Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.Tovább
Középiskolás fokon
„»A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett személy iskolatársai előtt becsmérelte a kommunistákat, sértő lealacsonyító kifejezésekkel illette az ismert zeneszámok alapján Romániát és a cigányokat.« Még ezen a napon házkutatást tartottak BJ szüleinek a lakásán, amelynek során a rendőrség lefoglalt egy határidőnaplót valamint négy darab A4-es papírt, rajta a CPg és a Mos-oi együttesek néhány dalszövegével.”
BJ gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyve
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
ÁB Vizsgálati Szerve
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
gyanúsított kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének alapos gyanúja miatt BJ gyanúsított kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi út 2. szám fsz. 2. ajtó alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 14. napján.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. BJ
Mezei János r. szds.
a hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
Gyanúsított személyi adatai:
1. Családi és utóneve (személyi szám): BJ [...]
Önt a Be. 132. § (1) (4) bek. Alapján gyanúsítottként hallgatom ki, mert az alábbi bűncselekmény(ek) elkövetésével alaposan gyanúsítható (az elkövetett cselekmény/ek/ rövid leírása, a vonatkozó jogszabályok megjelölésével):
A nyomozó hatóságok rendelkezésére álló adatok szerint Ön alapos gyanúsítható a Btk. 169. §. 2. bek[ezdésé]be ütköző sértő, lealacsonyító kifejezések használatával elkövetett közösség megsértése vétségének elkövetésével. A rendelkezésre álló adatok szerint iskolatársai előtt több alkalommal tett ellenséges tartalmú kijelentéseket: „Rövidesen rendszerváltozás lesz, és a kommunistákat fogják először kivégezni." „Március 15-én olyan tüntetés lesz, amely rendszerváltozást eredményez", stb.
A gyanúsítást megértettem, ellene panasszal nem élek, mert a terhemre rótt cselekményt elkövettem.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Életrajzi adatok."]
Gyanúsított vallomása:
Az Erősáramú Szakközépiskolát 1987. október végén, november elején kezdtem el, mert előzőleg a szakmunkásképző befejezése után pár hónapot dolgoztam; a Szakközépiskolába lényegében egy összeszokott kollektívába kerültem be, ahol mint idegen, nehezen találtam meg a helyem, és úgy éreztem, hogy nem is nagyon akarnak befogadni. Az ezzel kapcsolatos kisebbségi érzésemet úgy próbáltam levezetni, hogy meggondolatlanul fecsegtem, nagyképűsködtem és így számoltam azzal, hogy osztálytársaim felfigyelnek rám, illetve befogadnak.
Így adódhatott, hogy - bár nem szándékosan - de elkövettem a terhemre rótt cselekményt. Emlékezetem szerint még 1987 év eleső felében, azaz a 3. évfolyam vége felé volt, hogy osztályomban egy rendőrtiszt osztályfőnöki órát tartott. Ennek keretében különböző bűncselekmények között beszélt a közösség megsértése vétségéről is. Elkövetési módként példaként említette a CPG és a Mosoly [sic!] együttes számait, köztük konkrétan megemlítette a „Cigánymentes övezet" c. számot. Nekem ekkor már birtokomban volt egy pár lapra leírva, illetve leskiccelve ezeknek a számoknak a szövegei. A szövegeket nem én írtam, hanem egy ismerősömtől kaptam, SJ t-i lakostól.
Mivel osztálytársaim közül egyik-másik tudta, hogy nálam van ez, kérték, hogy mutassam meg. Én egy pár osztálytársamnak, akik odajöttek, megmutattam, de utána el is tettem, elvittem őket haza, és megsemmisítettem. Ezt követően előfordult még, hogy kérték tőlem ezeket a szövegeket, de nem adtam oda, mert részben már nem voltak meg, másrészt rájöttem, hogy bűncselekményt követnék el.
A fentieken kívül még el kívánom mondani, hogy az 1987/88-as tanévben főleg 88. januártól kezdődően többször beszéltem arról, hogy tüntetések lesznek, melyekkel kísérletet tesznek a rendszerváltozásra. Egy esetleges rendszerváltozás esetén a kommunistákat fogják először kinyírni.
Az osztályban beszédtéma volt a Román Nagykövetség előtt lezajlott tüntetés. A témát nem én vetettem fel. Szóba került még az is, hogy több országban volt tüntetés a román külképviseleti szervek előtt, és ha jól emlékszem, annyi megjegyzést tettem, hogy március 15-én sokkal nagyobb tüntetés lesz.
Engem az országban kialakult nagyon kedvezőtlen helyzet inspirált ezekre a gondolatokra, kijelentésekre, meg az, hogy a buszon és az utcán járva hallom, hogy az emberek mennyire el vannak keseredve; az is igaz, hogy rendszeresen hallgattam a Szabad Európa Rádiót és az Amerika Hangját is. Ezek dicsőítik az ottani életformát, és kipellengérezik a mi országunk hibáit.
Kijelentéseim és megnyilvánulásaim időtartamát és időszerűségét tekintve, igaz, nem voltak rendszeresek, hanem úgy reagáltam le, ahogy a témák adódtak és felvetődtek, mindenesetre az igaz, hogy ezeket a kijelentéseket több alkalommal megismételtem, egy-egy újra meg újra felmerülő téma vonatkozásában.
A sok beszélgetés arra inspirált, hogy kíváncsiságból március 15-én felmenjek Budapestre, de tekintettel erre a büntető eljárásra, meg egyéb körülményekre is, meggondoltam magam, és nem megyek.
Kihallgatását megszakítom.
Tausch László r. alezredes
Mezei János r. szds.
Ipolyi Árpád r. tzls.
BJ
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 7-9. Gépelt eredeti, Tausch László, Mezei János, Ipolyi Árpád és BJ aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 07.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/4
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban mindössze szűk két évtizedből származó forrásokat mutatnak be szerzőink: a publikációk közül három kapcsolódik a második világháborúhoz, egy pedig az 1950-es évekhez. A második világháborús tematikájú ismertetések közül pedig kettő évfordulósnak mondható: az 1944. őszi magyarországi hadi és politikai eseményeket járják körül – kortárs és retrospektív források segítségével.
Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Tuba László hadnagy 1942 áprilisa és szeptembere között vezetett harctéri naplóját adja közre. A napló nemcsak a 2. magyar hadsereg Don menti harcainak egy eddig publikálatlan forrása, hanem még szűkebben véve a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a működéséhez is számos új információval szolgál. Mostani számunkban a napló első része kerül bemutatásra.
Magyarország második világháborús részvételének egyik sorsdöntő napja volt 1944. október 15., amikor sikertelenül próbálta meg a magyar vezetés végrehajtani az átállást. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Hlatky Endre, a Lakatos-kormány miniszterelnökségi államtitkára által 1952-ben magyar, valamint 1954-ben német nyelven írt visszatekintéseit mutatja be. Hlatky a két forrásban az 1944. október 15-én történt eseményekben betöltött szerepéről számolt be.
A kiugrási kísérlet idején Magyarország keleti fele már hadszíntér volt. Fóris Ákos (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, kutató, Erőszakkutató Intézet) az észak-alföldi hadieseményekhez kapcsolódó német hadijelentéseket ismertet, amelyek azonban nem a konkrét harccselekményeket írták le, hanem, hogy a magyar polgári lakosságot milyen atrocitások érték a szovjet csapatok részéről. A szerző kétrészes forrásismertetésének első részében arra is kitér, hogy a német katonai hatóságok milyen módon jutottak hozzá az információkhoz, azokat hogyan dolgozták fel, és végül, hogy a Harmadik Birodalom propagandája miként kívánta azokat felhasználni a saját céljaira.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) egy 1954-es előterjesztés segítségével vizsgálja meg, hogy a Rákosi-rendszer agrárpolitikája, -irányítása miként változott a magántermelés esetében. A beszolgáltatással, mint gazdasági eszközzel végig számoló agrárpolitika revíziójára 1953-ban került sor, azonban a magyarországi pártállam belső harcai szintén érintették a gazdaságirányítás ezen területét is. Erre példa a szerző által bemutatott, a szabadpiac helyzetét és fejlesztési lehetőségeit taglaló előterjesztés is.
Az idei negyedik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztősége egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. november 22.
Miklós Dániel
főszerkesztő