A szövetkezeti mozgalom és az osztályharc alakulása Tolna megyében 1949-56 között

„Pártunk és Kormányunk intézkedései nyomán most állapítják meg, hogy kik azok a középparasztok, akiket a múltban helytelenül kuláknak minősítettek. Azokban a községekben, ahol ez a felülvizsgálás már megtörtént, a fmsz [földművesszövetkezet] igazgatósága a helyi pártszervezet bevonásával állapítsa meg, hogy a kuláklistáról törölt és teljes elégtételt kapott középparasztok között vannak-e olyanok, akiket az elmúlt években, mint kulákokat a fmsz tagjai közül és a fmsz vezetőségéből kizártak.”

Forrás

SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
Titkárság

Titkárság 31.sz.körlevele
Budapest, 1956.augusztus 23.

         

Kapják: MESZÖV,FJK igazg. elnökök
Fmsz-i ig. elnökök

 

SZIGORÚAN BIZALMAS!

SZÖVOSZ Igazgatósága Elnökének 95/1956.sz.utasítása

a rehabilitált középparasztok fmsz-i tagságának helyreállításáról.

Pártunk és Kormányunk intézkedései nyomán most állapítják meg, hogy kik azok a középparasztok, akiket a múltban helytelenül kuláknak minősítettek. Azokban a községekben, ahol ez a felülvizsgálás már megtörtént, a fmsz igazgatósága a helyi pártszervezet bevonásával állapítsa meg, hogy a kuláklistáról törölt és teljes elégtételt kapott középparasztok között vannak-e olyanok, akiket az elmúlt években, mint kulákokat a fmsz tagjai közül és a fmsz vezetőségéből kizártak.

A rehabilitált középparasztok részére a fmsz-ek a legrövidebb időn belül biztosítsák a fmsz-i tagsággal járó jogokat és előnyöket az alábbiak szerint:

a. A rehabilitált középparasztokat az igazgatóság együttes állásfoglalása után a fmsz igazgatóságának elnöke, vagy az igazgatóság valamely tagja személyesen keresse fel, beszélgessenek el velük az elkövetett hibákról és juttassák kifejezésre, hogy azokat a fmsz is jóvá akarja tenni.

b. Meg kell állapítani, hogy a fmsz-ből kizárt középparaszt részére a kizáráskor visszafizették-e a befizetett részjegyet. Ha a részjegy összegét nem fizették vissza, hanem azt tartalékalapra, függő- vagy más számlákra könyvelték, úgy azt most a részjegy alapszámlára vissza kell vezetni és a tagkönyvbe ismét be kell jegyezni. Amennyiben a fmsz igazgatósága a kizárt középparaszttól a fmsz-i tagkönyvét bevonta, azt részére ismét ki kell adni.
Ha a részjegy összege a kizáráskor nem került visszafizetésre, az érvényben levő rendelkezések szerint a kizárás idejére is ki kell fizetni a részjegyek után járó visszatérítést.
Amennyiben a kizárás előtti esztendőben a kizárt középparaszt vásárlásait és értékesítéseit a visszatérítési könyvecskébe bejegyeztette, s a kizárás miatt a visszatérítés nem került kifizetésre, azt az alkalmazott kulcs szerint folyósítani kell. A kifizetéseket, amennyiben a tagok részesedése számlán az 1955. évi tiszta feleslegből megtakarítás mutatkozik, ennek terhére, egyébként az 1956. évi visszatérítések terhére kell elszámolni. Ha a kizárt fmsz-i tag vásárlásait és értékesítéseit nem jegyeztette be, visszatérítést számfejteni nem lehet.

c. Azok a rehabilitált középparasztok, akik a kizárás előtt az fmsz igazgatóságának, felügyelőbizottságának, intéző- és ellenőrzőbizottságának, vagy a megyei, járási választmány tagjai voltak, az elkövetkezendő tagértekezleteken, küldött- (köz)gyűléseken a vezetőségbe ismét beválaszthatók.

d. A legközelebbi taggyűlést, küldött- (köz)gyűlést a kizárás helytelenségéről, illetve a visszavételről tájékoztatni kell.

 

Mészáros Sándor s. k.

 

a SZÖVOSZ Igazgatóságának
elnökhelyettese

1.336/1956.VIII/23.KV. 1400.

Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára
XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. Személyügyi osztály iratai (Az iratanyag jelenleg rendezés alatt áll, dobozszámot csak a rendezés befejezése után közölhetünk).

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 20.

1938

A gödi fészekben megtartott munkás–paraszt sporttalálkozó antifasisz-ta tüntetéssé változott.Tovább

1953

Százezer néző jelenlétében megnyitotta kapuit a Népstadion (mai neve: Puskás Ferenc Stadion). Befogadóképessége megközelítette a 100 ezer...Tovább

1961

Megnyílt Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nemcsak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000–...Tovább

1963

Az utolsó falut (Aporliget) is bekötötték a villamos-energia hálózatba.Tovább

1969

A tisztavatást első alkalommal rendezték meg a Parlament előtt (egészen 2006-ig).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő