Albert Einstein publikálja „A mozgó testek elektrodinamikájáról” című dolgozatát, melyben bevezeti a speciális relativitáselméletet.Tovább
Rákosi és Eisenhower virtuális titkos tárgyalásai
A forrásközlés a magyar párt- és kormány küldöttség 1953. júniusi útjával kapcsolatosan közöl olyan háttérforrásokat, amelyek a Rákosi Mátyás pozícióját gyengíthették a szovjet vezetéssel szemben. Eszerint szovjet engedély nélkül tárgyalások folytak "a külügyminiszter vagy hasonló más, magas állású személy, például Rákosi elvtárs" amerikai látogatásáról.
Források
F e l j e g y z é s 1.
Az angol követség június 2-i fogadásán Ravndal amerikai követ által nem hivatalosan felvetett kérdésről /amely arra irányult, hogy a kormány egy magas állású kiküldöttje az Egyesült Államokban megbeszélje a Magyarország és az Egyesült Államok közötti függő kérdéseket/ még aznap este telefonon értesítettem Rákosi elvtársat és az erről szóló közlést másnap reggel felvétettem a Külügyminisztérium június 3-i szigorúan titkos napi jelentésébe. Ezen közlések azoknak a beszélgetéseknek alapján történtek, amelyeket Ravndal a külügyminiszterrel, külügyminiszter-helyettessel és a politikai főosztály vezetőjével folytatott. A Ravndal által az angol-amerikai osztály vezetőjével /Gál elvtárs/ folytatott beszélgetésről szóló feljegyzésről akkor még nem volt tudomásom és minthogy Rákosi elvtárs nevét Ravndal csak Gál elvtárssal folytatott beszélgetése folyamán említette meg /abba a formában, hogy "a külügyminiszter vagy hasonló más, magas állású személy, például Rákosi elvtárs" meghívásáról lehetne szó/, erről a tájékoztatásban nem történt említés. Amikor Kiszeljov elvtárs június 8-án felkeresett, a feljegyzésről már tudomásom volt és így őt erről a részletről is tájékoztattam.
A Ravndallal folytatott beszélgetésem folyamán arra a kérdésemre, hogy a kezdeményezés az Egyesült Államok kormányától indul-e ki, a követ azt felelte, hogy ő, amikor március és április hónapokban az Egyesült Államokban tartózkodott, beszélt Eisenhower elnökkel és az amerikai kormány több tagjával, akik előtt ezt a kérdést saját kezdeményezésére szóba hozta és akik azt felelték neki, hogy tisztára informatív jelleggel a kérdést felvetheti. Más vonatkozásban Eisenhower neve egyik beszélgetésben sem merült fel.
| Berei Andor |
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 30.
A „Hosszú kések éjszakáján” (június 30-ára virradó éjszaka) Hitler leszámol a náci párton belüli ellenzékével, és feloszlatja az SA-t. (...Tovább
Az utolsó magyar hadifoglyot is elengedték nyugati szövetséges hatalmak.Tovább
Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.Tovább
A svájci labdarúgó világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megveri a kétszeres világbajnok Uruguayt.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
