Egyes budapesti vendéglők bűnügyi „fertőzöttsége” 1955-ben

"Operatív jelentés a biztosítandó terület bűnügyi fertőzöttségéről."

A Belügyminisztérium Budapesti Főosztálya alábbiakban közölt, 1955. május 30-án kelt, szigorúan titkos jelentése egy útvonal-biztosítási tervet tartalmaz az esetleges rendzavarások megakadályozására. A terv elkészítésekor felmérték egyes budapesti bel- és külvárosi kocsmák, vendéglők jellegét, törzsközönségét rendvédelmi szempontból. A dokumentum különlegesen fontos besorolását jelzi, hogy személyesen Piros László, akkori belügyminiszterhez szólt. Csak találgatni lehet, hogy kinek a védelmét kellett megszervezni, hiszen a rejtélyes látogatásról a korabeli sajtóban nem jelent meg semmiféle hír.

Belügyminisztérium. Budapesti Főosztály

222-187/1.-1955.                                                                  SZIGORÚAN TITKOS!

Jóváhagyom!
(:Piros László:)
ÁV. Altábornagy.
Belügyminiszter.

ÚTVONALBIZTOSÍTÁSI TERVEZET

A biztosítás célja és feladata, hogy a csatolt vázlat szerinti útvonalon vezetőink felhajtását, valamint vendégeink és vezetőink elhajtását zavartalanná tegyük.

A fentiek végrehajtása érdekében az adott időben a közlekedési erők felhasználásával az útvonalról a járműforgalmat „elirányítjuk", illetve eltereljük.

A közrendvédelmi erők felhasználásával a közlekedési feladatok végrehajtását elősegítjük azáltal, hogy valamennyi - az útvonalra betorkolló - mellékutcát lezárjuk. Ugyanakkor az útvonal mindkét oldalán felállított lezáró őrszemeknek, járőröknek a feladatává tesszük a közbiztonság, a közrend fenntartását.
Az útvonal mentén fekvő közbiztonságra veszélyes objektumokat /italboltok, vendéglők stb./, külön terv szerint, megfelelő operatív erőkkel biztosítjuk és az esetleges rendzavarást megakadályozzuk. A biztosítást úgy hajtjuk végre, hogy a nagy feltűnést elkerüljük, ugyanakkor az elhajtás zavartalanságát maximálisan biztosítjuk.

A biztosítás szervezeti felépítése:

A biztosítást 1 parancsnokság irányítja, 8 közrendvédelmi és 4 közlekedési körzetparancsnokságon keresztül.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A hiányzó részben a dokumentum a körzetparancsnokokat és beosztottjaikat sorolja fel. "]

A körzetparancsnokságokon az összeköttetést 1-1 fő motoros futárral biztosítjuk:
A felsorolt parancsnokokat és a beosztott tiszteket az elhárító szervek leellenőrizték, és azok úgy szakmailag, mint politikailag megfelelőek.

A biztosításhoz az alábbi létszám szükséges:

Parancsnok:                   15 fő.
Beo[sztott] tiszt:               11  ″
Motoros:                           8  ″
Közrendvéd. beo:          173  ″
Közl. beo:                       64  ″

Felhasználandó járművek:

Tehergépkocsi:                11 drb.
Személygépkocsi:              3  ″
Motorkerékpár:               11  ″

A körzetek részletes megosztása és feladata:

I. körzet:

Területe:         Ráckevei és Szigetszentmiklósi műút keresztezésétől Budapest helységnévtábláig a Tököli műúton.

A terület sajátossága:
A terület általában az út mindkét oldalán eléggé belátható. Csupán az útkanyaroknál, valamint az út rövid szakaszain találhatunk kilátást akadályozó növényzetet. Általában az út két oldala kultúrterület, kevés épülettel.

A terület sajátosságát figyelembe véve a biztosítási feladatra elegendőnek bizonyul 14 fő közrendvédelmi rendőr
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kipontozott részekben minden körzetben felsorolták az őrhelyeket, feltüntetve pontos helyüket és feladatukat, ami általában a környék átfésülésére, megfigyelésére, csoportosulások megakadályozására vagy a forgalom irányítására terjedt ki."]

II. körzet:

Parancsnoki pont: Csepel, Rákóczi Ferenc u. Széchenyi útkereszteződésben.
Területi kiterjedés: „Budapest" helységnévtáblától Csepelen át Kossuth utca, Szabadkikötő pesterzsébeti elágazásáig.
Terület sajátossága: A terület „Budapest" névtáblától Háros u. 24. számig jól belátható, kevés fedőnövényzettel rendelkezik. Mindkét oldalon a lakóházak ritkán helyezkednek el. A Háros u. 24. számtól a Kossuth utca Szabadkikötő pesterzsébeti útelágazásig a terület sűrűn lakott, sok betorkolló utcával, mely utcákhoz a közlekedés, illetve a fel- és elhajtás biztosítása érdekében 1-3 őrszemet állítunk fel.
Létszám: A feladat végrehajtásához a terület két alapvető sajátosságát figyelembe véve 33 fő közrendvédelmi rendőr elegendőnek bizonyul.

[...]

III. körzet:

Terület sajátossága: Kossuth utca, Szabadkikötő-Pesterzsébet felé vezető útelágazástól a Kvassay hídig, az út jobb oldala teljesen áttekinthető kultúrterület (Bulgárkertészet). Az út bal oldala a csepeli gyorsvasút töltésétől szegélyezett, s így áttekinthetőség szempontjából veszélyesnek mondható. A Kvassay utca Soroksári út torkolatáig kevés, de jelentős útelágazás a

felé. Ezen a területen már néhány lakóház is található. Különösen veszélyeztetett terület az út baloldala, a csepeli gyorsvasút töltés mögötti területe és a Nagyvásártelepi elágazása.

[...]

IV. körzet: [A Közvágóhíd és a Boráros tér közötti szakasz]

[...]

Terület sajátossága: A két pont közötti terület fő közlekedési útvonal, sok betorkoló utcával, az úttesten keresztül 9 tolató sínpár vezet. E terület különösen a keresztirányból jövő forgalom, valamint az aluljárók és az üzem-kijáratok miatt veszélyeztetett.

Létszám: A terület sajátosságait és veszélyeztetett pontjait figyelembe véve a terület biztosításához 34 fő közrendvédelmi elvtárs szükséges. [...]

V. körzet:

[...]

Terület sajátosságai: Az útvonal, különösen az úttest jobb oldalán sűrűn lakott, sok keresztutcával rendelkező terület. Az útvonal baloldalán a 2-es villamos sínpár húzódik. Veszélyeztetett pontok végig az úttest jobb oldalán a betorkoló utcák. Különösen veszélyeztetett helyek: 12-es autóbusz végállomás, Boráros téri aluljáró, Vásárcsarnok, Egyetem mögötti útszakasz, a Dimitrov tér. [Vámház tér] [...]

VI. körzet:

[...]

Terület sajátosságai: A terület az útvonal mindkét oldalán sűrűn lakott sok keresztutcával, úttorkolattal. Veszélyeztetett pontok:

gyalogfeljáró, Március 15. tér sarok, a „Kék Duna" előtti gyalogfeljáró, Roosevelt tér. [...]

VII. körzet:

[...]

Terület sajátosságai: A Clark Ádám tér, a Fő utca és Alagút felől a közlekedés szempontjából veszélyeztetett. Az Attila utca bal oldalán park, teljesen belátható terület. Jobb oldalán épülettömbök, kevés keresztutcával, nem veszélyes. Az Attila út Malinovszky [ma Szilágyi Erzsébet] fasor, Moszkva téri aluljáró közlekedés szempontjából veszélyeztetett. Veszélyeztetett továbbá a Kékgolyó utca, a Városmajor keresztezése is.

VIII. körzet:

Területi kiterjedés: Istenhegyi úttól Galgóczi út kereszteződéséig.
Terület sajátossága: Az útszakasz erősen emelkedő, mindkét oldalán sűrű növényzettel szegélyezett. Az útvonalon a gépjármű oszlop 2 imperialista követség előtt is elhalad. A sűrű növényzet, a betorkolló utcák és éles kanyarok miatt az útvonal általában a legveszélyeztetettebb.
Létszám: A feladat végrehajtásához 21 fő szükséges, mivel a kérdéses terület egyébként is biztosítva.

[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kipontozott részek az általános és egyéb intézkedéseket, azaz a közrendvédelem és közbiztonság fenntartására vonatkozó általános rendelkezéseket és feladatokat tartalmazzák "]

Egyéb intézkedések

[...]

3. Budapest emlékműveinek biztosítása

A kerület közrendvédelmi alosztályvezetők felé utasítást adtunk ki, hogy a területükön lévő emlékműveket fokozottabb mértékben járőrözzék.
A

Szabadság-emlékműnél, a Gellért-téren, valamint a Molotov [Vigadó] téren és a Szabadság-téren lévő őrszemeket megkettőzzük, olyan formában, hogy az egyik őrszem álló, míg a másik mozgóőrszem szolgálatot lásson el az emlékmű körül és annak közvetlen közelében.

4. Koldusok, engedély nélküli árusok összeszedése

A Fővárosi Tanács szociálpolitikai igazgatóságával felvesszük a kapcsolatot, hogy az előző gyakorlatnak megfelelően, a szokásos erők (Fertőtlenítő intézet, szoc[iális] otthonok, stb. ) igénybevételével végrehajtjuk a koldusok, engedélynélküli árusok összeszedését. (...) E feladat végrehajtását május 27-én reggeltől kezdjük.
[...]

RENDŐRI OPERATÍV ÚTVONALBIZTOSÍTÁSI TERV

A BM. Budapesti Főosztály bűnügyi szervei utasítást kaptak a tököli repülőtértől az Akadémia utcáig, illetve az Istenhegyi út torkolatáig lévő útszakasz rendőri operatív biztosítására.

A biztosítás célja:

A megadott útvonalon és közvetlen környékén lévő szórakozóhelyeket (italbolt, espressó, vendéglő stb.) megtisztítani a bűnöző, munkakerülő, csavargó, huligán és prostituált elemektől.

[...]

I. Megelőző intézkedések

1. Az érintett útvonalon lakó vagy ott dolgozó ügynökségünk megbízható tagjaival felvesszük a kapcsolatot, naponta több alaklommal - lehetőség szerint - találkozókat tartunk.

Feladatul adjuk, hogy derítsék föl, a területükön bejelentetlenül élő, bujkáló, bűnöző elemeket, lebujokat, titkos találkahelyeket, esetleges bűnös összejöveteleket, valamint az államellenes, provokációs kísérleteket.

[...]

2. Az érintett területen operatív feldolgozás alatt álló, bűnös tevékenységet folytató szokásos bűnözőket és prostituáltakat, közveszélyes munkakerülőket, megrögzött verekedőket legszükségesebb esetben megelőzés céljából őrizetbe vesszük.

[...]

5. Az útvonalakon és azok közvetlen környékén lévő összes szórakozóhelységet mind nappal, mind az éjszakai órákban állandóan nyílt ellenőrzés alatt tartjuk, az ott megforduló gyanús személyeket rendszeresen igazoltatjuk, és a magukat kellőképpen igazolni nem tudó vagy a fenti kategóriához tartozó bűnöző elemeket előállítjuk, és indokolt esetben őrizetbevételt foganatosítunk.

[...]

6. Az útvonalon és környékén a nappali és éjszakai órákban azokon a helyeken, ahol ennek szüksége mutatkozik, operatív tisztekkel figyelő-szolgálatot szervezünk. Az operatív tisztek a területfelelősökkel szoros együttműködésben fogják munkájukat végezni. A területfelelősök eligazítást kapnak a házmesterek szigorú ellenőrzésére, elsősorban a bejelentetlenül lakók, szabaduló bűnözők, bujkáló elemek bejelentésére, valamint a házak, utcák tisztaságának és rendjének fokozott biztosítására.

[...]

II. Az útvonal biztosítása:

[...] Az útvonalbiztosítást és azzal kapcsolatos megelőző intézkedéseket 128 fő operatív beosztott és 65 közrendvédelmi beosztott végzi. A megelőző intézkedéseket 1955. május hó 28-án, 12. h.-kor kezdjük meg.

[...]

A főváros közrendjének és közbiztonságának megszilárdítása:

1. Az útvonalbiztosításon kívül a folyó hó 26.-tól június 1.-ig bezárólag a főváros területén, külön terv szerint, az összes vendéglátóipari objektumokban az éjszakai és a nappali órákban ellenőrzéseket tartunk.

Az ellenőrzés célja: a fővárost megtisztítani a csavargó, bűnöző és huligán elemektől, valamint a titkos keresetszerű kéjelgésből magukat fenntartó nőktől. Az ellenőrzés kiterjed - a nappali órákban - a szokásos üzérekre, spekulánsokra, akik különböző espressókban és egyéb szórakozóhelyeken rendszeresen megtalálhatók. Az ellenőrzést a központi és kerületi osztályok végzik. A központi osztályok a főváros legfertőzöttebb és legnagyobb, mintegy 75 vendéglátóipari objektum ellenőrzését végzik 6 brigáddal. A kerületek saját területükön a kisebb vendéglőket és italboltokat ellenőrzik.

[...]

Budapest, 1955. május hó 30.-án.

Kiss István, BM. Bp-i Főoszt. Vezetőjének rendőri helyettese.
Pőcze Tibor, r. vezérőrnagy. miniszterhelyettes. [s. k.]

Nyt.szám: 8/141.

Felterjesztem: Piros László belügyminiszter elvtársnak
Kapják: Tanácsadó Elvtársak, Kopácsi Sándor r. ezr. elvtárs, Kiss István r. alez. elvtárs, házi példány.

BFL XXIV. 1. BRFK 1/49/187/1955 (SZT) Útvonal biztosítási tervezet. (1-22.)

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.Tovább

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

2023 utolsó, hatodik ArchívNet számát prezentálja Önöknek a szerkesztőség, amely ezúttal is négy forrásismertetést tartalmaz. A publikációk közül három az 1950-es évekhez kötődik, kettő ezeken belül pedig az 1956-os forradalom eseményeit érinti sajátos nézőpontokból. A negyedik ismertetés pedig egy harmincegy évvel ezelőtti ünnepélyes iratátadás hátterét, következményeit világítja meg.

Az időrendet tekintve első a négy publikáció közül Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) foglalkozik a legkorábban történt eseménysorral. Egy kevésbé kutatott témába enged betekintést írása, amely a magyar-latin-amerikai, ezen belül is a magyar-bolíviai kapcsolatok területére kalauzolja az olvasót. Az ismertetésből kiderül, hogy az 1950-es években instabil belpolitikai helyzettel bíró Bolívia különleges volt a magyar diplomácia számára, mivel csupán a második dél-amerikai ország volt a második világháború után, amellyel Magyarország felvette a kapcsolatot. A szerző egy fotókiállítás megszervezésén keresztül mutatja be, hogy miként indult meg a két állam közötti kapcsolatrendszer mélyítése.

Maradva a diplomaták világánál: Tulok Péter (tudományos kutató, Nemzeti Emlékezet Bizottsága) az 1956-os forradalom eseményeire reflektáló svéd diplomaták jelentéseinek halmazából ad ízelítőt válogatásával. Az 1956 októberében-novemberében Magyarországon zajló események kapcsán nem feltétlenül Svédország az első, amely eszünkbe jut mint külső tényező, szereplő, azonban az akkori történések vizsgálatánál nem utolsó szempont megismerni egy semleges állam véleményét, látásmódját. A forrásismertetés egyben rámutat arra, hogy a svéd külügyi irányításnak volt tudomása arról, hogy Csehszlovákiában miként reagáltak a magyarországi eseményekre – a prágai svéd követ egyik táviratában erről adott röviden tájékoztatást.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-os események utóhatásaival foglalkozik ismertetésében. A hatalmát stabilizálni kívánó Kádár-kormány számára különösen fontos volt a közhangulat javítása, egyben a szovjetellenesség letörése. Az ArchívNet előző számának egyik publikációjában főszerepet kapó újságíró Fehér Lajos ezúttal is felbukkan. Krahulcsán Zsolt írásában úgy jelenik meg, mint ötletadó: másodmagával tett javaslatot arra nézve, hogy a fővárosban miként lehetne szovjet segítséggel végrehajtani a harcokban megsérült épületek renovációját.

A magyar-orosz kapcsolattörténet egy kevésbé terhelt mozzanatát idézi fel Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár), amely esemény egyben a hazai történelemtudomány számára bírt kiemelkedő jelentőséggel. A két részre bontott írásának első felében azt vizsgálta meg, hogy miként alakult Borisz Jelcin budapesti látogatását követően Bethlen István néhai magyar miniszterelnök átadott oroszországi iratainak a sorsa 1992–1994 között. Kitér egyben arra is, hogy a Moszkvában fogvatartott egykori miniszterelnök sorsának alakulása mennyire volt ismert a magyarországi vezetés körében 1945 után.

Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. december 21.

Miklós Dániel

főszerkesztő