„Nem kívánatos nemzeti egység”

Források a Csehszlovákia 1968. évi megszállását követő napok eseményeiről

„A jelzett okmányok egy, vagy két példányban készültek, eddig csak nálam voltak. Figyelembe kell venni ezeknél, hogy az általunk eddig főleg szovjet oldalról megvilágított tények csehszlovák oldalról ismert és megvilágított képét adják. Gondolom, nekünk a kétoldalú előadás egybevetéséből kell a megfelelő ténymegállapítást pontosítanunk és értékelést kialakítanunk.” Az idézett kísérőlevelet Kádár János, az MSZMP KB első titkára a csehszlovák események kapcsán felállított legszűkebb válságstáb tagjainak, Biszku Bélának, Fock Jenőnek és Komócsin Zoltánnak küldte 1968. szeptember 6-án.

Bevezetés

A közölt ügyirat négy dokumentumból áll: Kádár János kísérőleveléből és három, számára készített jelentésből. A saját kezű aláírással ellátott kísérőlevelet Kádár János, az MSZMP KB első titkára a csehszlovák események kapcsán felállított legszűkebb válságstáb tagjainak, Biszku Bélának, Fock Jenőnek és Komócsin Zoltánnak 1968. szeptember 6-án küldte meg. Az események idején valamennyien a legfontosabb hatalmi testület, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának a tagjai voltak. Biszku Béla az MSZMP KB titkári tisztét is betöltötte, Fock Jenő a Minisztertanács elnöke volt, míg Komócsin Zoltán az MSZMP KB külügyi titkári teendőit látta el. Az ügyirat darabjait - a fenti sorrendben - 1968. szeptember 6-án, 7-én és 9-én láttamozták.

Az 1. számú melléklet Kovács Imre prágai magyar nagykövet saját kezű aláírással ellátott, 1968. augusztus 31-én kelt jelentése, amit Kádár János szeptember 4-én láttamozott. Megkönnyítheti a jelentés értelmezését, ha tudjuk, hogy az említett fontosabb személyiségek milyen párt- és állami tisztséget töltöttek be. Az előfordulás sorrendjében: Bohumil Šimon a prágai pártbizottság első titkára; Oldřich Černík Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága (KB) Elnökségének tagja, miniszterelnök; Alexander Dubček a KB első titkára; Josef Smrkovský a KB Elnökségének tagja, a parlament elnöke; František Kriegel a KB Elnökségének tagja; Ludvík Svoboda a köztársaság elnöke; Antonín Novotný 1968. január 5-éig a KB első titkára, március 22-éig a köztársaság elnöke; Čestmír Císař a KB titkára; Ota Šik a KB tagja; Jiři Hájek külügyminiszter; Gustav Husák az Elnökség póttagja; Emil Rigo a KB Elnökségének tagja; Jan Piller a KB Elnökségének tagja; Josef Lenárt a KB titkára; František Barbirek a KB Elnökségének tagja; Drahomir Kolder a KB Elnökségének tagja; Antonín Kapek a KB Elnökségének póttagja; Alois Indra a KB titkára; Martin Vaculík a KB Elnökségének póttagja; Štefan Sádovský a KB titkára.

A 2. számú melléklet Gosztonyi Jánosnak, a Népszabadság főszerkesztőjének saját kezű aláírással ellátott, keltezés nélküli (Kádár kísérőlevele szerint 1968. szeptember 5-én kelt) jelentése. Gosztonyit minden valószínűség szerint meghatározott kérdések tisztázásával bízták meg. Erre enged következtetni a jelentés A szovjet elvtársak terv című részének első mondata: „Erre a kérdésre a választ nem tudom összeállítani." Gosztonyi két legfőbb forrása Bohumil Šimon és Oldřich Švestka. Az utóbbival (KB Elnökségének tagja, Rudé Právo főszerkesztője) Gosztonyi baráti kapcsolatokat ápolt. Švestka Dubček pártfogoltja volt, egyszersmind a szovjet vezetők bizalmát is élvezte. Csupán példaként említem, hogy Kádár Leonyid Iljics Brezsnyevhez írott, 1968. július 10-én kelt levele (MOL M-KS 288. f. 47. cs. 743. ő. e.) Gosztonyi és Švestka beszélgetésén alapult, a forrás megjelölésével.

A jelentésben említett Vasil Bil'ak a CSKP KB Elnökségének tagja volt.

A 3. számú melléklet Gosztonyi János 1968. szeptember 2-án kelt feljegyzése a Bohuslav Šimonnal az előző napon folytatott megbeszélésről. A Gosztonyi szignójával ellátott dokumentum sietős és hevenyészett kézírásos javításokkal maradt ránk. Megrendítő Šimon hűségnyilatkozata: „a magyar vezetéshez mindig teljes bizalommal voltunk." Ave Kádár, morituri te salutant.

A dokumentumokban szereplő szovjet személyek: Leonyid Iljics Brezsnyev az SZKP KB első titkára; Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko prágai szovjet nagykövet; Alekszej Nyikolajevics Koszigin az SZKP KB Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; Kirill Trofimovics Mazurov az SZKP KB Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese; Nyikolajev Viktorovics Podgornij az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke.

A dokumentumokat szöveghűen, de nem betűhíven közöljük, a magyar helyesírás jelenlegi szabályai szerint. Az ügyirat lelőhelye: MOL M-KS 288. f. 47. cs. 744. ő. e.

            Befejezésül hadd tegyek néhány megjegyzést.

•1.      Közlésünk nem teszi lehetővé - remélhetőleg nem is igényli - a vonatkozó szakirodalom akár mégoly változatos ismertetését.

•2.      A főcímet Biszku Bélának az MSZMP KB Politikai Bizottsága szeptember 3-ai ülésén (MOL M KS-288. f. 5. cs. 47. ő. e.) tartott előadói beszédéből vettem: „Szükséges, hogy az öt ország [Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Magyarország, NDK] pártjai valamikor egyeztessék lépéseiket: most nagyon nagy az eltérés, egységes értékelésre kell törekedni. Ha ez nem történne meg, beáll az a helyzet, amit nem akarunk, hogy az a bizonyos, nemkívánatos nemzeti egység még jobban megerősödik."

•3.      Ez a forrásközlés az első hírmondója egy nagyobb szabású, megkezdett munkálatnak, amelynek ideiglenes címe: Az 1968-1969. évi csehszlovákiai események az MSZMP központi szervei iratainak tükrében.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 20.

1913

A fővárosban megnyílt az első Alkoholgondozó, jelentette az Abszti-nens című lap 7–8. összevont számában.Tovább

1942

Német csapatok lerohanják Krétát.Tovább

1988

Az MSZMP Országos Értekezlete. Kádár Jánost „felfelé buktatták”, a párt hatalom nélküli” elnöke lett. A párt főtitkára Grósz Károly...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő