A politika beleszól: olimpia magyarok nélkül

A Politikai Bizottság „Szükségesnek tartja, hogy nyilvánosan is fejezzük ki rosszallásunkat az amerikai szervezők részéről a szocialista országok irányában megnyilvánuló ellenséges és diszkriminatív magatartás miatt. Erre jó alkalom lehet a Magyar Olimpiai Bizottság esedékes ülése. Az ülést követően a MOB valamelyik vezetője az MTI révén a sajtónak adjon nyilatkozatot, amelyben jelezze, hogy sportolóink az olimpia szellemében készülnek a találkozóra, de érzékeltessék, hogy részvételük a rendezők magatartásától függ.”

Jegyzőkönyvrészlet és tájékoztató a Los Angeles-i olimpiával foglalkozó könyvről az MSZMP PB 1984. december 11-ei ülésén

                                                                      SZIGORÚAN BIZALMAS!
Készült: 3 példányban

J E G Y Z Ő K Ö N Y V
a Politikai Bizottság 1984. december 11-én megtartott üléséről

JELEN VANNAK:Aczél György, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Kádár János, Korom Mihály, Lázár György, Losonczi Pál, Maróthy László, Méhes Lajos, Németh Károly, Óvári Miklós, Sarlós István, továbbá Berecz János, Grósz Károly, Gyenes András, Hámori Csaba, Katona István és Szűrös Mátyás elvtársak

N A P I R E N D:

[...]

6./ Különfélék

[...]

14./ Tájékoztató az 1984-es nyári olimpiáról
szóló könyv ügyéről
A KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális
Osztályának javaslata

A Politikai Bizottság tudomásul veszi az 1984-es nyári olimpiáról szóló könyv ügyéről készült tájékoztatót.
A további lépésekre vonatkozó javaslatot leveszi napirendről.
Megbízza Tétényi Pál elvtársat, hogy új előterjesztésben nevezze meg a felelősöket és tegyen javaslatot a felelősségre vonás módjára is.
A Pénzügyminisztérium revizori bizottsága folytassa le a gazdasági munkaközösséggel összefüggő kérdések vizsgálatát és a szükséges gazdasági szankciókra tegyen javaslatot.

 

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA
AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA
Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 példányban
Tu / 1293
Látta: [olvashatatlan aláírás] XII/5.

T á j é k o z t a t ó
a Politikai Bizottság részére
az 1984-es nyári olimpiáról szóló könyv ügyéről

A Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály a Művelődési Minisztérium kiadói főigazgatója, Tarnóc Márton elvtárs jelzése alapján 1984. november 16-án szerzett tudomást az "Amerika Los Angelesben, olimpia Amerikában" című kiadványról. A kiadvány nyomdai munkálatai a tájékoztatás szerint befejező stádiumban voltak - anélkül, hogy megjelentetését az érvényes jogszabályok szerint a Kiadói Főigazgatóság előzetesen engedélyezte volna.

November 19-én a Kiadói Főigazgatóság eljuttatta Osztályunkra a tervezett kiadvány egy bekötött, kész példányát. A nyomda igazgatójának ugyanazon a napon beérkezett igazoló jelentéséből kitűnt, hogy a nyomdai munkálatok valóban a szükséges engedély nélkül, szabálytalanul folytak. A kiadvány átnézése alapján meggyőződtünk arról is, hogy a könyvpiacra kerülése - a kezdeményezők szándékától függetlenül - politikai hiba lenne, propagálná a sportolóink "kényszerű távolmaradása" mellett megrendezett olimpiát, s alkalmas lenne az olimpiáról való távolmaradásunk motívumainak és ennek kapcsán külpolitikánk hitelének megkérdőjelezésére is. Ennek alapján november 20-án a Művelődési Minisztérium - a nyomda felett felügyeletet gyakorló Ipari Minisztériummal egyetértésben - leállította a kiadvány befejező kötészeti munkálatait és elrendelte a bekötetlen ívek, valamint a címlap bezúzását. Ezzel egyidejűleg a már bekötött, 100 db kész példányt zárolta.

Az ügy háttere a következő: a Los Angeles-i nyári olimpia után, ott járt magyar újságírók kezdeményezték a könyv megjelentetését. A kezdeményezők és a kezdeményezést felkarolók ennek indokát a következőkben látták:

 
  • a magyar szemtanúk hiteles élményei alapján bizonyítani: Amerika saját céljaira sajátította ki az 1984 évi olimpiát;
  • megelőzni az év végén bekövetkező, Los Angeles-i olimpiával foglalkozó és azt egyoldalúan felértékelő külföldi eseménysorozatot. / Ennek elemei:
    1/ Rendkívüli NOB kongresszus december 1-én és 2-án az olimpiáról távol maradó szocialista országok szankcionálása és az olimpiai részvétel garantálása érdekében.
    2/ A román, jugoszláv és az osztrák televízió, valamint sajtó év végi olimpiai sportadásai és értékelései.
    3/ A Los Angeles-i olimpiát egyoldalúan dicsőítő és a szocialista országok bojkottját hangsúlyozó NSZK és osztrák - vagy más nemzetiségű - olimpiai albumok hazai elterjedése."
/Idézet Békesi László elvtársnak Aczél György elvtárshoz küldött 1984. november 22-i feljegyzéséből./

A könyv kiadására a Művelődési Minisztérium tanácsadó szervét, a Magyar Diáksport Tanácsot /vezetője Gyenge József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője/, a kiadás technikai előkészítésére és finanszírozására a MA-PRODUKT Kereskedelmi és Iparcikk termelő GM-et kérték fel. A kéziratot Gyárfás Tamás, a Népsport, és Gyulai István, a Magyar Televízió újságírói szerkesztették, a kiadvány felelős szerkesztője Varga József, a Népsport főszerkesztője volt. A kötet lektora és az előszó szerzője dr. Békesi László, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke volt. A megjelentetést 100 000 példányba tervezték. A könyv - amelyet 146,- Ft-ért árusítottak volna - a előzetes becslés szerint jelentős hasznot, mintegy 4,5 millió nyereséget hozott volna a MA-PRODUKT-nak.

A Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága - amelynek a nem hivatásos könyvkiadók által megjelentetni tervezett művek esetében is közvetlen engedélyezési joga, illetve felelőssége van - már az előkészületek során jelezte fenntartásait a könyv témájának politikai természete miatt. Miután október 10-én Békesi elvtárs pozitív lektori véleménye alapján a MA-PRODUKT hivatalosan is kérte a kiadás engedélyezését, a Kiadói Főigazgatóság az OTSH-hoz irányította a könyv szerzőit vélemény beszerzésére.

A kecskeméti Petőfi Nyomda igazgatójának igazoló jelentése szerint az engedély nélküli nyomtatásra, a kiadvány gyors elkészítésére a nyomda azért vállalkozott, mert a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság titkára - a budapesti Pártbizottságra hivatkozva, sürgősnek minősítette az ügyet és a kiadvány szervezői kilátásba helyezték az engedély gyors beszerzését.
Az ügy során több szabálytalanságot és jogsértést követtek el a szervezők. A kötet szerzőinek, szerkesztőinek, lektorának, stb. például nem a könyvekre érvényes díjtételek alapján állapították meg a honoráriumot.

A jelentős anyagi kár és a szabálysértések mellett politikai felelősség terheli a közreműködő személyeket és intézményeket. Felelősség terheli a kötet kiadójaként feltüntetett Magyar Diáksport Tanács vezetőjét, aki a MA-PRODUKT-ot bízta meg egy ilyen súlyú és politikai jelentőségű könyv előállításával; a kötet szerkesztőit és főszerkesztőjét, akik politikailag súlyosan kifogásolható szöveget és képanyagot adtak le a nyomdának. Ugyancsak felelősség terheli a kötet lektorát, dr. Békesi László elvtársat, aki egy másfél oldalas, a kiadvány politikai problémáit nem érzékeltető, a könyvről csak dicsérő megállapításokat tartalmazó lektori véleményt adott, s aki - a kapott feljegyzések szerint - személyes közbenjárásával, illetve a Bács-Kiskun megyei PB közvetítésével siettette a kiadvány előállítását, illetve az engedély megszerzését. Felel&oci rc;sség terheli az OTSH illetékeseit is, akik szakmai véleményükben ugyan számos észrevételüknek adtak hangot, de a kötet egészének megjelenését politikai szempontból nem tették kérdésessé.

Az ügy szabálytalanságokon és a jogsértéseken túl joghézagokra is rávilágít. Mindenekelőtt a magánvállalkozásoknak és a nem hivatásos kiadók könyvkiadási tevékenységének megélénkülése vált ki aggodalmat. Az így készülő kiadványok mindeddig általában nem közvetlenül politikai, hanem elsősorban művelődéspolitikai szempontból okoztak gondot, a kezdeményezők /magánvállalkozások de állami vállalatok is/ a remélt anyagi haszon miatt vállalkoztak kiadásukra /színvonaltalan képregények, stb./.

Ahhoz, hogy az ügy kapcsán felmerülő szélesebb összefüggéseket is sejtető problémák, szabálytalanságok kiszűrésére, számuk csökkentésére, az általánosabb elvi jelentőségű kérdésekre, a jelenlegi jogi szabályozás esetleges módosítására vagy kiegészítésére is kiterjedő megalapozott javaslatokat lehessen tenni, mélyebb elemzés, alaposabb vizsgálat szükséges. Csak sokoldalúbb vizsgálat alapján lehet megállapítani a személyi felelősség pontos mértékét is.

J A V A S L A T
Politikai Bizottság állásfoglalására

A Politikai Bizottság tudomásul veszi a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály jelentését az "Amerika Los Angeles" című kiadványról. Egyetért a kiadvány minősítése alapján eddig megtett intézkedésekkel, s megállapítja, hogy a kiadvány szerzőit, szerkesztőit, engedély nélküli előállítóit súlyos felelősség terheli.

Megbízza a KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális, Agitációs és Propaganda, valamint Közigazgatási és Adminisztratív Osztályát, hogy az ügy elvi, politikai tanulságai, a hasonló természetű szabálysértések és visszaélések elkerülése, a kulturális területen - ezen belül a könyvkiadás területén - is működni szándékozó gazdasági munkaközösségek tevékenységének egyértelműbb szabályozása, valamint a személyi felelősség megállapítása érdekében folytasson le pártvizsgálatot és tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre. Ezzel egyidejűleg a KNEB vizsgálja meg a könyv előkészítésével és megjelentetésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és jogi kérdéseket és tegyen javaslatot a további teendőkre.
/A Tájékoztató és a Javaslat szövegét Békesi elvtárs megismerte és korrektnek minősítette./
Budapest, 1984. december 4.

 Tétényi Pál
/ Tétényi Pál /
[osztályvezető]

MOL M KS 288. f. 5/928. ő. e. Magyar Országos Levéltár. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1984. december 11-ei ülése. (Eredeti, aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyv és a tárgyhoz kapcsolódó tájékoztató és javaslat)

Ezen a napon történt február 07.

1906

Megalakul a brit Munkáspárt.Tovább

1920

A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium által összehívott értekezleten elvi egyetértés született a numerus clausus (zárt szám)...Tovább

1933

Gróf Apponyi Albert magyar politikus (*1846)Tovább

1954

Jendrassik György magyar gépészmérnök, feltaláló (*1898)Tovább

1968

Ausztriában eltörlik a halálbüntetést.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő