Milan Kundera cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéistaTovább
A szövetkezeti mozgalom és az osztályharc alakulása Tolna megyében 1949-56 között
„Pártunk és Kormányunk intézkedései nyomán most állapítják meg, hogy kik azok a középparasztok, akiket a múltban helytelenül kuláknak minősítettek. Azokban a községekben, ahol ez a felülvizsgálás már megtörtént, a fmsz [földművesszövetkezet] igazgatósága a helyi pártszervezet bevonásával állapítsa meg, hogy a kuláklistáról törölt és teljes elégtételt kapott középparasztok között vannak-e olyanok, akiket az elmúlt években, mint kulákokat a fmsz tagjai közül és a fmsz vezetőségéből kizártak.”
Forrás
SZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE | Titkárság 31.sz.körlevele |
Kapják: MESZÖV,FJK igazg. elnökök | |
| SZIGORÚAN BIZALMAS! |
SZÖVOSZ Igazgatósága Elnökének 95/1956.sz.utasítása
a rehabilitált középparasztok fmsz-i tagságának helyreállításáról.
Pártunk és Kormányunk intézkedései nyomán most állapítják meg, hogy kik azok a középparasztok, akiket a múltban helytelenül kuláknak minősítettek. Azokban a községekben, ahol ez a felülvizsgálás már megtörtént, a fmsz igazgatósága a helyi pártszervezet bevonásával állapítsa meg, hogy a kuláklistáról törölt és teljes elégtételt kapott középparasztok között vannak-e olyanok, akiket az elmúlt években, mint kulákokat a fmsz tagjai közül és a fmsz vezetőségéből kizártak.
A rehabilitált középparasztok részére a fmsz-ek a legrövidebb időn belül biztosítsák a fmsz-i tagsággal járó jogokat és előnyöket az alábbiak szerint:
a. A rehabilitált középparasztokat az igazgatóság együttes állásfoglalása után a fmsz igazgatóságának elnöke, vagy az igazgatóság valamely tagja személyesen keresse fel, beszélgessenek el velük az elkövetett hibákról és juttassák kifejezésre, hogy azokat a fmsz is jóvá akarja tenni.
b. Meg kell állapítani, hogy a fmsz-ből kizárt középparaszt részére a kizáráskor visszafizették-e a befizetett részjegyet. Ha a részjegy összegét nem fizették vissza, hanem azt tartalékalapra, függő- vagy más számlákra könyvelték, úgy azt most a részjegy alapszámlára vissza kell vezetni és a tagkönyvbe ismét be kell jegyezni. Amennyiben a fmsz igazgatósága a kizárt középparaszttól a fmsz-i tagkönyvét bevonta, azt részére ismét ki kell adni.
Ha a részjegy összege a kizáráskor nem került visszafizetésre, az érvényben levő rendelkezések szerint a kizárás idejére is ki kell fizetni a részjegyek után járó visszatérítést.
Amennyiben a kizárás előtti esztendőben a kizárt középparaszt vásárlásait és értékesítéseit a visszatérítési könyvecskébe bejegyeztette, s a kizárás miatt a visszatérítés nem került kifizetésre, azt az alkalmazott kulcs szerint folyósítani kell. A kifizetéseket, amennyiben a tagok részesedése számlán az 1955. évi tiszta feleslegből megtakarítás mutatkozik, ennek terhére, egyébként az 1956. évi visszatérítések terhére kell elszámolni. Ha a kizárt fmsz-i tag vásárlásait és értékesítéseit nem jegyeztette be, visszatérítést számfejteni nem lehet.
c. Azok a rehabilitált középparasztok, akik a kizárás előtt az fmsz igazgatóságának, felügyelőbizottságának, intéző- és ellenőrzőbizottságának, vagy a megyei, járási választmány tagjai voltak, az elkövetkezendő tagértekezleteken, küldött- (köz)gyűléseken a vezetőségbe ismét beválaszthatók.
d. A legközelebbi taggyűlést, küldött- (köz)gyűlést a kizárás helytelenségéről, illetve a visszavételről tájékoztatni kell.
| Mészáros Sándor s. k. |
| a SZÖVOSZ Igazgatóságának |
1.336/1956.VIII/23.KV. 1400.
Forrás: Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára
XXIV/403 MESZÖV iratai 1947-73. Személyügyi osztály iratai (Az iratanyag jelenleg rendezés alatt áll, dobozszámot csak a rendezés befejezése után közölhetünk).
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 01.
1929
1952
Tőkés László a Királyhágó-melléki református egyházkerület püspökeTovább
1960
Az Elnöki Tanács 1960:10. sz. tvr-e részleges közkegyelmet adott. Egyéni amnesztiában részesült pl. Péter Gábor, az ÁVH vezetője is.Tovább
1976
– Steve Jobs két társával megalapítja az Apple Computert.Tovább
1977
Spanyolországban feloszlatják a francoista pártot.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő