Elhelyezik ünnepélyesen a Szent István-bazilika zárókövét I. Ferenc József jelenlétében.Tovább
Jelentések, tájékoztatók Csehszlovákiáról
Levél Kádárnak: Hogyan látta Dubček a prágai tavaszt 1987-ben
„Keresse fel személyesen Kádár elvtársat, s közölje vele, hogy a csapatok bevitele a tervnek megfelelően halad. Miután az egészséges erők egyes képviselői ingadozást tanúsítottak, Barbirek pedig váratlanul elhagyta a többséget, az Indra vezette kezdeményező csoport tevékenységében bizonyos megtorpanás történt. Tartjuk a kapcsolatot Indra és Bilák elvtárssal. Ők azt ígérték, hogy folytatják a tervezett program realizálását, s a csapatok bevonulásával összefüggésben aktivizálják tevékenységüket. – A távirat mellett Kádár János kézírásával: „Átvettem, 21-én reggel 7-kor. K. J. VIII. 21.”
A július 10-ei Kádár-Brezsnyev telefonbeszélgetés alapján egyértelműnek tűnik, hogy a taktikai véleménykülönbség mögött tartalmi ellentét feszült Prága és Moszkva között. Dubček, mint a CSKP vezető embere, szembeszállt a Varsói Szerződés és a blokk addigi gyakorlatával, nyíltan elutasítva Brezsnyevék kérését a kollektív tanácskozás, egyeztetés megtartásáról. Ebben a dokumentumban már a katonai akció lélektani és gyakorlati felőkészületeire utaló mondatok olvashatók. Ennek érdekessége, hogy Kádár utólag értesül egy csehszlovákiai hadgyakorlaton való magyar részvételről, s Brezsnyev magyarázatra kényszerül: „Kádár elvtárs megemlítette Brezsnyev elvtársnak, hogy Czinege elvtárs elvtárson keresztül távmondatot kapott marsalltól, amelyben szó van arról, hogy Magyarországtól északra júliusban hadgyakorlat lesz, s »Brezsnyev elvtárs megállapodott erről Kádár elvtárssal«. Kádár elvtársnak erről nincs tudomása.
Brezsnyev elvtárs azt válaszolta, hogy Grecsko elvtárs kért tőle engedélyt, hogy előzetesen beszéljen a miniszterekkel »arra az esetre, ha Csehszlovákiában rendkívüli intézkedésekre kerül sor«, amiről Moszkvában is szó volt. De egyébként erről is szó lenne a varsói találkozón."
Emlékeztető Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Kádár János telefonbeszélgetéséről |
A „hadgyakorlatról" július 22-én is szó esik, s itt már komoly erők mozgatásáról van szó, többek között még egy szovjet hadosztály Magyarországra szállításáról, a magyaroktól egy hadosztály részvételét várták.
Tájékoztató katonai hadgyakorlat tartásáról. |
A Kádár-Brezsnyev információcsere izgalmas dokumentuma a szintén július 10-én készült Kádár-levél. Ebben az MSZMP első titkára - cseh belső forrásra hivatkozva - továbbítja a CSKP KB Elnökség ülésén elhangzottakat.
Az MSZMP KB értesítése a CSKP KB-nek szóló közös levéllel kapcsolatos észrevételekről. |
A Varsói Szerződés katonai beavatkozását megelőző utolsó órák történéseihez kapcsolódóan olvasható rejtjeltávirat a döntő jelentőségűnek szánt augusztus 20-ai CSKP KB Elnökségi ülés várható történéseiről számol be - a Moszkva-barát csoport nézőpontjából.
A prágai nagykövetség rejtjel távirata a csehszlovákiai bevonulás előtti órákból. |
A néhány nappal korábban Komáromban, 17-én tartott Kádár-Dubček megbeszélésre is utal a távirat, amelyen a magyar pártvezető a kétfrontos harc fontosságára hívta fel kollégája figyelmét.
A VSZ-tagállamok vezetői féltek attól a forgatókönyvtől, hogy a CSKP szeptemberre tervezett kongresszusa visszafordíthatatlan folyamatot indít el, következetesen kiállva az addig képviseltek mellett - saját út tiszteletben tartása. Ebből következően olyan olvasata van a beavatkozás dátumának, amely megakadályozta a CSKP reformerői részéről sorsdöntőnek szánt szeptemberi, rendkívüli kongresszus megtartását. Az augusztus 18-ai moszkvai egyeztetésen Brezsnyev tájékoztatta a katonai megszállás tervéről a megjelent tagállamok pártvezetőit. A „kétfrontos harc" jegyében Kádár és Brezsnyev egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a látszatát, hogy a szektás
vonalat rehabilitálnák a Varsói Szerződés katonai beavatkozásával. Kádár, amennyiben szembe szállt volna a moszkvai akarattal, saját legitimitását, hivatkozási pontját, bázisát tette volna semmivé. Ami Prágában megengedett, az Budapesten miért nem volt lehetséges 12 évvel korábban? Kádár végül valamilyen formában „morális" csapdahelyzetbe került. 1956 tanulságaiból következő meggyőződése miatt sem okozhatott különösebb lelkiismereti problémát a csehszlovák" szocializmus megmentésében" valóA Dubček nevéhez kapcsolódó "Prágai Tavasz" a geopolitikai adottságokon túl éppen azért jelentett többet, és vált veszélyes kísérletté Moszkva számára (az „emberarcú szocializmus"-modellek keresésében), mert a „szocialista pluralizmus" irányába mutató tendenciákat erősítette, és egy alulról építkező, a társadalom önkéntes elfogadottságára támaszkodó legitimitást tartott fontosnak a kommunisták vezetésével. A „Prágai Tavasz" végzetét a nemzetközi realitások a „proletár internacionalizmus" elvárásai, könyörtelen, rideg valósága jelölte ki.
Az írásunk elején idézett Dubček levél születésének időpontját több tényező határozta/határozhatta meg: a magyarországi reform-megújulás újabb kísérlete, a csehszlovákiai történések és természetesen a peresztrojkával és glasznoszty-al kijelölt gorbacsovi szocializmus megújításának hátszele,
A levél szövegkörnyezetéből is egyértelműen érzékelhető: az 1968-ban történtek igazolása, illetve tagadása benne van mindabban, amit a szovjet vezetés 1985 óta zászlajára tűzött.A kérdés persze ma sem vesztette el teljesen aktualitását. Felvethető, hogy a történelem valamit visszaadhat, jóvátehet - a Dubček által megfogalmazott remények alapján - a „szocializmusnak": valóban „emberarcúvá" , vagyis a társadalom többsége által „önkéntesen" elfogadható, vállalhatóvá?Ezen a napon történt december 08.
1906
1941
Az Egyesült Államok Kongresszusa hadat üzen Japánnak, ezzel az Egyesült Államok belép a második világháborúba.Tovább
1941
Ausztrália, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada és Új-Zéland hadat üzen Magyarországnak.Tovább
1955
Az Európa Tanács elfogadja jelképéül az európai zászlót.Tovább
1956
A a budapesti központi munkástanács öttagú delegációja a parlamentben tárgyal Marosán György államminiszterrel, Salgótarjánban sortűz...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő