Diszkórobbanás a KISZ Központi Bizottságában

A 16-20 éves fiatalok „általában elutasítják a hagyományos tánczenét, szemben állnak a cigány-zenés szórakozással, a magyar nótával és az operettel. Kevesen kedvelik körükben a jazzt, a sanzont, a népzenét és a népzenei feldolgozásokat. Csökkent a népszerűsége a hatvanas évek közepén felvirágzott koncert-beatnak, a country-popnak, a folk-beatnak. A diszkózás és kemény rock kedvelése mellett népszerű szórakozási formáik: a klubba járás, a sport- és eszközjátékok rendszeres használata, a presszózás, a motorizációhoz és a technikához kapcsolódó hobby-tevékenység.”

Javaslat az ifjúsági szórakozási tevékenység fejlesztésének fő irányaira

A fiatalok szórakozási tevékenységének fejlesztése, támogatása nem egyszerűen az ifjúság igényeinek jobb kielégítését jelenti, hanem felvállalva, felkarolja a jelenlegi igényeket, értékeket hordozó divatokat, szokásokat. Ezekre építve kell nagyobb feladatokat vállalni az ifjúsági szórakozás orientálásában, a differenciált szórakozási kínálat fejlesztésében. Ebben a munkában fokozni kell a szórakozásban érdekelt állami és társadalmi szervek, a szórakoztatást végző vállalatok, intézmények ifjúságpolitikai felelősségét, hatékonyabb együttműködését.
Az Intéző Bizottság javasolja az Állami Ifjúsági Bizottságnak, hogy előterjesztése alapján tárgyalja meg az ifjúsági szórakozás fejlesztésének kérdéseit és vállaljon kezdeményező, koordináló szerepet az állami szervek feladatainak kialakításában.

Az ifjúsági szórakozásban meghatározó szerepű könnyűzenei szórakoztatás terén biztosítani kell a zenei élet hatékonyabb befolyásolását, orientálását.
Létre kell hozni a társadalmi és művészeti orientációban hatékony szerepet vállaló könnyűzenei stúdiókat, amelyek vállalni tudják a zenei képzés továbbképzés gondjainak megoldását, a műhelymunka kialakítását, a jobb kiválasztódási rendszer biztosítását. A stúdiók létrehozásában a Kulturális Minisztérium, a művészeti szakszervezetek, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, az Országos Rendező Iroda, a Filmharmónia, az Országos Szórakoztató Központ együttműködésére és anyagi áldozatvállalására van szükség.
Egy hosszabbtávú időszak feladata: az állami zenei képzés keretében kialakítani a könnyűzenei ének és hangszeres képzés lehetőségeit.

Szükség van néhány olyan értékkiválasztó-orientáló eszköz megteremtésére, amely egyidőben teremt szakmai-kritikai fórumot a műfaj művelői számára, valamint nyilvánossága révén hozzájárul a könnyűzenei ízlés, igény formálásához; valóságosabb értékrend megteremtéséhez.
Ezt a szerepet tölthetik be a TV és rádió közreműködésével megrendezhető pop-, rock seregszemlék (fesztiválok); az igény- és divatszempontból jobban differenciáló, egy-egy irányzatot vállaló műsorok és az élő zenei koncerteknek az a típusa, amely egy vagy több együttes (irányzat) bemutató fórumát jelenti (pl. könnyűzenei napok, jazz-rock fesztivál ; fiatal szólisták fóruma, diszkó-zenei fórum stb.). Megvalósításában a Kulturális Minisztérium, az ORI, a Hanglemezgyártó Vállalat, a TV és Rádió összehangolt tevékenysége szükséges.

A könnyűműfaj művelői körében tisztázottabb munkajogi, szociálpolitikai és szervezettségi viszonyokat kell teremteni ahhoz, hogy a tehetséges, támogatásra érdemes művészek esetleges megélhetési bizonytalanságai csökkenjenek. Ezzel párhuzamosan növelhetők csak a társadalmi, politikai, művelődés-politikai elvárások.
Ennek érdekében rendezni kell a munkavállalás és a munkaviszony kérdéseit, a szociális juttatások, az adózás, a tömegszervezeti tagság (KISZ, Szakszervezet) meglévő problémáit. Ebben a SZOT, a Munkaügyi és a Kulturális Minisztériumok, az ORI segítségét kérjük.

A divatjelenségek természete szerint népszerűsödő diszkó támogatása, fejlesztése egy formálódó ifjúsági szórakozási forma befolyásolását, orientálását jelenti.
Elsőrendű és időszerű feladat a hazai szórakozási szokások, hagyományok és ifjúsági igények beépítésével a diszkószerű szórakozás mintát adó propagandája. Ennek érdekében szükség van - az első időszakban legalább néhány nagyvárosban - olyan diszkók szervezésére, amelyek ízléses és igényes zenei anyagukkal, körülményeikkel, a programkínálat változatosságával (diszkó-filmek, játékok, ízléses kiegészítő szórakoztató programok: pantomimesek, közéleti és irodalmi humor, tánc-produkciók, diaporámák) vonzást és divatot teremtenek.
Biztosítani kell a külföldi és hazai zenei anyagok igényes válogatásával a diszkózás tartalmi alapját jelentő kazetták rendszeres kiadását, a diszkók műsorvezetőinek felkészítését. Ezzel párhuzamosan növelni kell a technikai apparátus kínálatát, a megyei művelődési központok bázisán kialakuló kölcsönző, programellátó és tanácsadó szolgáltatást.
A diszkózás tartalmának, szórakozási szokásainak hatékony alakítása érdekében összehangolt, látványos propaganda- és reklámtevékenységet kell folytatni a tömegkommunikációs eszközök segítségével is. Ennek érdekében meg kell teremteni a TV-ben, a rádióban a diszkó-műsorokat, az ifjúsági sajtóban a szórakozás önálló rovatát, helyét.
E feladatok megoldása a Kulturális Minisztérium , a Népművelési Intézet, a Hanglemezgyártó Vállalat, az OSZK és a Rádió, Televízió hatékony közreműködésével lehetséges.

A táncigény kielégítése és a fiatalok tánc kultúrájának gazdagítása érdekében támogatni kell a diszkókban és más szórakozási keretek között kialakuló táncversenyeket, táncbemutatókat.
A táncház mozgalom érdekében ösztönözni kell az erre alkalmas együttesek kezdeményező, vállalkozó kedvét. Biztosítani kell a táncház-mozgalom nagyobb propagandáját, és szorgalmazni kell a művelődési intézmények, vendéglátó egységek fogadókézségét.

Növelni kell a játékok szerepét az ifjúsági szórakozásban

Javítani kell a népszerű eszköz-játékok kínálatát. A kisebb volumenű játékgyártási lehetőségek megteremtésével (pl. KTSz-ek), a szocialista behozatal korlátozott igénybevételével biztosítani kell a meglevő kereslet kielégítését. Elsősorban az elektronikus játékok, a társasjátékok a szabadtéri sportjátékok terjesztésére van igény. Az új játékok tervezésénél fel kell használni a klubokban, egyes ifjúsági közösségekben született ötleteket, a fiatal iparművészek segítségét.
A szellemi társasjátékok népszerűsítése érdekében szükséges az évek óta igényelt játék-könyvek kiadása, az ifjúsági közösségekben született játékötletek összegyűjtése és terjesztése. A közösségi játékok megszerettetése érdekében több helyi és országos játéklehetőséget kell biztosítani a rádió, a TV, a sajtó segítségével; az ifjúsági táborokban, rendezvényeken, klubokban.
Az ifjúsági játékkultúra fejlesztésében a Belkereskedelmi-, Kulturális -, Könnyűipari Minisztériumok, Rádió, TV, ifjúsági sajtó közreműködése szükséges.

Az ifjúsági szórakoztató programok kínálatának növelése, a műsorvezetői munka javítása érdekében a következő feladatok megoldása időszerű.
Biztosítani kell a szórakoztató programellátás korszerű szervezeti kereteit. (A jelenlegi, illegális szervezői gyakorlat felszámolásával, a szervezői tevékenység legalizálásával, fokozottabb állami, társadalmi ellenőrzésével.)
A más szocialista országokban (Lengyelország, NDK) kialakult gyakorlathoz hasonlóan területi elvek alapján műsorvezetői és közvetítő irodák, szervezői munkaközösségek létrehozására kell vállalkozni.
A fiatalok szórakozási érdekeinek biztosítására a kialakítandó műsorvezetői és közvetítői gyakorlatba illeszkedő ifjúsági szórakoztató központ létesítése indokolt, amelynek fő feladata az ifjúsági rendezvények, események, ifjúsági intézmények és táborok programellátásának biztosítása.
A belső érdekeltségi viszonyok felülvizsgálatával, a programlehetőségek kiszélesítésével növelni kell a vendéglátó ipari egységek ifjúsági szórakoztató tevékenységének kínálatát, színvonalát.
A szórakoztató programkínálat tartalmi és mennyiségi gazdagítása érdekében fokozottabb mértékben be kell kapcsolni az amatőr művészeti tevékenységet a szórakozás áramkörébe, ösztönözve és támogatva a szórakoztató jellegű műsorválasztást és előadói hangvételt. (Különösen a színjátszásban, a pantomimben, a bábművészetben, a folklór műfajokban és az amatőr filmezésben.) Néhány, az ifjúsági szórakoztatásban fehér foltnak tűnő művészeti ágban ösztönözni kell az ifjúsági orientációt. (Rajz- és kisfilm gyártásban, táncművészetben, és a közéleti humor területén.)

Az ifjúsági szórakozás - különösen a könnyűzenei szórakoztatás - tudatos propagandájának és kritikájának kibontakoztatása érdekében szükség van egyrendszeres sajtófórumra (önálló lapként vagy állandó mellékletként).

Az ifjúsági szövetség feladatai

Az ifjúság szabadidejének eltöltése és ennek keretében a szórakozás kérdése tömegméretű probléma, amelynek megoldása átfogó társadalmi programot igényel.

Az ifjúsági szövetségnek - azon túl, hogy az állami és társadalmi szervekhez fordulva él javaslattevő, kezdeményező lehetőségeivel - konkrét feladatai vannak a fiatalok szórakozási igényeinek és feltételeinek fejlesztésében. A KISZ szervezetek és szervek teendői a szervezeti élet kereteiben, az akcióprogram megvalósításában, a politikai képzésben, a különböző ifjúsági programnak és akciók szervezésében az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkában jelentkeznek.

A KISZ szervezetek teendői:

Vállaljanak szerepet az ifjúsági szórakozás programkínálatának bővítésében. Az akcióprogram kialakításakor, a rendezvények tervezése során mérjék fel a szabadidős igényeket, vállalkozzanak önálló és kiegészítő szórakoztató közösségi programok szervezésére, a szórakozási lehetőségek bővítésére.

  • Szervezzenek olyan népszerű szórakoztató programokat, amelyek vonzák a KISZ-en kívüli fiatalokat is.
  • A helyi adottságokra építve kezdeményezésekkel, ötletekkel, együttműködéssel vegyenek részt a szórakozási feltételek javításában: a művelődési intézményekben és vendéglátóipari létesítményekben szervezhető rendszeres szórakozási lehetőségek megteremtésében, a közkedvelt szabadtéri és teremjátékok létesítésében, beszerzésében.
  1. A közösségi élet fórumai, a politikai képzés keretében szerepeljenek gyakrabban a szórakozás kérdései: a szórakozás szerepe életmódunk alakításában, a színes igényes szórakozás lehetőségei, a KISZ feladatai az ifjúsági szórakozásban, a szórakozás lehetőségeinek fejlesztése a közvetlen környezetben.
  2. A művelődési és ifjúsági intézményekkel, klubokkal, amatőr csoportokkal és más művelődési közösségekkel kialakult kapcsolat alapján, az itt tevékenykedő KISZ tagoknak adott megbízatásokkal szorgalmazzák az intézmények és közösségek szórakoztató tevékenységének gazdagítását.
    • A művelődési és ifjúsági intézmények, klubok, csoportok társadalmi vezetőségeiben résztvevő tagjaik ismerjék és képviseljék a fiatalok szórakozási igényeit és biztosítsák, hogy eszerint alakuljanak a programok.
    • Vállaljanak szemléletformáló, érdekképviseleti szerepet annak a felfogásnak a megváltoztatásában, amely a fiatalok szórakozási igényeit szükséges rossznak, támogatásra érdemtelen, múló életkori jelenségnek tekinti, vagy üzleti, anyagi érdekek alá rendeli.

A KISZ megyei /budapesti/ járási, városi /területi bizottságok feladatai

  1. A KISZ bizottságok irányítási területükön rendszeresen tájékozódjanak a fiatalok szórakozásának helyzetéről, gondjairól, a jelentkező igényekről. Vállaljanak kezdeményező szerepet és nyújtsanak segítséget az ifjúsági szórakozási lehetőségek fejlesztésében, a programkínálat gazdagításában, a feltételek javításában.
    • A testületi munkában és más szervekkel kialakult együttműködés során foglalkozzanak rendszeresen az ifjúsági szórakozás kérdéseivel.
    • Az általuk szervezett ifjúsági rendezvények szabadidős programjaiban teremtsen színvonalas, az igényeknek megfelelő szórakozási alkalmakat, példát és jó módszereket teremtve ezzel az irányított KISZ szervezetek szabadidős tevékenységéhez.
    • érvényesítsék a fiatalok szórakozási igényét az ifjúsági parkok és ifjúsági házak programkínálatának és játékfeltételeinek alakításában.
    • Fordítsanak figyelmet az irányítási területükön tevékenykedő szórakoztató művészek, együttesek és amatőrcsoportok munkájára, működési, fellépési lehetőségeik, elismerésük alakulására, közérdekű gondjaik megoldására. Teremtsenek számukra rendszeres tájékoztatási alkalmakat, fórum lehetőségeket; törekedjenek az együttesek ideológiai orientálására.
    • Az ifjúsági klubtanácsokkal közösen alakítsák ki a klubbéli szórakozás fejlesztésének programját. Az amatőr művészeti csoportok munkáját irányító, segítő intézményekkel közösen ösztönözzék a szórakozási igényekre jobban építő műsorkínálatot.
  2. A politikai képzés keretében fordítsanak nagyobb figyelmet a szórakozási igények formálására, a népszerű szórakozási formák terjesztésére.
    • Az éves felkészítések során a szabadidő eltöltés problémáinak, feladatainak megbeszélése mellett a szabadidős programokon, a gyakorlati foglalkozások keretében a KISZ vezetők ismerjék meg a korszerű szórakozási formák szervezésének módszertani, gyakorlati kérdéseit is.
  3. Érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységük során fordítsanak nagyobb gondot a meglévő szórakozási lehetőségek jobb kihasználására, a feltételek és körülmények javítására.
    • Szorgalmazzák a művelődési és ifjúsági intézményekben az eszközjátékok beszerzését, az előcsarnokok, nagytermek jobb kihasználását, a rendszeres komplex szórakozási lehetőségeket kínáló formák (diszkó, játékok, zenehallgatás, vetélkedők, filmvetítés) szervezését.
    • Igényeljék a vendéglátóipari egységekben a szesz-mentes szórakozási alkalmak szervezését, a művelődési intézmények és szakemberek bevonásával vegyenek részt a programok kialakításában.
    • Az ifjúsági kedvezmények elosztásakor, az ifjúság politikai alapok felhasználásakor képviseljék a fiatalok szórakozási érdekeit is.
    • Kezdeményezzék a szabadtéri és sportjátékok létesítését.

A KISZ KB Kulturális Osztályának feladatai

Kísérje figyelemmel a fiatalok szórakozási lehetőségeinek szélesítését szolgáló program megvalósítását. Vegyen részt azoknak a tennivalóknak kialakításában, amelyet az állami szervek és intézmények határoznak meg a szórakozási feltételek és körülmények javítására.

Az akcióprogramok előkészítése, tervezése során kezdeményezze, hogy kapjanak nagyobb szerepet az egyes ifjúsági rétegek igényeivel számotvető népszerű szórakozási formák, szokások.

A KISZ KB Ifjúságkutató Csoportjával és a témakörökben érdekelt intézményekkel közösen vegyen részt az ifjúsági szórakozási igényeket és szokásokat feltáró kutatási terv kialakításában. A tervező és programadó munka során építsen a folyamatosan végzett kutatómunka tapasztalataira.

Pályázati és más ösztönzési formákkal segítse a szórakozás korszerű formáinak népszerűsítését, új műfajok bekapcsolódását, a játékkultúra fejlesztését.

Vizsgálja meg, hogy a KISZ Központi Művészegyüttes keretei között milyen feltételek mellett működtethető könnyűzenei stúdió.

Szervezzen rendszeresen fórumokat a fiatalok szórakoztatásában közreműködő művészek, együttesek számára.

Az Agitációs és Propaganda Osztállyal közösen alakítsa ki az ifjúsági szórakozás kérdéseivel foglalkozó önálló lap vagy állandó melléklet (rovat) tervét.

Az Agitációs és Propaganda Osztállyal közösen készítse el az ifjúsági lapok (műsorok és rovatok) számára a szórakozás témakörében jelentkező időszerű propaganda feladatok tervét.

A Politikai Képzési Osztállyal közösen gondoskodjék az ifjúsági szórakozás és életmód kérdéseivel foglalkozó vitaköri füzetek megjelentetéséről.

Az Érdekvédelmi Munkabizottsággal közösen vegyen részt a fiatal szórakoztató művészek munkajogi, szociális problémáinak megoldását szolgáló intézkedések kialakításában.

 (Lendvai Ildikó)

[MOL XIX-I-9-a 7.d. Művelődési Minisztérium]

Ezen a napon történt május 08.

1902

Martinique szigetén kitört a Mont Pelée vulkán. A vulkánkitörést kísérő jelenségek (láva, hamu, gázok) a pár kilométerrel távolabb fekvő...Tovább

1903

Paul Gauguin francia festő, van Gogh és Cézanne mellett a posztimpresszionizmus legnagyobb képviselője (*1848)Tovább

1912

A magyarországi eredetű Adolf Zukor Famous Players Film Company néven megalapítja a Paramount Pictures produkciós cég elődjét.Tovább

1918

Hollósy Simon magyar festőművész (*1857)Tovább

1930

A Hlinka vezette Szlovák Néppárt másodszor nyújtja be a szlovák autonómia tervezetét.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

 

Levéltárosok, történészek régóta vitatkoznak azon, hogy a múlt megismerésében mi a szerepük az olyan személyes dokumentumoknak, mint a naplók, visszaemlékezések, önéletrajzok vagy magánlevelek. Van-e egyáltalán forrásértékük, és ha igen, milyen kritériumoknak kell megfelelniük? Sokáig úgy vélték, hogy csupán kiegészítő funkciójuk van: az elsődlegesnek tekintett levéltári források mellett mindössze a történeti összkép árnyalására, a kor hangulatának megfestésére, valamint a többi adat ellenőrzésére használhatóak. Változás e téren az 1970-es évektől állt elő a történettudomány módszertanában bekövetkezett átalakulás, valamint a társadalomtörténet, a mikrotörténet és a történeti antropológia előtérbe kerülésével. Ma már jogos elvárásnak számít, hogy a múltat kutató szakemberek ne csak a nagy összefüggéseket vizsgálják, hanem a megélt történelem sokszínűségét is bemutassák, és a kortársi tapasztalatok közvetítésével a mai olvasóhoz közelebb hozzák a rég letűnt korszakok változatos mindennapjait. Egyre többen vallják: a történész egyik fő feladata, hogy minél személyesebbé, átélhetőbbé tegye a múltat, és a korábbinál nagyobb figyelmet fordítson a hétköznapi emberek sorsának kutatására.

Mindez át- és felértékelte az ún. ego-dokumentumok jelentőségét is: másodlagos források helyett primer dokumentumokká váltak, amelyeket önmagukban is érdemes vizsgálni. „A naplót és a többi hozzá hasonló dokumentumot ‒ írta Gyáni Gábor ‒ az teszi kivételesen becsessé, hogy a bennük foglalt információk a múlt személyes átéléséről szólnak.” A korabeli naplók vagy magánlevelek segítségével megtudhatjuk, miként élt és gondolkodott azok szerzője, milyen hétköznapi tapasztalatokra tett szert, milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Ez a forrástípus éppen ezért a társadalomtörténet elsőrangú kútfője, nélküle nehezen tudnánk rekonstruálni a múltat a maga változatosságával.

De nemcsak a „banális”, békebeli hétköznapok megismerése végett fontosak a személyes források. Ha össze tudnánk számolni, hogy nagyjából hány szereplője lehetett a 20. század két nagy világégésének ‒ Ormos Mária becslése szerint csak a második világháború több mint egymilliárd embert érinthetett ‒, akkor képet alkothatnánk arról is, hányféle módon lehetséges bemutatni a harctéri eseményeket, az otthon maradt családtagok sorsát, vagy a hadifogságban eltöltött időszakot. Attól függően, hogy ki miként élte át és dolgozta fel magában a vele történteket.

Az ArchívNet idei 1. számának fő témája tehát: „Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből”. Szerzőink két korabeli napló és egy terjedelmes beszámoló formájában megírt levél segítségével elevenítik fel az első, illetve a második világháború egyes eseményeit. Salga Kristóf az üknagyapja, Damásdi Imre első világháborús naplóját dolgozza fel, Sőregi Zoltán pedig Szabó József főhadnagy második világháborús naplójából közöl hosszabb részletet. Kőfalviné Ónodi Márta egy szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, és a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai háborús tapasztalatairól számol be. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Marosi Tibor a Somogyi‒Bacsó-gyilkosságról ír, míg Seres Attila korabeli magyar diplomáciai jelentéseket publikál az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről.

 

Budapest, 2021. április 16.

 

A szerkesztők