A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával foglalkozó könyvről az MSZMP PB 1984. december 11-ei ülésén

                                                                      SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. december 11-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Grósz Károly, Gyenes András, Hámori Csaba, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

6./ Különfélék

[...]

14./ Tájékoztató az 1984-es nyári olimpiáról
szóló könyv ügyéről
A KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális
Osztályának javaslata

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984-es nyári olimpiáról szóló könyv ügyéről készült tájékoztatót.
A további lépésekre vonatkozó javaslatot leveszi napirendről.
Megbízza Tétényi Pál elvtársat, hogy új előterjesztésben nevezze meg a felelősöket és tegyen javaslatot a felelősségre vonás módjára is.
A Pénzügyminisztérium revizori bizottsága folytassa le a gazdasági munkaközösséggel összefüggő kérdések vizsgálatát és a szükséges gazdasági szankciókra tegyen javaslatot.

 

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA
Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 példányban
Tu / 1293
Látta: [olvashatatlan aláírás] XII/5.

T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottság részére
az 1984-es nyári olimpiáról szóló könyv ügyéről

A Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály a Művelődési Minisztérium kiadói főigazgatója, Tarnóc Márton elvtárs jelzése alapján 1984. november 16-án szerzett tudomást az "Amerika Los Angelesben, olimpia Amerikában" című kiadványról. A kiadvány nyomdai munkálatai a tájékoztatás szerint befejező stádiumban voltak - anélkül, hogy megjelentetését az érvényes jogszabályok szerint a Kiadói Főigazgatóság előzetesen engedélyezte volna.

November 19-én a Kiadói Főigazgatóság eljuttatta Osztályunkra a tervezett kiadvány egy bekötött, kész példányát. A nyomda igazgatójának ugyanazon a napon beérkezett igazoló jelentéséből kitűnt, hogy a nyomdai munkálatok valóban a szükséges engedély nélkül, szabálytalanul folytak. A kiadvány átnézése alapján meggyőződtünk arról is, hogy a könyvpiacra kerülése - a kezdeményezők szándékától függetlenül - politikai hiba lenne, propagálná a sportolóink "kényszerű távolmaradása" mellett megrendezett olimpiát, s alkalmas lenne az olimpiáról való távolmaradásunk motívumainak és ennek kapcsán külpolitikánk hitelének megkérdőjelezésére is. Ennek alapján november 20-án a Művelődési Minisztérium - a nyomda felett felügyeletet gyakorló Ipari Minisztériummal egyetértésben - leállította a kiadvány befejező kötészeti munkálatait és elrendelte a bekötetlen ívek, valamint a címlap bezúzását. Ezzel egyidejűleg a már bekötött, 100 db kész példányt zárolta.

Az ügy háttere a következő: a Los Angeles-i nyári olimpia után, ott járt magyar újságírók kezdeményezték a könyv megjelentetését. A kezdeményezők és a kezdeményezést felkarolók ennek indokát a következőkben látták:

 
  • a magyar szemtanúk hiteles élményei alapján bizonyítani: Amerika saját céljaira sajátította ki az 1984 évi olimpiát;
  • megelőzni az év végén bekövetkező, Los Angeles-i olimpiával foglalkozó és azt egyoldalúan felértékelő külföldi eseménysorozatot. / Ennek elemei:
    1/ Rendkívüli NOB kongresszus december 1-én és 2-án az olimpiáról távol maradó szocialista országok szankcionálása és az olimpiai részvétel garantálása érdekében.
    2/ A román, jugoszláv és az osztrák televízió, valamint sajtó év végi olimpiai sportadásai és értékelései.
    3/ A Los Angeles-i olimpiát egyoldalúan dicsőítő és a szocialista országok bojkottját hangsúlyozó NSZK és osztrák - vagy más nemzetiségű - olimpiai albumok hazai elterjedése."
/Idézet Békesi László elvtársnak Aczél György elvtárshoz küldött 1984. november 22-i feljegyzéséből./

A könyv kiadására a Művelődési Minisztérium tanácsadó szervét, a Magyar Diáksport Tanácsot /vezetője Gyenge József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője/, a kiadás technikai előkészítésére és finanszírozására a MA-PRODUKT Kereskedelmi és Iparcikk termelő GM-et kérték fel. A kéziratot Gyárfás Tamás, a Népsport, és Gyulai István, a Magyar Televízió újságírói szerkesztették, a kiadvány felelős szerkesztője Varga József, a Népsport főszerkesztője volt. A kötet lektora és az előszó szerzője dr. Békesi László, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke volt. A megjelentetést 100 000 példányba tervezték. A könyv - amelyet 146,- Ft-ért árusítottak volna - a előzetes becslés szerint jelentős hasznot, mintegy 4,5 millió nyereséget hozott volna a MA-PRODUKT-nak.

A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága - amelynek a nem hivatásos könyvkiadók által megjelentetni tervezett művek esetében is közvetlen engedélyezési joga, illetve felelőssége van - már az előkészületek során jelezte fenntartásait a könyv témájának politikai természete miatt. Miután október 10-én Békesi elvtárs pozitív lektori véleménye alapján a MA-PRODUKT hivatalosan is kérte a kiadás engedélyezését, a Kiadói Főigazgatóság az OTSH-hoz irányította a könyv szerzőit vélemény beszerzésére.

A kecskeméti Petőfi Nyomda igazgatójának igazoló jelentése szerint az engedély nélküli nyomtatásra, a kiadvány gyors elkészítésére a nyomda azért vállalkozott, mert a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság titkára - a budapesti Pártbizottságra hivatkozva, sürgősnek minősítette az ügyet és a kiadvány szervezői kilátásba helyezték az engedély gyors beszerzését.
Az ügy során több szabálytalanságot és jogsértést követtek el a szervezők. A kötet szerzőinek, szerkesztőinek, lektorának, stb. például nem a könyvekre érvényes díjtételek alapján állapították meg a honoráriumot.

A jelentős anyagi kár és a szabálysértések mellett politikai felelősség terheli a közreműködő személyeket és intézményeket. Felelősség terheli a kötet kiadójaként feltüntetett Magyar Diáksport Tanács vezetőjét, aki a MA-PRODUKT-ot bízta meg egy ilyen súlyú és politikai jelentőségű könyv előállításával; a kötet szerkesztőit és főszerkesztőjét, akik politikailag súlyosan kifogásolható szöveget és képanyagot adtak le a nyomdának. Ugyancsak felelősség terheli a kötet lektorát, dr. Békesi László elvtársat, aki egy másfél oldalas, a kiadvány politikai problémáit nem érzékeltető, a könyvről csak dicsérő megállapításokat tartalmazó lektori véleményt adott, s aki - a kapott feljegyzések szerint - személyes közbenjárásával, illetve a Bács-Kiskun megyei PB közvetítésével siettette a kiadvány előállítását, illetve az engedély megszerzését. Felel&oci rc;sség terheli az OTSH illetékeseit is, akik szakmai véleményükben ugyan számos észrevételüknek adtak hangot, de a kötet egészének megjelenését politikai szempontból nem tették kérdésessé.

Az ügy szabálytalanságokon és a jogsértéseken túl joghézagokra is rávilágít. Mindenekelőtt a magánvállalkozásoknak és a nem hivatásos kiadók könyvkiadási tevékenységének megélénkülése vált ki aggodalmat. Az így készülő kiadványok mindeddig általában nem közvetlenül politikai, hanem elsősorban művelődéspolitikai szempontból okoztak gondot, a kezdeményezők /magánvállalkozások de állami vállalatok is/ a remélt anyagi haszon miatt vállalkoztak kiadásukra /színvonaltalan képregények, stb./.

Ahhoz, hogy az ügy kapcsán felmerülő szélesebb összefüggéseket is sejtető problémák, szabálytalanságok kiszűrésére, számuk csökkentésére, az általánosabb elvi jelentőségű kérdésekre, a jelenlegi jogi szabályozás esetleges módosítására vagy kiegészítésére is kiterjedő megalapozott javaslatokat lehessen tenni, mélyebb elemzés, alaposabb vizsgálat szükséges. Csak sokoldalúbb vizsgálat alapján lehet megállapítani a személyi felelősség pontos mértékét is.

J A V A S L A T
Politikai Bizottság állásfoglalására

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály jelentését az "Amerika Los Angeles" című kiadványról. Egyetért a kiadvány minősítése alapján eddig megtett intézkedésekkel, s megállapítja, hogy a kiadvány szerzőit, szerkesztőit, engedély nélküli előállítóit súlyos felelősség terheli.

Megbízza a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális, Agitációs és Propaganda, valamint Közigazgatási és Adminisztratív Osztályát, hogy az ügy elvi, politikai tanulságai, a hasonló természetű szabálysértések és visszaélések elkerülése, a kulturális területen - ezen belül a könyvkiadás területén - is működni szándékozó gazdasági munkaközösségek tevékenységének egyértelműbb szabályozása, valamint a személyi felelősség megállapítása érdekében folytasson le pártvizsgálatot és tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre. Ezzel egyidejűleg a KNEB vizsgálja meg a könyv előkészítésével és megjelentetésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és jogi kérdéseket és tegyen javaslatot a további teendőkre.
/A Tájékoztató és a Javaslat szövegét Békesi elvtárs megismerte és korrektnek minősítette./
Budapest, 1984. december 4.

 Tétényi Pál
/ Tétényi Pál /
[osztályvezető]

MOL M KS 288. f. 5/928. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. december 11-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó tájékoztató és javaslat)

Ezen a napon történt szeptember 20.

1929

Budapesten levetítik az első hangosfilmet („Az éneklő bolond”).Tovább

1956

Kétnapos tartózkodásra Budapestre érkezett Luther Evans, az UNESCO főigazgatója. A látogatás eredményeképpen Magyarország fokozatosan...Tovább

1990

Ratifikálják a két Németország újraegyesítését.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő