„Hogy mi történik az SZKP-ban, az nem csupán az SZKP belügye”

Kádár János reagálása az SZKP KB Hruscsov leváltásáról hozott határozatára

Kádár János számára 1956. november 4-től kezdve Moszkva volt az orientációs pont, Nyikita Hruscsovval életre szóló barátságot is kötött. Kádár egyetlen egy esetben, az SZKP KB 1964. október 14-ei, Hruscsov felmentéséről szóló határozatával összefüggésben vállalta a szovjet vezetéssel szembeni nyílt szembenállást. Az itt közölt dokumentumok a budapesti szovjet követség feljegyzései Kádár János és a nagykövet közötti beszélgetésekről, amelyeket Hruscsov leváltásával összefüggésben folytattak.

Feljegyzés az MSZMP KB első titkárával, Kádár János elvtárssal folytatott beszélgetésről (1964. dec. 1.)

Gyenyiszov G. A. naplójából

Szigorúan titkos
1964. december 1.

Feljegyzés az MSZMP KB első titkárával, Kádár János elvtárssal folytatott beszélgetésről

1964. november 28.

A központ megbízásából felkerestem Kádár elvtársat és átnyújtottam neki az SZKP KB levelét, amelyben a kommunista- és marxista-leninista munkáspártok szerkesztőségi tanácskozásának összehívására vonatkozó elképzeléseket fejtik ki. Miután megismerkedett a levél tartalmával, Kádár elvtárs azt mondta, hogy az MSZMP KB véleményét úgy a szerkesztőségi tanácskozást, mind a kommunista- és marxista-leninista munkáspártok általános tanácskozásának összehívásáról az SZKP KB ismeri. Az nem változik. Mi a tanácskozások összehívása mellett vagyunk. Aktívan részt is fogunk venni rajtuk. Itt csak a szerkesztőségi tanácskozás összehívásának időpontjáról és taktikai kérdésekről van szó. Hogyan hívjuk ezt a tanácskozást - vagy a 26 kommunista párt szerkesztőségi tanácskozásának, vagy azon pártok tanácskozásának, amelyek azon részt vesznek, akkor ez már nem a 26 kommunista párt képviselőinek szerkesztőségi tanácskozása lesz, hanem valami más. Ezért mielőtt választ adnának az SZKP KB-nak, tanácskozni kell az MSZMP KB Politikai Bizottságában ezekről a taktikai kérdésekről. Másrészt ez év december 1-jén lesz az MSZMP KB Politikai Bizottságának ülése, ahol véleményt cserélünk [erről], és csütörtökön, ez év december 3-án választ adunk az SZKP KB-nak. Ez a válasz természetesen, remélem - mondta Kádár elvtárs - pozitív lesz.

A továbbiakban Kádár elvtárs kérésére tájékoztattam az SZKP KB novemberi ülésének eredményeiről, amiért köszönetét fejezte ki.

érintve a magyar párt- és állami delegációnak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóján való moszkvai részvételét, valamint megbeszéléseit az SZKP és a szovjet kormány vezetőivel, Kádár elvtárs nagyra értékelte ezeket a megbeszéléseket. A Brezsnyev elvtárssal és Podgornij elvtárssal az SZKP KB-ban és Koszigin elvtárssal a Szovjetunió Minisztertanácsában folytatott beszélgetések szivélyessége és meghittsége barátságunk erejéről és a kölcsönös megértésről szól. Egyetlen olyan apró kérdés sincs, amely megvitatást igényelne. Csupán Hruscsov leváltása kapcsán jelentettük szovjet barátainknak elképzeléseinket, de azok is elvtársiak. A szovjet elvtársak elmagyarázták nekünk azokat az indítékokat, amelyek az SZKP KB októberi ülésén Hruscsovnak az általa betöltött tisztségel alól felmentéséről hozott határozatának okául szolgáltak, mi teljes egészében osztottuk ezeket az indítékokat, és ma már az MSZMP KB számára a Hruscsov-kérdés nem létezik. A Moszkvából történő hazatérésem után, mondja Kádár elvtárs, jelentést tettem az MSZMP KB Politikai Bizottságának az SZKP és a szovjet kormány vezető elvtársaival folytatott megbeszéléseink eredményéről. Az MSZMP KB Politikai Bizottsága nagyra értékelte ezeknek a megbeszéléseknek az eredményét. Ugyancsak kimerítettnek tekinti a Hruscsov-kérdést, és köszöni az SZKP KB-nak a pártjaink és országaink közötti kölcsönös megértést.

Közöltem Kádár elvtárssal, hogy Brezsnyev és Podgornij elvtársak elfogadták meghívását egy-két napos magyarországi vadászatra, hogy megerősítsék a személyes kapcsolatokat az MSZMP KB és a magyar kormány vezetőivel, és ez év decemberében alkalmas időpontban realizálják ezt a meghívást. Kádár elvtárs szívélyes köszönetét fejezte ki azért a figyelemért, amelyet Brezsnyev és Podgornij elvtárs az MSZMP KB iránt tanúsítanak.

A Szovjetunió magyarországi nagykövete
G. Gyenyiszov

Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rosszijszkoj Federacii, (az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának Levéltára) fond 077. opisz 47. papka 230. gyelo 8.

Ezen a napon történt június 24.

1916

Elkezdődik a Somme-i ütközet.Tovább

1919

Katonai zendülés Budapesten a Tanácsköztársaság ellen.Tovább

1935

Jugoszláviában az uralmi külsőségeiben Mussolinihez igazodó Milan Stojadinović alakít kormányt.Tovább

1948

Megnyitják az Úttörővasutat, ahol a vasutas szolgálatot gyermekek látják el (ma Gyermekvasút néven üzemel).Tovább

1948

Az Egyesült Államok meghirdeti az Európai Újjáépítési Programot (Marshall-segély).Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő