Első világháború: Német csapatok elfoglalják Antwerpent.Tovább
Középiskolás fokon
„»A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett személy iskolatársai előtt becsmérelte a kommunistákat, sértő lealacsonyító kifejezésekkel illette az ismert zeneszámok alapján Romániát és a cigányokat.« Még ezen a napon házkutatást tartottak BJ szüleinek a lakásán, amelynek során a rendőrség lefoglalt egy határidőnaplót valamint négy darab A4-es papírt, rajta a CPg és a Mos-oi együttesek néhány dalszövegével.”
Tanúkihallgatási jegyzőkönyvek
a.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben SzA tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya Sárbereki ltp. 303. szám fsz. 4. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 14. nap 13 óra 48 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. SzA
Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: SzA [...]
Tanúként fogom kihallgatni BJ t-i lakos ellen indított bűnügyben.
Figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
1986. novemberében került az osztályba BJ, eléggé furcsán és zárkózottan viselkedett. Osztályunk, mivel a
fogva amúgy sem összetartó, heterogén, nem tudta megérteni és befogadni sem őt. Nyugodtan állíthatom, hogy most sincs vele baráti viszonyban különösképpen senki. Leginkább SZ áll hozzá közelebb. Én nem is nagyon figyelek rá, mert a magatartása eléggé idegen tőlem.Emlékezetem szerint 1987-ben a tanév végén, úgy május-júniusban lehetett, megjelent az osztályban gépelt papírlapokkal, melyen a CPG-nek, egy olyan zenekarnak, amit én sem azelőtt, sem azóta nem hallottam, a szerzeményeit mutatták be. Ezt követően és ezeknek a tartalmát tekintve, mert cigány és Románia ellenes volt, én még inkább távoltartottam magam tőle.
Tanúvallomásom további részében el tudom mondani, hogy talán jobban kellett volna rá figyelnem, de engem nem érdekelt soha, amit BJ csinált és mondott, egyáltalán nem figyeltem rá. Azt is el tudom mondani, hogy az iskolában sokat foglalkozott a romániai helyzettel, engem ez sem érdekelt, mert én jártam Romániában és tudom, mi van ott.
Megértve a tanúvallomás és a hamistanúzás törvényes következményeire történt figyelmeztetést, kijelentem, hogy az üggyel kapcsolatban mást elmondani nem tudok, a felvett jegyzőkönyv a vallomást helyesen tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
K. m. f. t.
Tausch László r. alezr. SzA
Fővizsgáló
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 14. Gépelt eredeti Tausch László és SzA aláírásával.
b.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben ZZ tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Népköztársaság utca 42. szám II. em. 3. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 14. nap 14 óra 10 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. ZZ
Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: ZZ [...]
Tanúként fogom kihallgatni BJ t-i lakos ellen indított bűnügyben.
Figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
A hamistanúzás törvényes figyelmeztetését megértettem, az üggyel kapcsolatban a következőket tudom elmondani:
Az 1986/87-es tanévben került hozzánk BJ. Nem egy kitűnő tanuló, de érdeklődő típusú ember, aki rendszeresen figyeli a politikai eseményeket, újságot olvas. 1987. február vagy márciusban, már nem emlékszem pontosan, az osztályunkban volt egy állambiztonsági témájú osztályfőnöki óra, ahol többek között olyan beat-együttesekről is volt szó, köztük a CPG-ről, akiknek dalszövegeik kimerítik a bűncselekmény tényállásait. Ezt követően nem sokkal BJ behozott néhány géppel írt papírt, amin ennek az együttesnek a dalszövegei voltak, és odaadta az osztályunkban olvasni, majdnem mindannyian el is olvastuk, mert kíváncsiak voltunk, milyen is lehet ez a szöveg. Miután elolvastuk a papírokat, B összeszedte őket és elvitte haza. Ebben a tanévben több alkalommal voltak politikai jellegű megnyilvánulásai. Az egyik ilyen volt, hogy az újságban megjelent egy cikk és egy fénykép arról, hogy a Román Nagykövetség előtt néhány ember tüntetett, arra kapacitálják a népet, mert olyan rosszul élnek kint a magyarok. Az újságban megjelent cikkel kapcsolatosan BJ megjegyezte, hogy március 15-én nagyobb tüntetés is lesz. Pontosan nem emlékszem rá. De azt tudom, hogy rendszeresen több alkalommal tett kommunistaellenes kijelentést. Ezeknek a kijelentéseknek a pontos szövegére sem emlékszem, de olyasmi volt, hogy a kommunisták tették tönkre az országot stb.
Azt is el kell mondanom, hogy nem figyelt rá senki, és nem is vettük komolyan. Több alkalommal szóltunk neki, nem csak én, mások is, hogy tartsa meg a megjegyzéseit, a „hülyeségeire" nem vagyunk kíváncsiak. Engem különösen zavart, hogyha minden hülyeséget összebeszélt. Padtársa vagyok.
Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok, a felvett jegyzőkönyv a vallomásomat tartalmazza, amit elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Tausch László r. alezr.
Ipolyi Árpád r. zls. ZZ
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 15. Gépelt eredeti Tausch László, Ipolyi Árpád és ZZ aláírásával.
c.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben DI tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya II. Réti út 87. VI/4. alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 14. nap 15 óra 05 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. DI
Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: DI [...]
Tanúként fogom kihallgatni BJ t-i lakos ellen indított bűnügyben.
Figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
A hamistanúzásra való törvényes figyelmeztetést megértettem, az üggyel kapcsolatban a következőket tudom elmondani:
BJ 3.-ban jött az osztályba, osztályunk eléggé heterogén, nehezen illeszkedett bele, de ennek legfőképpen ő volt az oka, főleg nézetei miatt. 1987. tavaszán egy osztályfőnöki órát követően, amelyet éppen erről a témáról a főkapitányság egyik tisztje tartott, BJ behozta az osztályba a CPG együttes legépelt dalszövegeit, ezt az osztályban mindenki elolvasta, nyilvánosan nem beszéltük meg, de az osztályban kialakult baráti csoportok biztosan megvitatták. Mi is beszéltünk róla egymás között, de egyértelműen ostobaságnak tartottuk. Tudomásom szerint ezeket az irományokat B csupán egy alkalommal hozta be. A CPG kazetta, illetve a gépelt szövegek forrásáról nem beszélt. Elolvasás után visszaadtuk neki és elvitte haza, azóta sem volt ilyen, hogy behozott volna valamit. El kell mondani továbbá, hogy kedvenc tantárgya a történelem, és a történelmen belül kimondottan Románia. Annyira tájékozott a román történelemben, hogy alkalmasint történelemórákon vitatkozik a tanárral is egy-egy kérdést illetően, főleg Erdélyt [!] és a romániai magyarság helyzetére vonatkozóan. Szemléletmódja nacionalista, teljesen Chausescu-ellenes [!] és legfőképpen az a baj, hogy ezért kommunistaellenes is. Az egyes személyek által elkövetett hibákat nem választja külön, hanem Csauseszcut [!] is a kommunisták rovására írja. Hasonlóan nyilatkozott akkor, amikor a román követség előtt Budapesten néma tüntetés zajlott le, tájékoztatta az osztályt arról, hogy más szocialista országokban is volt tüntetés, és hogy március 15-én olyan nagy tüntetés lesz Budapesten. Azt, hogy milyen nagy, azt nem mondta, de valahogy úgy került szóba, hogy majd meglátjuk, mi lesz március 15-én, Budapesten. A dolgok megértése és teljes megvilágítása érdekében el kell mondanom, hogy ez nem úgy zajlik le, hogy az osztály egésze elé kiáll és magyaráz, hanem egy-egy csoportot vesz célba és azokkal folytat hosszas beszélgetéseket egy-egy ilyen politikai jellegű dologról. Nem használ túl drasztikus kifejezéseket, de abszolút kommunistaellenes, mert pl. hajlandó elmagyarázni bármikor bárkinek, hogy ez az ország miért tart itt gazdaságilag, és hogy ezért senki más, csak a kommunisták a felelősek. Részletesen ki tudja fejteni a magyar külpolitika rossz oldalait, a belpolitika hátrányait, annak ellenére, hogy erre nincs kiképezve, és nagyon fiatal ember, már korát abszolút tekintve. Jellemző volt az osztályra, hogy a legnagyobb része nem figyelt rá különösképpen, nem törődtek vele, csupán két fiú, SZ és VA tartottak még ezután is komoly kapcsolatot vele, e kapcsolat meghatározása, a „komoly" szó annyit jelent, hogy többet vannak vele, mint az osztály többi tagja.
Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok, jegyzőkönyv a vallomásomat tartalmazza, amit elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
(Tausch László) (DI)
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 16. Gépelt eredeti Tausch László és DI aláírásával.
d.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben VA tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi utca 2. fsz. 2. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 22. nap 15 óra 10 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. VA
Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: VA [...]
Tanúként hallgatom ki BJ ellen indított bűnügyben.
Figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
Figyelmeztetést megértettem, tudomásul veszem, hogy az üggyel kapcsolatosan a következőket tudom elmondani:
BJ-sal egy osztályba járok, különösképpen nem érdekelnek a dolgai, de arra határozottan emlékszem, hogy március 15-e előtt valamikor, pontosan elmondani nem tudom, egy alkalommal a következő kijelentést tette: „lehet, hogy felnézek 15-én Pestre, megnézem, milyen buli lesz ott". Előfordult egy alkalommal történelemórán, hogy amikor Romániáról tanultunk, BJ felállt és elmondta, hogy Romániában a nemzetiségieket, főleg a magyarokat elnyomják. Ezt onnan tudja, hogy neki vannak rokonai Romániában, volt is náluk látogatóban, személyes élménye van, pl. hozta fel, hogyha valahol valaki elvégez egy főiskolát vagy egyetemet, és magyar, el akar helyezkedni, akkor nem a magyar lakta területen hagyják, hanem az ország másik végébe[n] biztosítanak neki munkát.
El tudom továbbá mondani, hogy tavaly, amikor járt nálunk egy rendőrtiszt, s állambiztonsági osztályfőnöki órát tartott, szóba került a CPG együttes, s annak néhány olyan száma, amely törvénybe ütközik. Ezután valamikor, nem emlékszem pontosan, BJ behozta ezt a dalszöveget, és mutogatta, engem nem érdekelt, nem olvastam el. Ezek közül a dalok közül én csak a Cigánymentes övezetet ismerem, melyet Friderikusz Sándor Szigorúan nyilvános c. könyvében említ meg.
Mást nem mondhatok, a felvett jegyzőkönyv a vallomásomat helyesen tartalmazza, elolvasás után helybenhagyólag aláírom.
VA
Tausch László r. alezr.
Fővizsgáló
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 17. Gépelt eredeti Tausch László és VA aláírásával.
e.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben FI tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi utca 2. fsz. 2. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 28. nap 9 óra 05 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. FI
Ipolyi Árpád, Mezei János
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: FI [...]
Tanúként hallgatom ki BJ ellen indított bűnügyben, figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
A figyelmeztetést megértettem, tudomásul veszem, a feltett kérdésekre az alábbiakat tudom elmondani:
BJ-t T. községből ismerem, fiatalabb vagyok nála két évvel, de maga a hely nem nagy volta és a szűk szórakozási lehetőségekből eredően minden fiatal ismeri egymást. Mivel én Esztergomba járok iskolába és ott kollégiumban lakom, ezért csak hétvégeken járok haza, és ilyenkor szoktunk találkozni moziban, illetve mozi után a helyi vendéglőben. Mozi után általában 10-15-en szoktunk összejönni, mindenféléről beszélgetünk, köztük zenéről is, de nem emlékszem olyan esetre, hogy BJ akár egy esetben is említést tett volna a CPG-kazettáról, vagy arról, hogy ezek a számok neki le vannak írva. Ezekről a dolgokról csak utólag értesültem, amikor Bnééknél megtörtént a házkutatás. Ekkor hallottam arról is, de csak pletyka-szinten, hogy azért van az egész eljárás, mert B március 15-én Budapestre akart utazni. Ezt a szándékát én előzőleg tőle nem hallottam.
Mivel B nemigen tudott beilleszkedni a mi társaságunkba, csak ritkán beszélt, illetve beszélgetett politikai jellegű dolgokról, csak egy esetről tudok, ez kb. 1988. januárjában volt, BJ Romániában járt, és ezt követően arról beszélt, hogy ott milyen nehéz a magyarok életkörülménye. Egy példát említett, hogy állítólag megöltek egy fiút, mert magyarul beszélt az utcán. Egyéb politikai jellegű kijelentéséről vagy megnyilvánulásáról nem tudok. Én konkrétan nem tapasztaltam, de hallomásból tudom, hogy BJ szeret nagyképűsködni, feltűnősködni, de ha figyelmeztetik, akkor meghunyászkodik, visszavonul és zárkózott lesz. Nem tudom, hogy B miért viselkedik így, mert a faluban közismert, hogy a szülők igyekeznek fiúkat rendes életmódra, normális viselkedésre nevelni. Feltehetően B a szüleit is félrevezeti, mert ezt is csak hallomásból hallottam ugyan, hogy BJ Romániába a szülei tudtán kívül utazott el. Ezt onnan tudom, hogy a szülők ebben az időben nálunk is keresték B-t. Végezetül el kívánom mondani, hogy ismereteim szerint B-nek kialakult baráti társasága nincs, vele a kapcsolatot csak mint helybeli lakos és volt általános iskolás társunkként tartjuk.
Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok, a jegyzőkönyv az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Tausch László r. alezr.
fővizsgáló
FI
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 18. Gépelt eredeti Tausch László és FI aláírásával.
f.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben MS tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi utca 2. fsz. 2. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 28. nap 10 óra 40 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. MS
Mezei János r. szds.
Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: MS [...]
Önt tanúként hallgatom ki BJ ellen indított bűnügyben, figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
A figyelmeztetést megértettem, tudomásul veszem, a feltett kérdésekre az alábbiakat tudom elmondani:
BJ-t T-ból ismerem, de ismerem még Oroszlány 312. sz. Szakmunkásképző Iskolából is, mivel én jelenleg III. éves vagyok, B pedig a 85/86-os tanévben végzett. Ismeretségünk csak felületes volt, illetve jelenleg is az, mivel B bent lakott a kollégiumban, én pedig bejáró voltam. Arról, hogy B-nek rendőrségi ügye van, még március 14-én este hallottam, egy idős bácsi kérdezte, hogy nem tudom-e, miért vitték el a rendőrök B-t. Ez a bácsi említette azt is, hogy B „forradalmat" akar. Én meg voltam döbbenve, hiszen felületes ismeretségünk ellenére azért szoktunk beszélgetni, de soha ilyen jellegű megnyilvánulást őnála nem tapasztaltam. Arról sincs tudomásom, hogy BJ-nak CPG-kazettája lett volna, vagy írásban meglettek volna neki ezek a számok. Erről csak most értesültem, illetve most halottam először. A számok szövegét ismerem, mert régebben nekem is meg volt ez a kazettám, de azt kb. egy évvel ezelőtt a nővérem felszólítására megsemmisítettem, illetve letöröltem. Ismereteim szerint B-nek a faluban különösebb baráti köre nincs, néha-néha szoktunk találkozni véletlenül moziban, vagy a helyi vendéglőben.
Egyetlen olyan megnyilvánulására emlékszem, amit esetleg politikai jellegűnek lehetne mondani, kb. 1987. októberében romániai útjáról hazatérve B azt mesélte, hogy ott egy fiatal fiút azért szúrtak le az utcán, mert magyarul beszélt. De ezt a témát sem fejtegette ki konkrétabban. Határozottan kijelentem, hogy olyan megnyilvánulást vagy kijelentést B részéről nem tapasztaltam, amely az előbb említett idős bácsi megnyilvánulását a forradalomra vonatkozóan magyarázná, vagy értelmezné.
Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok, a jegyzőkönyv az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Tausch László r. alezr.
Fővizsgáló
MS
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 19. Gépelt eredeti Tausch László és MS aláírásával.
g.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan
tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi utca 2. fsz. 2. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 28. nap 10 óra 05 perckor.JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. SJ
Mezei János r. szds. Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: SJ [...]
Önt tanúként hallgatom ki BJ ellen indított bűnügyben, figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
A figyelmeztetést megértettem, tudomásul vesze[m], a feltett kérdésekre az alábbiakat tudom elmondani:
BJ-t T. községből ismerem, nem vagyunk szoros baráti kapcsolatban, más társaságom van. Különösképpen nem is foglalkoztam vele soha, de ha valamit akart, akkor mindig meg tudott találni, mert ismerte azokat a helyeket, edző-terem, mozi, diszkó, ahová mi járunk. Kb. 2, két és fél éve történt, hogy egy alkalommal beszélgettünk, általános dolgokról, zenéről, különböző irányzatokról, sportról, és így merült fel a CPG együttes is. BJ ott ült a beszélgetésnél, megkérdezte, hogy van-e nekem ilyen kazettám, vagy szövegem. Én még győri diák-koromban kaptam két CPG-kazettát, az egyik nagyon rossz minőségű felvétel volt, a másik tűrhető, otthon a szöveget egy példányban lemásoltam. Jóval később történt a B-vel ez a beszélgetés, és ezt az egy példányos lemásolt szöveget adtam én oda, nem adta vissza, én el is feledkeztem róla. Különösen azután, mikor megtudtam, hogy FI barátommal a rendőrség beszélgetett CPG témában, ekkor már csak az egyik kazettám volt meg, mert a rossz minőségűt letöröltem és mást vettem rá, amikor tudomást szereztem erről a beszélgetésről, a másik kazettát is megsemmisítettem, úgy hogy más zeneszámot vettem rá. Erről az írott papírról el is feledkeztem.
1988. március 14-én este az edzőteremben felkeresett BJ, közölte, hogy volt náluk házkutatás, valószínűleg engem is fel fognak keresni.
Én úgy éreztem, hogy nyugodtan állhatok elé bármilyen kérdésnek, amit tudtam, azt elmondtam. BJ-sal amúgy sem tartunk fenn szoros baráti viszonyt.
Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok, a jegyzőkönyv az általam elmondottakat helyesen tartalmazza, melyet elolvasás után helybenhagyólag aláírok.
Tausch László r. alezr.
Fővizsgáló
SJ
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 20. Gépelt eredeti Tausch László és SJ aláírásával.
h.
Komárom megyei Rendőrfőkapitányság
Állambiztonsági Vizsgálati Szerv
Szám: 210-bü/5/1988.
Jegyzőkönyv
tanú kihallgatásáról
Készült a Komárom megyei Rendőrfőkapitányságon a Btk. 269. § (2.) bek.-be ütköző közösség megsértése vétségének elkövetésével alaposan gyanúsított BJ ellen indított bűnügyben MÁ tanú kihallgatása alkalmával a Tatabánya V. Komáromi utca 2. fsz. 2. ajtószám alatti hivatali helyiségében 1988. év március hó 28. nap 10 óra 40 perckor.
JELEN VANNAK:
Tausch László r. alezr. MÁ
Ipolyi Árpád r. tzls.
hatóság tagjai az eljárásban részt vevő személy és képviselője
A tanú [...]: MÁ [...]
Önt tanúként hallgatom ki BJ t-i lakos ellen indított bűnügyben. Figyelmeztetem igazmondási kötelezettségére, mert a hamistanúzást a törvény bünteti.
1986. novemberében került az osztályba BJ, odakerülése óta én vagyok az osztályfőnöke. Matematikát tanítok, és elsősorban ennek kapcsán tudom lemérni a tanuló értelmi képességeit, az órán tanúsított magatartása alapján.
A viszonyát hozzám és a tantárgyhoz. Jó értelmű képességű, közepes szorgalmú tanulónak tartom, elsősorban a humán tárgyak érdeklik, a matematikát nem szereti, közepes minősítést kapott.
Áttanulmányoztam BJ terhére rótt Btk. 269. §-ba foglalt bűncselekmény jellemzőit és a házkutatás során nekem bemutatott dalszövegeket. Ennek alapján el tudom mondani, hogy BJ valóban elkövette a terhére rótt cselekményt, bár politikailag ellenséges magatartásával [sic!] sem nekem, sem a tantestületnek nem volt tudomása. Az is igaz, hogy igen nagy leterheltséggel vagyunk, még mint osztályfőnöknek is kevés időm jut a saját osztályomra, mert 30 matematika és fizika órát adok le egy héten.
Annál is inkább jelentős a tájékoztatásom, mert a tantestületben is különböző nézetek és vélemények keletkeztek magáról a büntető eljárás megindításáról. Nem tudtuk, hogy mi van, nem voltunk teljes mértékig tisztában azzal, hogy mivel gyanúsítják BJ-t. Így most már érthető és világos, bár megoszlanak a vélemények, már az osztályon belül. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben kaptak a gyerekek állambiztonsági jellegű tájékoztatást, és a kint lévő rendőrtiszt hasonló dolgokra felhívta a gyerekek figyelmét, feltétlenül figyelemre méltó, hogy ezt figyelmen kívül hagyva B nem korrigálta magatartását.
Ismereteim szerint családi viszonyai rendezettek, szülei rendszeresen érdeklődnek utána. Érzékeny lelkületű gyerek, gyorsan reagál, különösen, ha úgy érzi, hogy őt bántás éri.
Biztos vagyok abban, hogy egyáltalán nem voltak tisztában, főleg B nem, cselekedeteinek következményeivel. Bízom abban, hogy ennek a sajnálatos eljárásnak levonja a megfelelő következtetéseit, s nem követ el törvénybe ütköző cselekményt.
Mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tudok, a felvett jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, elolvasás után helybenhagyólag aláírom.
MÁ
Tausch László r. alezr.
Fővizsgáló
Jelzet: ÁBTL 3.1.9. V-166193 21. Gépelt eredeti Tausch László és MÁ aláírásával.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 09.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő