Irán támadást indít Irak ellen és ezzel megfordítja az Irak–iráni háború menetét.Tovább
Kezdeményezés a Kisgazdapárt újjáélesztésére
1964
„A Kisgazdapárt és annak vezetői - megítélésem szerint - nem pottyantak le az ország szekeréről, hanem a Rákosi önkényuralom taszította le őket. Hogy a Rákosi rezsimnek ez az eljárása a nemzet szempontjából helyes volt-e és milyen következményeket von maga után, azt a történelem fogja eldönteni. Meg vagyok azonban győződve, hogy a Kisgazdapárt vezetőinek ez a része is helyesli a szocializmus célkitűzéseit, de a célok megvalósítása érdekében alkalmazott intézkedésekkel nem értenek mindenben egyet. Ez a körülmény a magyarázata magatartásuknak, nem pedig a megbántottság."
8.
Csorba János levele Kádár Jánoshoz
1965. június 24.
Kádár János miniszterelnök úrnak
Miniszterelnök Úr!
Nyers Rezső 4 héttel ezelőtt hosszabb nyilatkozatban vázolta az ország gazdasági mechanizmusának reformját előkészítő széleskörű munkát, amelyet a tudósok és szakemberek százai
.Külön aktualitást ad ennek az a körülmény, hogy a környező szocialista országok - Románia, Csehszlovákia, az NDK - ugyancsak új utakat keresnek gazdasági problémáik megoldására.
Ennek olvasása után gondoltam arra, hogy egy kötetlen beszélgetés keretében fejtsem ki azon véleményemet, hogy az új gazdasági mechanizmus nem lehet lényegesen jobb a jelenleginél, ha a tudósok és szakemberek érinteni nem fogják azt a két tényezőt, amely szerint a mai gazdasági problémáink gyökerét képezi: a tömegek beállítottságát és a mezőgazdasági termelés mai szerkezetét.
A parasztság döntő többsége, a városi lakosság jelentős része kispolgári beállítottságú és így csak olyan gazdasági rendszer tud eredményesen működni, amely ezt a körülményt figyelembe veszi. Ez nálunk az emberek jelentős részének alaptermészete, amelyet a határos nyugati országokban lévő magas kispolgári életszínvonal igazolni látszik, erősít és táplál.
A mezőgazdaságunk pedig a mai szerkezete mellett csak úgy tud termelni, ha az ipar nagy összegekkel segíti, és a rezsijét fedezi. A folyó gazdasági évben véleményem szerint ez az összeg meg fogja haladni a 20 milliárdot. Nem várható, hogy ez a helyzet a közeljövőben lényegesen javulni fog, az elvont összegek pedig lassítják az ipar fejlődését, befolyásolják versenyképességét. Amíg a mezőgazdaság nem áll meg a saját lábán és a nemzeti jövedelem mérlegében nem képez újból aktív tételt, addig népgazdaságunk helyzetében lényeges javulás nem várható.
Erről a két problémáról szeretnék Veled beszélgetni. Az a meggyőződésem, hogy szocialista gazdasági rendszerünkön belül meg lehet találni a gazdasági mechanizmusnak azt a formáját, amelynek segítségével a kispolgári és paraszti tömegeknek ma még passzívan viselkedő részét aktív közreműködésre lehet serkenteni. A tudósok és szakemberek ezt a feladatot azonban csak akkor tudják megoldani, ha erre megfelelő elvi irányítást kapnának.
Bár ezek elsősorban gazdasági problémák lehetnek azonban politikai vonatkozásaik is és emiatt ezekről Veled tudnék beszélni. Elképzelhetőnek tartom ugyanis, hogy kettőnk megbeszélése és az általam feltárt szempontok és lehetőségek mérlegelése után közelebb lehetne jutni egy célszerű elvi megoldáshoz.
Beszélgetésünket azért gondoltam időszerűnek, mert a természeti viszonyok és az időjárás mostohasága a gazdasági életünk teherbírását erősen próbára fogja tenni, a kiszámíthatatlan világpolitikai helyzet pedig az esetleges hiányok pótlását teheti problematikussá.
A feltornyosuló problémák leküzdéséhez társadalmunk különbözőrétegeinek az eddiginél szorosabb összefogására és aktívabb együttműködésére lenne szükség. Ezeknek kialakításában örömmel lennék segítségedre.
Szívélyes leveledet és érdeklődésedet megköszönve,
Budapest, 1965. június 24.
Őszinte tisztelettel üdvözöl:
(dr. Csorba János)
Bp. VI. Lenin krt. 86.
MNL OL XIX-A-2-tt 21. d. - Eredeti, géppel írt, aláírt levél.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 13.
1982
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő