Rákosi és Eisenhower virtuális titkos tárgyalásai

A forrásközlés a magyar párt- és kormány küldöttség 1953. júniusi útjával kapcsolatosan közöl olyan háttérforrásokat, amelyek a Rákosi Mátyás pozícióját gyengíthették a szovjet vezetéssel szemben. Eszerint szovjet engedély nélkül tárgyalások folytak "a külügyminiszter vagy hasonló más, magas állású személy, például Rákosi elvtárs" amerikai látogatásáról.

Források

F e l j e g y z é s 1.

Az angol követség június 2-i fogadásán Ravndal amerikai követ által nem hivatalosan felvetett kérdésről /amely arra irányult, hogy a kormány egy magas állású kiküldöttje az Egyesült Államokban megbeszélje a Magyarország és az Egyesült Államok közötti függő kérdéseket/ még aznap este telefonon értesítettem Rákosi elvtársat és az erről szóló közlést másnap reggel felvétettem a Külügyminisztérium június 3-i szigorúan titkos napi jelentésébe. Ezen közlések azoknak a beszélgetéseknek alapján történtek, amelyeket Ravndal a külügyminiszterrel, külügyminiszter-helyettessel és a politikai főosztály vezetőjével folytatott. A Ravndal által az angol-amerikai osztály vezetőjével /Gál elvtárs/ folytatott beszélgetésről szóló feljegyzésről akkor még nem volt tudomásom és minthogy Rákosi elvtárs nevét Ravndal csak Gál elvtárssal folytatott beszélgetése folyamán említette meg /abba a formában, hogy "a külügyminiszter vagy hasonló más, magas állású személy, például Rákosi elvtárs" meghívásáról lehetne szó/, erről a tájékoztatásban nem történt említés. Amikor Kiszeljov elvtárs június 8-án felkeresett, a feljegyzésről már tudomásom volt és így őt erről a részletről is tájékoztattam.

A Ravndallal folytatott beszélgetésem folyamán arra a kérdésemre, hogy a kezdeményezés az Egyesült Államok kormányától indul-e ki, a követ azt felelte, hogy ő, amikor március és április hónapokban az Egyesült Államokban tartózkodott, beszélt Eisenhower elnökkel és az amerikai kormány több tagjával, akik előtt ezt a kérdést saját kezdeményezésére szóba hozta és akik azt felelték neki, hogy tisztára informatív jelleggel a kérdést felvetheti. Más vonatkozásban Eisenhower neve egyik beszélgetésben sem merült fel.

 Berei Andor

Ezen a napon történt november 05.

1927

Marianum néven internátus és tanárképzõ intézet alakult a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem katolikus férfi hallgatói részére.Tovább

1936

Miskolcon tartották a Turul XVII. Országos Követtáborát. „A szélső-jobboldali szervezetek […] hatalomátvételre készültek.” Darányi Ignác...Tovább

1946

Rajk László belügyminiszter rendelete a Katolikus Diákszövetség feloszlatásáról.Tovább

1966

Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.

Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.

Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.

A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.

Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).

Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2024. szeptember 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő