Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok megakadályozza a budapesti Nemzeti Múzeumnak a megszálló román hadsereg általi szervezett...Tovább
Az MSZDP in exil 56 ügyéért
A két dokumentum jellegében és terjedelmében erősen eltér egymástól. Hogy mégis együtt közöljük őket, arra az a magyarázat, hogy mindkettő az 1956-os felkeléssel foglalkozik, és a magyar szociáldemokráciához kötődik. Az egyik, az emigráns MSZDP vezetői által összeállított, és 1957 elején kiküldött beszámoló, amely az 1956 októberétől terjedő mintegy félév történéseinek főbb mozzanatait foglalja össze. A másik Révész Andrásnak, az 1956. október 30-án létrejött MSZDP főtitkárhelyettesének november 5-i levele Peter Strassernek, az osztrák szociáldemokrata párt egyik vezetőjének.
Révész András levele Peter Strasserhez
1956. november 5.
Kedves Strasser Elvtárs!
Találkozásunk óta a magyarországi szociáldemokraták számára az események tragikus fordulatot vettek. A jelenlegi helyzetet nem olyan könnyű megmagyarázni. A politika nemzetközi helyzete nehezen követhető innen. Enyhén szólva érthetetlen számunkra, mi az oka annak, hogy a nyugati hatalmak, úgymond, vízben hagytak bennünket. Nem gondolok egy világkonfliktusra, de vannak más, hatékony eszközök is, amelyeknek alkalmazásával a bolsevistákat (magyarokat és oroszokat) visszavonulásra lehetne kényszeríteni. A bolsevikok egy
és kényszerítik főleg az alkalmazottakat és állami tisztviselőket, hogy oda belépjenek. Pártunkat betiltották és néhányat vezetőink közül felszólítottak az együttműködésre. Ezek a törekvések ez ideig eredménytelenek. Rendkívül célszerű lenne, ha a Szocialista Internacionálé felhívást bocsátana ki az itteni, ún. hatóságoknak, a sajtó-, a gyülekezési és az egyesülési szabadság biztosítására, a magyar szociáldemokrata párt szabad mozgását is beleértve. Ez a betiltás bizonyíték a magyarországi diktatórikus körülményekre.Ha szabad javaslattal élnem a következőt ajánlom: mindenekelőtt kívánatos lenne [popup title="Helmer [Oskar]" format="Default click" activate="click" close text="Ausztria belügyminisztere"] elvtárs révén az osztrák követséget tájékoztatni, hogy nekünk magyar szociáldemokrata vezetőknek, amennyiben személyes szabadságunkban korlátozva volnánk, segítséget adjanak. Szeretnénk, ha titkos megbízottunk kapcsolatba lépne vele [Értsd: Helmerrel - S. E.] Ez lenne az első kérésünk. Nagyon lekötelezne bennünket, hogyha nehéz körülmények között, veszélyben élő elvtársainknak közvetlen segítséget nyújtanátok. Mindezt közölhetitek a Vöröskereszt hatóságaival is, az ő karitatív küldeményeit arra méltatlanok között osztják szét, leggyakrabban az orosz katonáknak. Segélyeiteket viszont közvetlenül az itteni [osztrák] követség osztaná szét. A későbbiekben következőket viszont mi határoznánk meg.
Még egyszer hálás köszönet a baráti üdvözlésért és fogadtatásért, remélhetőleg hamarosan találkozunk. Szívélyes üdvözletem a többi elvtársnak.
Barátság
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 05.
1919
1922
A cionista mozgalom fellendítése céljából megalakult a Makkabea Ros Szövetség, zömmel egykori Makkabea tagokból. Első vacsorájukat október...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek közül kettő a 20. század első, kettő pedig a második feléhez kapcsolódik. A négy publikáció egymástól eltérő témákat dolgoz fel a bemutatott források alapján, az események pedig az Andok lábaitól a Don-kanyarig zajlanak a szerzők írásaiban.
Időrendben haladva a legkorábbi események Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) publikációjában történtek. A szerző előző lapszámunkban bemutatta Ľudovít Jaroslav Hrdlička egykori tótkomlósi evangélikus lelkész irathagyatékát – most ebből tárja az olvasók Hrdlička és ügyvédje, Vas Nándor levelezését. A már Csehszlovákiában élő lelkész ügyvédjén keresztül kívánta értékesíteni tótkomlósi birtokát az 1920-as években. A levelezés nemcsak az adásvétel nehézségeibe, hanem a korszak helyi viszonyaiba is betekintést enged.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) forrásközlésének első része szintén előző számunkban jelent meg. A második részben folytatódik Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes 1942–1943-as oroszországi harctéri naplójának közlése, amely a hídfőcsatáktól a zászlóalj hazatéréséig követi a 38/II. zászlóalj történetét. A nemrég előkerült magánnapló és annak későbbi, kiegészített változata fontos új forrás a 36. gyalogezred kötelékében harcoló pélmonostori alakulat keleti hadszíntéri tevékenységének és a Don-kanyar eseményeinek megismeréséhez.
Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében azt vizsgálja, hogy miként érvényesültek a szovjet nagystratégia szempontjai a magyar külpolitika mindennapi döntéshozatalában. Egy konkrét, Magyarország és Peru kapcsolatához kötődő döntési folyamat válogatott levéltári forrásokon keresztüli elemzésével mutatja be, hogyan működtek a szovjet blokk nagystratégiai megfontolásai egy kis szövetséges állam diplomáciájában, különös tekintettel a harmadik világ és a hidegháború összefüggéseire.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásközlése az Állami Egyházügyi Hivatal 1979-es, szigorúan titkos értékelését közli és elemzi II. János Pál pápa megválasztásáról. Az irat a pápaválasztást a két világrendszer közötti ideológiai-politikai küzdelem részeként, az új pápa személyét pedig a szocializmussal szembeni, hosszú távú politikai kihívásként értelmezi, különös hangsúlyt helyezve lengyel származására és a szocialista társadalomról szerzett személyes tapasztalataira.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. szeptember 20.
Miklós Dániel
főszerkesztő