Véget ér a február 4-én kezdődött jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntöttek Németország lefegyverzéséről.Tovább
Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy
„Azt láttuk magunk körül, hogy a proletárdiktatúra nem azonos a proletárhatalommal, a párt nem azonos a munkásosztállyal. Cselekvési alternatívákat kerestünk, s korábban már a sztálinizmussal is, a maoizmussal is kacérkodtunk már. […] S ebben az időben felmerült bennünk a kérdés: mit csináljunk? Az az ötletünk támadt, hogy bábokat készítünk, és a bábelőadásokkal talán közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, az emberekhez. A bábokat még csak meg tudtunk csinálni, az előadást már nem, tehát meg kellett keresnünk azokat, akik más művészi ágak képviselőjeként segítségünkre lehettek.”
Források
Feljegyzés a pártközpontban az Orfeo együttes két tagjának védelem kéréséről
Kulturális Alosztály
Feljegyzés
Molnár Ferenc elvtársnak
Október 13-án felkeresett bennünket Fábry Péter és Malgot István, az Orfeo együttes két tagja.
Fábry és Malgot védelmet kértek a Magyar Ifjúság aznapi számában megjelent cikk miatt (szerzője Szántó Gábor). Azt állították, hogy az Orfeo az álvilágban című írás rosszindulatú; tele van hamis tényekkel; jogilag lezárt kérdéseket vesz elő. Felvetették: hogyan vélekedik a párt az együttes működéséről? Megítélésünk szerint a párt politikája mellett vagy pedig ellene dolgozik-e? Másfelől: e cikknek olyan hatása lehet, hogy Malgot István - egy korábbi eljárás miatt elhalasztott - államvizsgáját meghiúsítja.
Kifejtettük, hogy véleményünk szerint helyes, ha Malgot az együttestől mindaddig távol marad, amíg egy vizsgálat nem tisztázza az Orfeo szerepét és az együttesen belül kialakult helyzetet. Malgot elismerte hogy eddigi magatartása összeegyeztethetetlen az együttesben végzett művészeti tevékenységével, de elmondta azt is, hogy novemberben egy házassággal - illetőleg a régi felbontásával - rendezni akarja körülményeit. Egyetértett velünk abban, hogy helyes, ha bejelenti távolmaradását az együttestől.
Leszögeztük, hogy a Képzőművészeti Főiskolától mi nem kérhetjük: engedélyezze a cikk - s egy esetleges vizsgálat - ellenére Malgot államvizsgáját. Ez teljes mértékben a Főiskolára tartozik. Közöltük a fiatalokkal, hogy a Fővárosi Tanácsnál vizsgálatot kezdeményezünk; arról informálódunk, s a döntésben közreműködünk.
Budapest, 1972. október 14.
(Rátki András) | (Kőháti Zsolt) |
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 36. cs. /1972/ 2. ő. e. 1-2. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály - 1972.)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 15.
Megnyitották a Kabay Kör által kezdeményezett paraszt–egyetemista tanácskozást, melyre meghívták a KALOT-ot, a KIE-t, a Nemzeti...Tovább
Az amerikai légierő porig bombázza a Monte Cassino-i bencés kolostoregyüttest.Tovább
Befejeződik a második világháború egyik legcéltalanabb bombázása, a drezdai támadás. Az akció végén több tízezernyi ártatlan polgári...Tovább
Visegrádi Találkozó – Antall József magyar miniszterelnök, Lech Wałęsa lengyel és Václav Havel csehszlovák köztársasági elnökök...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő