Diákok és katonatisztek tüntettek a béke mellett a budai Várban.Tovább
Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy
„Azt láttuk magunk körül, hogy a proletárdiktatúra nem azonos a proletárhatalommal, a párt nem azonos a munkásosztállyal. Cselekvési alternatívákat kerestünk, s korábban már a sztálinizmussal is, a maoizmussal is kacérkodtunk már. […] S ebben az időben felmerült bennünk a kérdés: mit csináljunk? Az az ötletünk támadt, hogy bábokat készítünk, és a bábelőadásokkal talán közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, az emberekhez. A bábokat még csak meg tudtunk csinálni, az előadást már nem, tehát meg kellett keresnünk azokat, akik más művészi ágak képviselőjeként segítségünkre lehettek.”
A Kőbányai Ifjúsági Klub véleménye a Magyar ifjúságban megjelent "Orfeo az álvilágban" cikkről
| KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB X. HALOM U. 37/a TELEFON: 136-879 | Budapest, 1972. okt. 25. Bp. X. ker Tanács, Népművelési Csop. |
Feljegyzés a Kőbányai Ifjúsági Klub 1972. okt. 17-i taggyűléséről,
azaz
hozzászólás a Magyar Ifjúság okt. 13-i cikkéhez.
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapjában, a Magyar Ifjúságban f. év okt. 13-án „Orfeo az álvilágban" címmel cikk jelent meg klubunk amatőr együtteséről.
Tagságunk okt. 17-én megvitatta a cikket, s több mint kétórás megbeszélés eredményeképpen véleményünk így összegződött:
- Munkájukat ismerve pozitívan értékeljük a bábegyüttes tevékenységét.
- Közösségi munkájukat jónak ítéljük, anarchista nézeteikről tudomásunk nincs.
- Többször láttuk, hogy tanulásban segítették gyengébb társaikat.
- Szorgalmas munkájuk eredménye az ország határain belül és kívül egyaránt elismert, önmaguknak és a klubnak egyaránt megbecsülést szereztek.
- A cikk a klub életére és munkájára is negatív fényt vet, annak ellenére, hogy a klubnak társadalmi szervek, köztük a KISZ, a Tanács, és a Népművelési Intézet háromszor ítélte oda a Kiváló, és egyszer az Aranykoszorús címet, s az együttesek is csak dicsőséget szereztek fesztiválokon és egyéb seregszemléken.
- Ezért az itt lévő klubtagság a cikk ellen tiltakozik, a fentiek miatt kéjük az illetékes szervet, hogy az Orfeo együttes további eredményes munkája érdekében az újságcikkben megjelent vádakat vizsgálja felül, és hasson oda, hogy a vizsgálat eredménye a Magyar Ifjúság hasábjain továbbiakban helyt kapjon.
Az alapcikkhez történt további hozzászólásokhoz ennyi a véleményünk:
- Molnár Zsuzsát a Kőbányai Ifjúsági Klubban sem orfeós minőségben, sem egyébként nem ismerjük.
- Az Orfeo együttes nem "izolálta magát" "a lehető legnagyobb mértékben" a Kőbányai Ifjúsági Klub közösségétől - csupán arról van szó, hogy egy, hetente háromszor-négyszer próbáló, és hetente egyszer fellépő együttes ilyen mennyiségű és minőségű munka mellett nem tud rendszeresen még más programokon is részt venni, csak időnként. Bár erről mi magunk is vitázunk, de mi lenne a tanulmányi eredményekkel, ha a fennmaradó két napjukat is a klubban töltenék?
A levelet elküldjük a Magyar Ifjúság Főszerkesztőjének, a Párt- és KISZ Bizottság országos, budapesti és kerületi szerveinek is.
Üdvözlettel az a 19 fő (nevek a klubban), aki a taggyűlésen jelenlévő 21 fő közül a levél elküldésével egyetértett.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 36. cs. /1972/ 2. ő. e. 10. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály - 1972.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 25.
1918
1929
„Fekete péntek” a New York-i tőzsdén.Tovább
1936
Adolf Hitler és Benito Mussolini megalakítják a Róma-Berlin tengelyt.Tovább
1956
Létrejött az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság a pesti bölcsészkaron. Tagjai: Molnár József, Molnár Edit, Varga János, Vincze György,...Tovább
1957
A KISZ I. Országos Értekezlete Budapesten. Először énekelték a megjelentek az „Egy a jelszónk a béke…” kezdetű, 1989-ig oly sokszor...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő