Felrobbantják az Újpesti vasúti hidat.Tovább
Középiskolás fokon
„»A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett személy iskolatársai előtt becsmérelte a kommunistákat, sértő lealacsonyító kifejezésekkel illette az ismert zeneszámok alapján Romániát és a cigányokat.« Még ezen a napon házkutatást tartottak BJ szüleinek a lakásán, amelynek során a rendőrség lefoglalt egy határidőnaplót valamint négy darab A4-es papírt, rajta a CPg és a Mos-oi együttesek néhány dalszövegével.”
BJ gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyve
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
ÁB Vizsgálati Szerve
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
gyanúsított kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének alapos gyanúja miatt BJ gyanúsított kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi út 2. szám fsz. 2. ajtó alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 14. napján.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. BJ
Mezei János r. szds.
a hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
Gyanúsított személyi adatai:
1. Családi és utóneve (személyi szám): BJ [...]
Önt a Be. 132. § (1) (4) bek. Alapján gyanúsítottként hallgatom ki, mert az alábbi bűncselekmény(ek) elkövetésével alaposan gyanúsítható (az elkövetett cselekmény/ek/ rövid leírása, a vonatkozó jogszabályok megjelölésével):
A nyomozó hatóságok rendelkezésére álló adatok szerint Ön alapos gyanúsítható a Btk. 169. §. 2. bek[ezdésé]be ütköző sértő, lealacsonyító kifejezések használatával elkövetett közösség megsértése vétségének elkövetésével. A rendelkezésre álló adatok szerint iskolatársai előtt több alkalommal tett ellenséges tartalmú kijelentéseket: „Rövidesen rendszerváltozás lesz, és a kommunistákat fogják először kivégezni." „Március 15-én olyan tüntetés lesz, amely rendszerváltozást eredményez", stb.
A gyanúsítást megértettem, ellene panasszal nem élek, mert a terhemre rótt cselekményt elkövettem.
[popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="Életrajzi adatok."]
Gyanúsított vallomása:
Az Erősáramú Szakközépiskolát 1987. október végén, november elején kezdtem el, mert előzőleg a szakmunkásképző befejezése után pár hónapot dolgoztam; a Szakközépiskolába lényegében egy összeszokott kollektívába kerültem be, ahol mint idegen, nehezen találtam meg a helyem, és úgy éreztem, hogy nem is nagyon akarnak befogadni. Az ezzel kapcsolatos kisebbségi érzésemet úgy próbáltam levezetni, hogy meggondolatlanul fecsegtem, nagyképűsködtem és így számoltam azzal, hogy osztálytársaim felfigyelnek rám, illetve befogadnak.
Így adódhatott, hogy - bár nem szándékosan - de elkövettem a terhemre rótt cselekményt. Emlékezetem szerint még 1987 év eleső felében, azaz a 3. évfolyam vége felé volt, hogy osztályomban egy rendőrtiszt osztályfőnöki órát tartott. Ennek keretében különböző bűncselekmények között beszélt a közösség megsértése vétségéről is. Elkövetési módként példaként említette a CPG és a Mosoly [sic!] együttes számait, köztük konkrétan megemlítette a „Cigánymentes övezet" c. számot. Nekem ekkor már birtokomban volt egy pár lapra leírva, illetve leskiccelve ezeknek a számoknak a szövegei. A szövegeket nem én írtam, hanem egy ismerősömtől kaptam, SJ t-i lakostól.
Mivel osztálytársaim közül egyik-másik tudta, hogy nálam van ez, kérték, hogy mutassam meg. Én egy pár osztálytársamnak, akik odajöttek, megmutattam, de utána el is tettem, elvittem őket haza, és megsemmisítettem. Ezt követően előfordult még, hogy kérték tőlem ezeket a szövegeket, de nem adtam oda, mert részben már nem voltak meg, másrészt rájöttem, hogy bűncselekményt követnék el.
A fentieken kívül még el kívánom mondani, hogy az 1987/88-as tanévben főleg 88. januártól kezdődően többször beszéltem arról, hogy tüntetések lesznek, melyekkel kísérletet tesznek a rendszerváltozásra. Egy esetleges rendszerváltozás esetén a kommunistákat fogják először kinyírni.
Az osztályban beszédtéma volt a Román Nagykövetség előtt lezajlott tüntetés. A témát nem én vetettem fel. Szóba került még az is, hogy több országban volt tüntetés a román külképviseleti szervek előtt, és ha jól emlékszem, annyi megjegyzést tettem, hogy március 15-én sokkal nagyobb tüntetés lesz.
Engem az országban kialakult nagyon kedvezőtlen helyzet inspirált ezekre a gondolatokra, kijelentésekre, meg az, hogy a buszon és az utcán járva hallom, hogy az emberek mennyire el vannak keseredve; az is igaz, hogy rendszeresen hallgattam a Szabad Európa Rádiót és az Amerika Hangját is. Ezek dicsőítik az ottani életformát, és kipellengérezik a mi országunk hibáit.
Kijelentéseim és megnyilvánulásaim időtartamát és időszerűségét tekintve, igaz, nem voltak rendszeresek, hanem úgy reagáltam le, ahogy a témák adódtak és felvetődtek, mindenesetre az igaz, hogy ezeket a kijelentéseket több alkalommal megismételtem, egy-egy újra meg újra felmerülő téma vonatkozásában.
A sok beszélgetés arra inspirált, hogy kíváncsiságból március 15-én felmenjek Budapestre, de tekintettel erre a büntető eljárásra, meg egyéb körülményekre is, meggondoltam magam, és nem megyek.
Kihallgatását megszakítom.
Tausch László r. alezredes
Mezei János r. szds.
Ipolyi Árpád r. tzls.
BJ
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 7-9. Gépelt eredeti, Tausch László, Mezei János, Ipolyi Árpád és BJ aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 31.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
szerzőnk közül három is foglalkozik a korszakkal, igaz, különböző eseményeket vizsgáltak. Ugyanakkor másként is csoportosíthatók hatodik számunk írásai: három szerző esetében ugyanis az idő mint jelenség bír fontossággal. Két írás ugyanis retrospektív, míg a harmadik pedig egy olyan gazdaságpolitikai szabályozást-lehetőséget mutat be, amely igazán csak a forrásismertetésben szereplő évtizedet követő évtizedekben teljesedett ki – és ebben a formájában közismert napjainkban is.
Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) két irat segítségével mutatja be, hogyan jelent meg 1944 őszén a szovjet hadsereg Szatmárban, és mit tapasztaltak a helyiek az ottani harcok, a kezdeti megszállás során, illetve miként viselkedtek a szovjet csapatok a rekvirálás és a beszállásolás alkalmával."
Rendhagyó írást közlünk, amelyet Károlyi Mária (nyugalmazott régész, Savaria Múzeum) jegyez. Lapunk 2013. évi 5. számában Szécsényi András mutatta be Handler László munkaszolgálatos naplóját, amelyet korábban Károlyi Mária bocsátott a rendelkezésére. A napló ismertetése kapcsán, bő tíz évvel a megjelenés után, néhány személyes adalékot kívánt hozzáfűzni Károlyi Mária Handler László és családja történetéhez visszaemlékezés formájában.
A háztáji gazdálkodás említése sokak számára valószínűleg a Kádár-korszak gazdaságirányítását idézi fel. A Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) által ismertetett dokumentumok azonban azt mutatják be, hogy a Rákosi-korszakban miként próbálta az állami vezetés bevezetni és szabályozni a háztáji gazdálkodást.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre.
Az idei hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. december 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő
