörődéssel, fegyelmezetten vették tudomásul a döntést. Edzésmunkájuk azonban megtorpant. A velük folyatott beszélgetések, valamint a felkészülési programok gyors módosítása eredményeként fokozatosan kapcsolódnak vissza a sportmunkába. A versenyzők sajnálják, hogy nem vehetnek részt az olimpián, s számolnak a hátrányos erkölcsi, anyagi következményekkel. Következetes, sokirányú meggyőző munka szükséges még ahhoz, hogy sportolóink ráhangolódjanak a szocialista országokban megrendezendő versenyekre.

Az ellenséges propaganda felerősödött és hatása közhangulatban érzékelhető. A fejleményeket a Szovjetunió szavahihetőségének lejáratására, a szocialista országok szuverenitásának kétségbevonására és a magyar közvélemény nacionalista befolyásolására igyekeznek felhasználni. A MOB május 16-i nyilatkozatát "enyhébb fogalmazásúnak" minősítették. Az ellenséges propaganda a magyar lépés kapcsán a szovjetellenes hangulatkeltést tekinti főbb céljának, ezért a döntés felelőssége alól "felmenti" a magyar vezetést. Hangoztatja: a magyar döntés "hatalmas politikai nyomás" eredménye; "el tudták volna képzelni, hogy az ország nemcsak a gazdaságban, hanem a sportban is a saját útját járja".
4.Javaslat a további teendőkre:
a/Június 1. - augusztus 20. között működjön operatív munkacsoport a KB Agitációs és Propaganda Osztálya, a KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztálya, a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztálya, a KB Külügyi Osztálya, valamint a KISZ KB és az OTSH képviselőinek részvételével. A munkacsoport folyamatosan értékelje az olimpiával kapcsolatos eseményeket, közhangulatot, segítse a politikai munka összehangolását. Szükség szerint tegyen javaslatokat a Központi Bizottság illetékes titkárainak.
b/A tájékoztatás elvei és gyakorlata:

- július 28-ig, az olimpia kezdetéig a sajtó, a rádió, a televízió a szokásosnál bővebben számoljon be a hazai és a szocialista országokban zajló sportrendezvényekről. Az olimpiai előkészületekről ne tudósítsanak, tényszerű közlésekre szorítkozzanak, adjanak nagyobb teret a döntésünket alátámasztó külföldi megnyilatkozásoknak;

- az olimpiai versenyek eredményeiről a lapok, a rádió, a televízió, mértéktartóan tudósítsanak, helyszíni közvetítést ne adjanak, színes anyagokat ne közöljenek;

- a televízió naponta három alkalommal, fő műsoridőben 30 perces, kora délután és késő este 15-15 perces összefoglalót adjon a versenyekről; - a rádió naponta három alkalommal tudósítson a versenyekről; a délelőtti és a délutáni adásidő 8-10, az esti 25-30 perc legyen;

- a központi és a megyei lapok az MTI hírei alapján számoljanak be az eredményekről, értékelésre ne vállalkozzanak, háttér információt ne közöljenek;

- a Népsport a napilapoknál nagyobb terjedelemben, gyakoribb megjelenés nélkül, munkatársainak tudósításait közölje.
c/A Titkári Tájékoztató következő számában válaszolni kell az információs jelentésekben leg gyakrabban felmerült konkrét kérdésekre.
d/A sportegyesületekben működő párt- és KISZ szervezetek kísérjék figyelemmel a sportolók hangulatát, és folyamatosan válaszoljanak a körükben felmerülő kérdésekre, reagáljanak a véleményekre.

Budapest, 1984. május 31.

Ritter Tibor
(Ritter Tibor)
 Varga Péter
(Varga Péter)

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő