Véget ér a február 4-én kezdődött jaltai konferencia, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntöttek Németország lefegyverzéséről.Tovább
Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy
„Azt láttuk magunk körül, hogy a proletárdiktatúra nem azonos a proletárhatalommal, a párt nem azonos a munkásosztállyal. Cselekvési alternatívákat kerestünk, s korábban már a sztálinizmussal is, a maoizmussal is kacérkodtunk már. […] S ebben az időben felmerült bennünk a kérdés: mit csináljunk? Az az ötletünk támadt, hogy bábokat készítünk, és a bábelőadásokkal talán közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, az emberekhez. A bábokat még csak meg tudtunk csinálni, az előadást már nem, tehát meg kellett keresnünk azokat, akik más művészi ágak képviselőjeként segítségünkre lehettek.”
A Kőbányai Ifjúsági Klub véleménye a Magyar ifjúságban megjelent "Orfeo az álvilágban" cikkről
| KŐBÁNYAI IFJÚSÁGI KLUB X. HALOM U. 37/a TELEFON: 136-879 | Budapest, 1972. okt. 25. Bp. X. ker Tanács, Népművelési Csop. |
Feljegyzés a Kőbányai Ifjúsági Klub 1972. okt. 17-i taggyűléséről,
azaz
hozzászólás a Magyar Ifjúság okt. 13-i cikkéhez.
A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapjában, a Magyar Ifjúságban f. év okt. 13-án „Orfeo az álvilágban" címmel cikk jelent meg klubunk amatőr együtteséről.
Tagságunk okt. 17-én megvitatta a cikket, s több mint kétórás megbeszélés eredményeképpen véleményünk így összegződött:
- Munkájukat ismerve pozitívan értékeljük a bábegyüttes tevékenységét.
- Közösségi munkájukat jónak ítéljük, anarchista nézeteikről tudomásunk nincs.
- Többször láttuk, hogy tanulásban segítették gyengébb társaikat.
- Szorgalmas munkájuk eredménye az ország határain belül és kívül egyaránt elismert, önmaguknak és a klubnak egyaránt megbecsülést szereztek.
- A cikk a klub életére és munkájára is negatív fényt vet, annak ellenére, hogy a klubnak társadalmi szervek, köztük a KISZ, a Tanács, és a Népművelési Intézet háromszor ítélte oda a Kiváló, és egyszer az Aranykoszorús címet, s az együttesek is csak dicsőséget szereztek fesztiválokon és egyéb seregszemléken.
- Ezért az itt lévő klubtagság a cikk ellen tiltakozik, a fentiek miatt kéjük az illetékes szervet, hogy az Orfeo együttes további eredményes munkája érdekében az újságcikkben megjelent vádakat vizsgálja felül, és hasson oda, hogy a vizsgálat eredménye a Magyar Ifjúság hasábjain továbbiakban helyt kapjon.
Az alapcikkhez történt további hozzászólásokhoz ennyi a véleményünk:
- Molnár Zsuzsát a Kőbányai Ifjúsági Klubban sem orfeós minőségben, sem egyébként nem ismerjük.
- Az Orfeo együttes nem "izolálta magát" "a lehető legnagyobb mértékben" a Kőbányai Ifjúsági Klub közösségétől - csupán arról van szó, hogy egy, hetente háromszor-négyszer próbáló, és hetente egyszer fellépő együttes ilyen mennyiségű és minőségű munka mellett nem tud rendszeresen még más programokon is részt venni, csak időnként. Bár erről mi magunk is vitázunk, de mi lenne a tanulmányi eredményekkel, ha a fennmaradó két napjukat is a klubban töltenék?
A levelet elküldjük a Magyar Ifjúság Főszerkesztőjének, a Párt- és KISZ Bizottság országos, budapesti és kerületi szerveinek is.
Üdvözlettel az a 19 fő (nevek a klubban), aki a taggyűlésen jelenlévő 21 fő közül a levél elküldésével egyetértett.
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 36. cs. /1972/ 2. ő. e. 10. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály - 1972.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 15.
1901
1942
Megnyitották a Kabay Kör által kezdeményezett paraszt–egyetemista tanácskozást, melyre meghívták a KALOT-ot, a KIE-t, a Nemzeti...Tovább
1944
Az amerikai légierő porig bombázza a Monte Cassino-i bencés kolostoregyüttest.Tovább
1945
Befejeződik a második világháború egyik legcéltalanabb bombázása, a drezdai támadás. Az akció végén több tízezernyi ártatlan polgári...Tovább
1991
Visegrádi Találkozó – Antall József magyar miniszterelnök, Lech Wałęsa lengyel és Václav Havel csehszlovák köztársasági elnökök...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő