Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum.Tovább
Alternatív művészeti mozgalmak az 1970-es években: az Orfeo-ügy
„Azt láttuk magunk körül, hogy a proletárdiktatúra nem azonos a proletárhatalommal, a párt nem azonos a munkásosztállyal. Cselekvési alternatívákat kerestünk, s korábban már a sztálinizmussal is, a maoizmussal is kacérkodtunk már. […] S ebben az időben felmerült bennünk a kérdés: mit csináljunk? Az az ötletünk támadt, hogy bábokat készítünk, és a bábelőadásokkal talán közelebb kerülhetünk a közönségünkhöz, az emberekhez. A bábokat még csak meg tudtunk csinálni, az előadást már nem, tehát meg kellett keresnünk azokat, akik más művészi ágak képviselőjeként segítségünkre lehettek.”
Feljegyzés a pártközpontban az "Orfeo" ügy lezárásáról
Kulturális Alosztály
Feljegyzés
az "Orfeo" ügy lezárásáról
Záhorzik Teréz elvtársnővel, a budapesti pártbizottság osztályvezető-helyettesével és Kurcz Györggyel, a Fővárosi Tanács főosztályvezető-helyettesével megbeszéltük a Magyar Ifjúság által felvetett problémák megoldását.
A cikk megjelenése után részben a Fővárosi Tanácstól, részben a Népművelési Intézettől véleményt kértünk az együttesről: ezek alapján megállapítható, hogy az együttes szakmailag jó, azonban bizonyos radikális, "balos" befolyásoktól nem mentes.
Műsoruk egészéből megállapítható, hogy a "forradalmi diktatúránkat", "határozottságunkat" nem tartják kielégítőnek. A műsor zömére a forradalmi példák keresése jellemző. Ez vonatkozik az együttes valamennyi csoportjára. Magatartásuk és törekvésük népszerű a fiatalok körben. A cikkben fölvetett erkölcsi kifogások a bábcsoportot és ott is elsősorban a művészeti vezetőt, Malgot Istvánt érintik.
Kurcz elvtárs vállalta, hogy a tanács olyan művelődési otthont keres, ahol az együttes egésze (báb-, zenei és színjátszó csoport) helyet kaphat és megfelelő szakmai és politikai irányítás alatt dolgozhat. A budapesti pártbizottság részben konkrétan az Orfeo együttes esetében, részben általában az amatőr csoportok esetében kéri a kerületi pártbizottságokat, hogy adjanak több politikai, ideológiai segítséget az együttesek munkájának irányításához.
Az Orfeo együttesről készült jelentések, de egyéb tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy itt nem egyedi problémáról van szó. A politikailag aktív, közéleti érdeklődésű ifjúság egy része kifejezési formát talál magának az amatőr csoportokban, elsősorban a színjátszó, irodalmi színpadi, "pol-beat" és bábcsoportok keretei között. Hasonló érdeklődés tapasztalható az ifjúsági klubok iránt is. Részben a meg nem felelő vezetők miatt, részben a fiatalok felkészületlensége, tapasztalatlansága miatt az ilyen, közéleti témákat kereső amatőr csoportok gyakran hamis vágányra tévednek.
A Fővárosi Tanács 1973. januárjában megbeszélésre hívja össze az amatőr csoportokkal rendelkező művelődési otthonok vezetőit és februárban az amatőr színjátszó csoportok vezetőit politikai-szakmai tájékoztatóra és a további fejlődést elősegítő közös feladatok megvitatására.
1972. november 16.
| /Rátki András/ |
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 36. cs. /1972/ 2. ő. e. 38-39. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály - 1972.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 01.
1906
1906
Párizsban megnyílik a világ első mozija (Cinema Omnia Pathe)Tovább
1913
John Mott, magyarországi látogatása alkalmából – ismertetve a református világszövetség helyzetét – a figyelmet egy „...Tovább
1916
Ferenc József bécsi temetéséről a hazautazókat szállító gyorsvonat herceghalomnál összeütközik egy személyvonattal. A 71 halálos áldozatot...Tovább
1918
Az új szervezeti rendszer gyökerei az őszirózsás forradalom időszakára nyúlnak vissza, amikor az egyetemi ifjúság konzervatív elemei a...Tovább
- 1 / 4
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő