Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.Tovább
Interjú Kádár Jánossal a Magyar Rádióban - 1956. szeptember 2.
Kádár János ritkán szólalt meg a rádióban, ennél is ritkábban adott interjút a politikai helyzetről. Az interjú egyrészt Kádár új szerepvállalásának része, nemkülönben annak, hogy a Magyar Rádióban ekkor már kritikus hangok is jelentkezhettek, amit az elnök Benke Valéria is támogatott. A Rákosi „restauráció" embereivel szemben újra megszólalhattak a Nagy Imrét támogatók, sőt Benke Valéria igyekezett eltávolítani a rádióból Rákosi legfontosabb embereit.
Bevezető
Kádár János ritkán szólalt meg a rádióban, ennél is ritkábban adott interjút a politikai helyzetről. Még 1956. július közepén felmerült a neve Rákosi Mátyás utódaként (valószínűleg taktikázva, Rákosi és Gerő Ernő javasolta őt, aki azután Rákosi helyére
), augusztusban azonban egyértelműen szembefordult Gerővel. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának augusztus 24-ei ülésén döntöttek arról, hogy felülvizsgálják a Nagy Imrét elítélő, 1955 márciusában hozott határozatot. Ekkor bízták meg Kádár Jánost és Gerőt, hogy tárgyaljon Nagy Imrével. A pártvezetésben két vélemény alakult ki, már nem csupán Nagy Imre, hanem a korábban írók, újságírók ellen hozott pártbüntetések felülvizsgálatáról. Kádár vitázott a Politikai Bizottságban az ÁVH megítéléséről is, kifogásolta, hogy még a helyén van annak több régi vezetője. Kádár - szemben Révai Józseffel, Kovács Istvánnal, Szalai Bélával - egyértelműen hibásnak ítélte a korábbi határozatokat, amiért is a Politikai Bizottságban a viták középpontjába került. Kádár fellépése az írók ügyében eredményes volt, a párt Központi Ellenőrző Bizottsága úgy döntött, hogy több író és újságíró párttagságát helyreállítják. Nagy Imre ügye még nyitott maradt. Ezért, éppen az adás napján, szeptember 2-án, a PB által reájuk rótt megbízatást teljesítve Gerő meghívta dolgozószobájába Kádárt és Nagy Imrét. A megbeszélés témája Nagy Imre visszatérésének lehetősége, annak formája volt. Gerő arra tett kísérletet, hogy Nagy Imrét egyértelmű önkritikára bírja, Kádár árnyaltabban fogalmazott.
Az interjú elhangzásának másnapján, szeptember 3-án fogadta Kádárt a Szovjetunió nagykövete, Jurij Andropov. Nem volt más a megbeszélés fő tárgya most sem. Nagy Imréről volt szó, immár nélküle. Kádár beszámolt az előző napon folytatott beszélgetésről - amiről persze Gerő már előző nap személyesen informálta Andropovot - és azon a
volt, hogy a rendezéshez „szükséges türelmet és megértést tanúsítani", amivel Andropov egyetértett.A Kádár Jánossal készített interjú egyrészt Kádár új szerepvállalásának része, nemkülönben annak, hogy a Magyar Rádióban ekkor már kritikus hangok is jelentkezhettek, amit az elnök Benke Valéria is támogatott. A Rákosi „restauráció" embereivel szemben újra megszólalhattak a Nagy Imrét támogatók, sőt Benke Valéria igyekezett eltávolítani a rádióból Rákosi legfontosabb
. A helyzet nem volt egyszerű, s továbbra sem vitáktól mentes: 1956. szeptember 29-én egy elnökségi ülési még úgy határozták meg a rádió politikai funkcióját, hogy az „a Magyar Dolgozók Pártja a népi demokratikus kormányzat rádiója. [...] A Magyar Rádió a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Titkársága közvetlen irányítása alatt álló politikai-kulturális szerv."A közölt dokumentum az elhangzott interjú írott változata. A rádióban a sugárzás szalagon rögzített hangfelvételről történt: a két hang a szerkesztő Kerekes Istváné és Kádár Jánosé volt. A hangfelvételről gépírásos leirat készült. A szöveget elküldték az interjú alanyának, aki javításokat eszközölhetett rajta. A javításokat, amennyiben az lehetséges volt, vágásokkal érvényesítették, amennyiben ez nem volt lehetséges, az interjú úgy maradt. Közlésünkben jelezzük, hogy az írotthoz képest és a Kádár által visszaküldött példányban milyen javítások szerepelnek. Ebből még Kádár akkori, kompromisszumokat kereső, de az újabb, már Rákosi börtönében átélt években keményebbé vált mentalitására is lehet következtetéseket levonni.
Az interjú készítője,
1952. július 15-től dolgozott a rádióban. Az interjú a Magyar Rádió Agitációs és Propaganda Főosztálya megrendelésére készült, amelynek vezetője ekkor a reformokat szintén, bár óvatosabban, nem teljes mellszélességgel támogató volt.Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt március 25.
1919
1942
Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnőTovább
1942
Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).Tovább
1947
Elton John angol zeneszerző, előadóművészTovább
1948
Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A 2023-as év első ArchívNet számát olvashatják az oldalon. Az új lapszám négy forrásismertetést publikál: ezek nem alkotnak egy tematikus egységet, azonban vannak metszéspontjaik egymással. Bár egy Venn-diagramon ezek a metszetek jobban ábrázolhatók lennének, mi ezúttal szövegben mutatjuk be ezeket: két írás a római katolikus egyházhoz köthető, kettő köthető a huszadik századi magyar emigrációhoz, kettő pedig a magyarországi államszocilista időszak mindennapjaihoz.
Az időrendet követve Csóka Géza (közművelődési referens, Magyar Nemzeti Levéltár Közművelődési és Közönségkapcsolati Főosztály) forrásismertetése az első. Idén ünnepeljük Neumann János születésének 120. évfordulóját, a szerző pedig ennek okán mutatja be a tudós és Pelényi János levelezését. Neumann ugyanis arra törekedett, hogy Magyarország akkori washingtoni követét meghívja Princetonba egy előadás erejére.
Szabó Csaba Gábor (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltára) forrásismertetésének origója a második világháború magyarországi harcai, amelyek nagy változást hoztak Csémpuszta életébe. A helyi káplánlak birtoklásáért folytatott hosszas küzdelem bemutatása nemcsak egy lokális problémát tár fel, hanem azt is, hogy milyen volt a korabeli államhatalom viszonya a katolikus egyházzal.
Csémpuszta lakóira is kiható politikai döntés volt a Rákosi-korszakban bevezetett kötelező beszolgáltatás, amelyet hibái miatt már 1952-ben korrigálni igyekeztek a következő évekre nézve. Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) a begyűjtési rendszer reformjának egyik tervezetét mutatja be írásában.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) a Mindszenty Józseffel egyeztető Zágon József és a Vatikán diplomáciai szolgálatában működő Kada Lajos levelezését mutatja be. Terjedelmi okokból forrásismertetését két részre bontva jelentetjük meg. A mostani, első közlésben olyan levelek olvashatók, amelyek Zágon Mindszentyvel való viszonyát világítják meg.
Idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége idén is várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. március 7.
Miklós Dániel
Főszerkesztő