„Rosszabb voltam mint ezek ? ... Magyar voltál, ezért.”

A csehszlovák–magyar lakosságcsere hatása Nógrád megyében

A források a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) balassagyarmati kirendeltségének irataiból adnak válogatást. A dokumentumok nem csupán a kényszerűen áttelepültek sorsát tárják elénk, hanem jelzik azoknak a kisembereknek a nehézségeit is, akiknek menekülteket kellett befogadniuk.

 

A számok mögött - emberi sorsok

a.
Széles József menekült lakásigénylési ügye

Széles József menekült lakásigénylési ügye 7/1947

Kormánybiztos Úr!

Mély tisztelettel alulírott azon kérelemmel vagyok bátor magas színe elé járulni, hogy részemre és 7 tagú családom részére egy megfelelő lakást kiutalni méltóztassék.

Kassáról lettem feleségemmel és hat gyermekemmel mindenemből kirabolva, a szlovákok által kiutasítva.

Hosszas kínlódás után Erdőtarcsán tudtam kiverekedni egy lakást, ezt azonban a községi elöljáróság egy deportálásból visszatért zsidó családnak adta ki, s most családommal fedél nélkül vagyok.

Jelenleg a Nádasdy laktanyában a határvadász tanfolyamra vagyok beosztva, s annak elvégzése után Salgótarjánba leszek végleges szolgálattételre beosztva.

Tisztelettel kérem, hogy erre való tekintettel részünkre Salgótarjánban egy legalább 2 szoba-konyhás lakást kegyesen kiutalni méltóztassék.

Tisztelettel: Széles József

Budapest, 1947. évi március hó 17.

* * *

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
Balassagyarmati 7. sz. kirendeltsége
7/7/1947 sz.

Széles József Úrnak
a határvadász tanfolyam hallgatója
Budapest
Nádasdy laktanya

Tárgy: Széles József menekült lakásigénylési ügye

Értesítem, hogy lakásigénylési ügyében az áttelepítési kormánybiztos úrhoz intézett és onnan hivatalomnak leküldött kérelmét kedvező elintézés iránti megkeresésemmel egyidejűleg hasonló szám alatt Salgótarján m[egyei] v[áros] polgármesterének küldöttem meg.

Balassagyarmat, 1947. március hó 27.

Perbíró Lajos
a kirendeltség vezetője

* * *

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
Balassagyarmati 7. sz. kirendeltsége
7/7/1947 sz.

Polgármester Úrnak,
Salgótarján

Széles József menekült jelenleg budapesti lakos fenti tárgyú kérelmét, melyet az áttelepítési kormánybiztos úr hivatalomnak küldött le, mellékelten eredetiben megküldöm és megkeresem a címet, hogy a lakásigénylést a lehetőséghez képest kedvezően elintézni szíveskedjék.

Balassagyarmat, 1947. március hó 27.

Perbíró Lajos
a kirendeltség vezetője

* * *

Lakásigénylő lap

Adatok: Széles József
sz. Erdőtarcsa; Nógrád megye
1906. 09. 30.
an. Zsiga Mária
nős; feleség, 6 gyermek
elhagyott lakhelye: Kassa, Abaúj-Torna
katona, jelenleg Erdőtarcsán lakik

* * *

ÁK Kirendeltségének, B[alassa]gy[armat]

1947. július 8-án megjelent előttem Széles József megbízottja, Szabó Sándor őrmester és bemutatta Széles József főtörzsőrmester kérvényét, valamint a 7. sz. kirendeltség 7/7/1947 számú elintézését. Előadta, hogy erre Salgótarján polgármestere nem hajlandó zárolt lakást kiutalni.

A salgótarjáni polgármesterhez intézett átiratból nem tudom megállapítani azt, hogy az csupán egy protezsáló levél-e, avagy a 12.110/1946. M.E. sz. rendelet 2. §. 2. bekezdése alapján való bérlőül kijelölés végetti megnevezés.

Ha csupán protezsáló levél, azaz ha Széles József nem felvidéki őslakos, mely esetben a zárolt lakások egyikére sincs igényjogosultsága, - úgy az átirathoz nincs hozzáfűzésem.

Ha azonban Széles József felvidéki őslakos, a nyilvántartó lapot benyújtotta és megfelelő lakása nincs, az esetben az átirat nem helyes, mert ellenkezik a 12 110/1946 M.E. sz. rendelettel. Ez esetben a kirendeltség dolga az, hogy meghatározott lakásra meghatározott bérlőt nevezzen meg, bérlőül való kijelölés végett. Vagyis a kirendeltség kötelessége azt megállapítani, hogy a kérelmező felvidéki őslakos-e, azaz, hogy 1938. november 2-e előtt rendes lakással bírt Csehszlovákia területén, s ha mint őslakos, igényjogosult a Kormánybiztosság részére zárolt valamely lakásra, ez esetben a kirendeltség nevezi megnevezettet a kirendeltnél nyilvántartott valamely lakásra bérlőül való kijelölés végett. Ez esetben a megkeresett polgármester kibocsátja a véghatározatot a megkeresés értelmében.

Zárolt lakásra nem igényjogosult az, aki csak 1938. november 2-a után került Csehszlovákia területére.

Budapest, 1947. július 8.

Kartársi üdvözlettel:
Szuhák Lajos

törvényszéki tanácselnök
a Kormánybiztosság lakásügyi osztályvezetője

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 7/1947 ikt. sz. 1. d.
Az ügy aktája nem tartalmaz több iratot, így végkimeneteléről nincs tudomásunk.

b.
Önkényes lakásfoglalók - egy panziós megpróbáltatásai

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
Balassagyarmati 7. sz. kirendeltsége

Alulírott Horváthy Árpádné, a bánki Tengerszem Panzió vezetője és tulajdonosa, kérem a kormánybiztosságot, szíveskedjék az áttelepítéshez lefoglalt panzió összes helyiségeit a lefoglalás alól feloldani.

Másodszor kérem, hogy a panzió helyiségében szükséglakásként önkényt [!] beköltözött Jánosi Ferenc útőrt - ki az Áttelepítési Kormánybizottság engedélyére hivatkozik - ezen lakás elhagyására felszólítani, valamint részére abban az ún. Mabig [Magánalkalmazottak Biztosító Intézete] épületben, mely a kormánybiztosság rendelkezése alatt áll, egy szoba elfoglalását engedélyezni szíveskedjék.

Harmadszor kérem, hogy szintén ezen penzió szobáit önként elfoglaló Móra kertészt az azonnali kiköltözésre felszólítani, és részére a Mabig épületében, vagy Csernovics Györgyné tulajdonát képező és az általa lakott épületben a kormánybiztosság rendelkezése alatt álló szobát Móra kertész részére kiutalni szíveskedjék, annál fogva is, mert ő a Csernovicsné bérlője, kertésze.

Indokaim, hogy a Tengerszem Panzió vezetői panzió iparengedéllyel és italmérési (kocsma ipar) engedéllyel működő egyének vagyunk, kiknek f. évi május hó 1-jével a hatósági szüneteltetési engedélyünk lejárt. Üzleti tevékenységünket haladéktalanul meg kell kezdenünk, azonban akadályozva vagyunk, mert a fentiek a kiköltözést halogatják azzal, hogy az általuk kinézett helyiségekbe nem tudunk beköltözni, mert ott már lakik, aki Szlovákiába fog kiköltözni, s akkor Móra odaköltözik, mert nemzetközileg ez már biztosítva van. Akadály volt még gyermekük születése is, most már ezen túl vannak.

Amennyiben a fent kért helyiségeket kegyeskedik részünkre kiutalni, úgy semmi akadálya nem lehet a kiköltözésnek.

Államérdek az is, hogy a panzió működését megkezdhesse. Még egyszer tisztelettel kérjük, kegyeskedjék soron kívül sürgős intézkedéssel ezen helyiségek felszabadítását elrendelni, a bánki elöljáróságot utasítani ennek végrehajtására.

Ha csak lehetséges, szeretném a rendelkezést személyesen kivinni, hogy a vasárnapi újsághirdetésben már a hírverést megkezdhessem, mert az idő előrehaladása miatt máris sok kárt szenvedtünk, mert a jelentkező vendégeket vissza kellett utasítani.

Ezen helyiségek rendbehozatala is több időt vesz igénybe, mert például az egyik szobát sertésólnak használják.

Kérjük azt is tiszteletbe venni, hogy ezen panzió már 16 éve az idegbetegek, üdülők, pihenésre szorulók érdekeit szolgálja - lévén a tó vize jód tartalmú.

Kérésünk ismétlése mellett maradok teljes tisztelettel:

Horváthy Árpádné
a Tengerszem Panzió tulajdonosa

* * *

Fogalmazvány

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
Balassagyarmati 7. sz. kirendeltsége
166/7K/1947

Tárgy: Horváthy Árpádné bánki lakos épületében lefoglalt hellyiségek mentesítése

HATÁROZAT

Horváthy Árpádné bánki lakos azon kérelmének, hogy a tulajdonát képező bánki „Tengerszem panzió" épületében hivatalom által áttelepülők részére ideiglenes szállás céljára lefoglalt helyiségek ezen lefoglalás alól mentesíttessenek, helyt adok, és a szóbanforgó lakrészeket a kérelmező szabad rendelkezésére visszabocsátom.

Horváthy Árpádnét azon kérelmét, hogy a tulajdonát képező fentemlített épületben ezidő szerint lakó és a kérelmező előadása szerint oda önkényesen beköltözött Jánosi Ferenc útőr és Móra nevű kertész (utóbbinak keresztneve közölve nem lett) részére az áttelepülők ideiglenes szállásul más épületben lefoglalt helyiségekből utaljanak ki lakást, elutasítom, és értesítem elölnevezettet, hogy ezirányú kérelmével a rendes lakásügyi hatóságokhoz kell fordulnia szabad lakóhelyiségek kiutalása iránt.

Fentiekről tudomásulvétel és miheztartás végett Bánk község elöljáróságát is értesítem.

Megokolás

A Horváthy Árpádné tulajdonát képező panzióépület lefoglalt helyiségeit a lefoglalás alól mentesíteni kellett, mert azok a kérelmező iparűzését, tehát megélhetését szolgálják.

Azt a kérelmet, hogy az épület egyes, hivatalom által le nem foglalt helyiségeiben lakó és oda állítólag önkényesen beköltözött egyének részére más, az áttelepülők részére lefoglalt lakóhelyiséget utaljanak ki, el kellett utasítani, mert szóbanforgó lakók nem áttelepültek, se nem menekültek, így a Kormánybiztosság által kifejezetten csak ilyenek részére igénybevett és lefoglalt lakásokba be nem helyezhetők, sem nem hivatalom, sem más hatóság részéről.

Értesül: 1. Horváthy Árpádné

2. Községi Elöljáróság, Bánk

Balassagyarmat, 1947. május 12.

 

Kádek István
a kirendeltség vezetője

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 20. d. Szignózva, pecsét nélkül

c.
Lakhely és munkakeresés újsághirdetés alapján

22/1947

Áttelepítési Kormánybiztosságnak
Balassagyarmat

Az „Új Otthon" c. lap f. évi július 1-én megjelent számából értesültem, hogy Nógrádmegyer területén többek között fodrász iparosra is szükség lenne.

Ezzel kapcsolatban értesítem az Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati Kirendeltségét, hogy Dunaszerdahely községből (Csallóköz) önként óhajtok átköltözni. A pozsonyi magyar meghatalmazott által kiállított „Hazatérési igazolvány" felett rendelkezem, melynek alapján magyar állampolgár vagyok. A csehszlovák hatóságoktól a szükséges engedélyt (kiutazási) megkaptam.

Saját üzletberendezésem van, azon kívül 1939. évben kiállított Iparigazolvány felett rendelkezem, melyet a Győri Ker. és Iparkamara jóváhagyásával a dunaszerdahelyi főszolgabírói hivatal álllított ki.

40 éves, r[ómai] k[atolikus] vallású, családos ember vagyok (fiam, Aladár 17 éves, fodrász tanonc, lányom, Olga, 16 éves, 4 polgárit végzett. Tovább akarom iskoláztatni. Azon kívül van egy Ibolyka gyermekem, (2 éves).

Az Áttelepülési Kormánybiztosság Balassagyarmati Kirendeltségét tisztelettel kérem ügyem támogatására.

Esetleges szükség esetére megjegyzem, hogy tökéletesen bírom a magyar nyelven kívül még a német és a szlovák nyelveket is.

Abban az esetben, ha kérésemmel elkéstem volna, tisztelettel kérném a Kormánybiztosságot, hogy a Kirendeltség területén a telepítésnél nem-e[!] lenne rám szükség bármely formában is, hogy esetleg hamarább hozzá juthatnék kellő ismertség mellett lakáshoz és üzlethelyiséghez.

Az Áttelepítési Kormánybiztosság szívességét előre is köszönöm és maradok:

Tisztelettel: Érsek Vincze

Dunaszerdahely, 1947. VII. 3. napján

* * *

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
7. sz. Balassagyarmati Kirendeltsége
280/7.K-1947 sz.

Tárgy: Érsek Vince dunaszerdahelyi lakos elhelyezkedési ügye

Érsek Vince Úrnak,

Dunaszerdahely

Fenti ügyben folyó évi július hó 3-án kelt beadványára értesítem, hogy a Kirendeltségnek az egyes községektől beérkezett bejelentések alapján az elhelyezkedési lehetőségek részleteire vonatkozóan további adatok nem állnak rendelkezésre. Ezekre vonatkozóan az illető község elöljáróságától kell felvilágosítást kérnie.

Tájékoztatásul közlöm, hogy Nógrádmegyer kisközség Nógrád-Hont vármegye szécsényi járásában fekszik, 1699 magyar lakosa van, vasúti állomása Szécsény, a községtől 12,4 km távolságban fekszik, a Balassagyarmat-Ipolytarnóc vonalon.

Balassagyarmat, 1947. évi július hó 7-én.

Kádek István

a Kirendeltség vezetője

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 22/1947 ikt. sz. 1. d.

d.
Bürokrácia

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
Budapest

Kérvény

Azon tiszteletteljes kéréssel fordulok a Tekintetes Kormánybiztossághoz, hogy szíveskedjék engem, Vámos József volt rárósmulyadi (Kékkői járás), jelenleg ludányi lakost mint menekültet elhelyezni.

Kérésemet az alábbiakkal támogatom:

•1.        Csehszlovákiából áttelepítésre kijelöltek névjegyzékében Rárósmulyad községből 8. sorszám alatt fel vagyok véve.

•2.        csatolt igazolványom foglalkozásomat és családi állapotomat bizonyítja.

•3.        mell. igazolja azelőtti állampolgárságomat.

•4.        1. mell. nélkül bizonyítom azt, hogy még a menekülésem előtt nem voltam nős, akkor volt folyamatban a nősülés, feleségem deportálás elől menekült, és én vele jöttem

Kérésemet megújítva maradok tisztelettel:
Vámos József

Mellékletek:

Magyar Kormánybiztos Hivatala Budapest

A Magyar Áttelepítési kormánybiztosság Statisztikai osztálya igazolja, hogy Vámos józsef Rárósmulyad község 56. hsz. alatti lakos, aki 1927 évben született, a Csehszlovákiából áttelepülésre kijelöltek névjegyzékében az Egyezmény V. p. cikkely szerint Rárósmulyad községből 8. sorszám alatt fel van véve.

Budapest, 1947. június hó 3.

A kormánybiztos rendeletéből
olvashatatlan aláírás
osztályvezető

3. Ludányi körjegyzőségtől
10/1947

Községi igazolvány
Hivatalos hitelességgel igazolom, hogy Vámos József ludányi lakos (volt rárósmulyadi) foglalkozása Ludány községi Hangya Szövetkezeti üzletvezető, családi állapota nős.

Ludány, 1947. június 15.

Horváth László
körjegyző

* * *

Vámos József Úrnak
Hangya Szövetkezeti üzletvezető
Ludány

Értesítem, hogy elhelyezkedése iránti kérelmét 3 drb. mellékletével együtt elintézés végett a lakhelye szerint illetékes 7. sz. Balassagyarmati áttelepítési kormánybiztossági kirendeltségnek küldöttem meg.

Minthogy azonban kérelme érdemben csak akkor tárgyalható, ha igazolja, hogy a 8150/1946 M. E. sz. rendelet 2 §-a szerint kiállítandó nyilvántartó lapot benyújtotta, valamint csatolja menekült voltát bizonyító igazolását, ennél fogva felhívom, hogy a vonatkozó igazolásokat saját érdekében minél hamarabb felhívásom számára való hivatkozással az említett kirendeltséghez nyújtsa be.

Igazolásainak benyújtásával egyidejűleg kérvénye hiányosságainak pótlásaként nevezze meg a helyet vagy vidéket, illetve azt a munkakört, ahol, illetve amelyben elhelyezkedni kivánna, jelölje meg az iskolai szakvégzettségét, illetve képesítését, valamint azon körülményt, hogy Csehszlovákiában milyen munkakörben dolgozott, valamint adjon felvilágosítást arra vonatkozólag, hogy miért kíván elhelyezkedést, amikor Ludány község 10/1947. sz. Bizonyítványa szerint jelenleg a ludányi Hangya Szövetkezet üzletvezetője, tehát már el van helyezkedve.

Megjegyezni kívánom, hogy a fentebb említett Nyilvántartólap községekben az előljáróságoknál, városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi előljáróságoknál nyújtható be, amely hatóságok a Nyilvántartólap benyújtásáról igazolást adnak. A menekülés tényét, természetszerűleg megfelelő igazolások ellenében, a Népjóléti Minisztérium Szociális Osztály (Budapest, Sas utca 12. sz.) vidéken ennek megyei kirendeltségei igazolják.

Végül tudomásul[vétel] végett értesítem, hogy mindezekről kérvényének és mellékleteinek megküldése alkalmával a 7. sz. balassagyarmati áttelepítési kormánybiztossági kirendeltséget másolatban egyidejűleg értesítettem.

Budapest, 1947. július 2.

kormánybiztos rendeletéből :

Novágh Gyula
Osztályvezető

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 277/1947 ikt. sz. 1. d.

e.
Lefoglalva!

133/1947

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Kirendeltsége

Balassagyarmat

F. hó 19-én értesültem arról, hogy a T. Kirendeltség megbízottja Berkenyén 33 h. szám alatti lakásomból egy szobát lefoglalt. A ház összesen 2 szobából áll, amelyekben állandóan 4 felnőtt személy lakik.

A lefoglalt szobában a közelmúltban haláleset történt, ott halt meg édesatyám. A szoba be volt rendezve, ott két személy lakott. A halálesetből kifolyólag a bútorok és ágy össze lettek rakva kitakarítás és meszelés céljából. De a lefoglalt szobán keresztül lehet csak az éléskamrát megközelíteni. Most a meleg idők beálltával óhajtjuk a szobát újra összerendezni és lakni.

Nem lehet emberileg arra kényszeríteni 4 felnőttet, akik közül az egyik öreg, beteges asszony, a másik pedig 22 éves fiatal leány-, hogy egy szobában összezsúfolva lakjanak és a lefoglalt szobában lévő bútorokat az udvarra rakjam. A lefoglalás idején a lakásban csak egy személy tartózkodott, mert újabb haláleset és súlyos betegség miatt hárman távol voltunk.

Mély tisztelettel kérem a lefoglalt szobát a lefoglalás alól mentesíteni szíveskedjék, hogy azt újra berendezve elfoglalhassam, és ott beteges öreg anyósomat elhelyezhessem.

Mielőbbi intézkedésüket kérve vagyok

Tisztelettel
Dr. Vojtsek Ottó

Berkenye, 1947. IV. 24.

* * *

Magyar Áttelepítési Kormánybiztos Hivatalának
7. sz. Balassagyarmati Kirendeltsége

Tárgy: Dr. Vojtsek Ottó berkenyei lakos lakás felmentés iránti kérelme

Körjegyző úrnak,

Berkenye

Dr. Vojtsek Ottó berkenyei lakos azzal a kérelemmel fordult hozzám, hogy Berkenye 33. sz. alatti lakásából az áttelepítés céljaira lefoglalt és zárolt egy szobát az igénybevétel alól oldjam fel.

Ennélfogva felhívom a Körjegyző Urat, amennyiben az előterjesztett kérelemben előadottakat igazolta, és a kérelem teljesítését véleményezte az Áttelepítési Kormánybiztosi Hivatal Kirendeltsége is, Dr. Vojtsek Ottó berkenyei lakos kérelmének helyt ad. Egyben felkérem, hogy erről nevezettet is kiértesíteni szíveskedjék azzal, hogy a „Lefoglalva" jelzéső kartonlapot Körjegyző úrnak szolgáltassa be.

Balassagyarmat, 1947. április 26.

Kiss Imre
Kirendeltség vezetője

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 133/1947 sz. 1. d.

f.
Cserék

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság
Balassagyarmati 7. sz. Kirendeltsége
293/ 7 k/1947. sz.

Tárgy: Baráti János és Telek József lakáscsere ügye

Magyar Pénzügyigazgatóságnak

Balassagyarmat

Baráti János Balassagyarmat, Óváros tér 24. sz. alatti 2 szoba, mellékhelyiségek és gépkocsiszínből álló lakását csere útján átadta a Csesztvei u. 5. sz. egy szoba, mellékhelyiségek és kocsmahelyiségből álló lakásért, melyből az eddigi bérlő, Veresky János Szlovákiába települt ki.

Az ekként megürült óvárostéri lakásba a Kormánybiztosság betelepítette Telek József Losoncról áttelepített mezőgazdasági gépkereskedőt, míg a fent említett Csesztvei úti lakásba Baráti János költözött be.

Tekintettel arra, hogy a Csesztvei út 5. sz. alatti lakásban lévő kocsmahelyiségre a kitelepített Veresky Jánosnak italmérési engedélye volt, tisztelettel kérem, hogy a lakáscseréhez hozzájárulni szíveskedjék.

Balassagyarmat, 1947. július 8-án

A kiadmányt személyes kézbesítés végett átvettem.
Balassagyarmat, 1947. júl. 9.

Baráti János

Kádek István
a kirendeltség vezetője

* * *

58/1947

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság 7. számú Kirendeltsége

Balassagyarmat

Alulírott id. Jakab Sándor menekült, volt ipolysági lakos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok a kirendeltség vezetőjéhez, hogy részemre, valamint családom részére, és mint menekültnek, a Balassagyarmat, Arany János utca 13. szám alatti lakást, mely jelenleg Lévay Mátyás balassagyarmati lakos tulajdona, és mindez ideig ő is lakja, kiutalni szíveskedjék.

Az alábbi indokaim alapján:

Én mint menekült mindezideig csak rokonomnál, nevezetesen vőmnél, Karvay Károly forgalmi adótisztnél és ennek jóvoltából az ő főbérleti lakásában mint rokon ideiglenesen lakom. Tekintettel arra, hogy ők is nagyszámú családdal vannak, így sokáig náluk lakni nem tudok, ezért lenne szükségem, hogy öttagú családom részére lakást minél hamarabb biztosítani tudnék.

Továbbá közlöm, hogy Én és családom a Pozsonyi meghatalmazott 1700/1946.-30 számú igazolvány alapján a Csehszlovákiából áttelepítésre kijelölt magyar nemzetiségű személyeknek a csehszlovák kormány által a Magyar kormánynak 1946. augusztus 26-án átnyújtott névjegyzékében szerepelek.

Megemlítem továbbá, hogy Csehszlovákiában, nevezetesen Ipolyságon, Várhegy utca 29. szám alatt nekem is van egy ugyanilyen 2 szoba 2 konyha és mellékhelyiségekből álló 120 négyszögölös kerttel szegélyezett házam, melynek tulajdonjogát a birtokomban lévő iratokkal bizonyítani tudom.

Bátorkodom megjegyezni továbbá, hogy a fentnevezett Lévay Mátyás balassagyarmati lakos Magyarországról Csehszlovákiába települő szlovákok névjegyzékén szerepel, mely körülményt a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság által 1946. március hó 19-én kelt szám nélküli igazolványával tudja igazolni.

Mindezek figyelembe vételével, és kérésem megismétlése mellett maradtam

Tisztelettel:

Id. Jakab Sándor menekült Balassagyarmat, Rákóczi F. u. 20.

Bgyarmat, 1947. IV. 8-án

* * *

Idősebb Jakab Sándor menekült jelenleg Balassagyarmat, Rákóczi F. u. 20. sz. alatti lakos azzal a kérelemmel fordult kirendeltségemhez, hogy részére a Balassagyarmat, Arany János u. 13. sz. alatti lakást, mely jelenleg Lévay Mátyás b[alassa]gyarmati lakos tulajdona, részére kiutaljam.

Igényjogosultságát a pozsonyi meghatalmazott 1700/1946-30 sz. igazolványával igazolta.

Nyilvántartásba veendő és a szlovák kitelepítés megkezdésekor kiutalandó.

Balassagyarmat, 1947. április 9.

Kádek István

* * *

Id. Jakab Sándor

Balassagyarmat
Rákóczi u. 20.

Értesítem, hogy lakásigénylési kérelmét nyilvántartásba vettem és azt a szlovák kitelepítés megkezdésekor az Ön számára ki fogom utalni.

Kádek István
a kirendeltség vezetője

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 1. d.

g.
Egy szövevényes lakásügy Salgótarjánban

Jegyzőkönyv
Felvétetett Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban az 1947. évi március hó 31. napján

Jelen voltak alulírottak:

Idézésre megjelent hivatalomban Bozó János Menház utca 44. sz. alatti lakos, s kérdéseinkre előadja a következőket:

A kapubejárat fölött lévő kis egy szoba-konyhás lakást Michalik Gyula 1939. október óta bérli, és ott nekik van holmijuk, bútorok és használati tárgyak. Most is, hogy beteg Michalik úr kisfia, fönt alszik a fölső lakásban. Michalikék hárman vannak, s az alsó szuterén lakásba két ágy fér be, tehát így nem egy alkalommal, mivel a kisgyerek már nagyobbacska, fenn alszik a fölső lakásban.

Egyebet előadni nem tudok.

A fél ezt az előtte felolvasott jegyzőkönyvet előadásával mindenben megegyezőnek találta, és mint ilyent, aláírta, illetőleg kézjegyével ellátta.

Ambrók Zoltán
jegyző

Bozó János
fél

Langár Júlia
jegyzőkönyvvezető

* * *

Jegyzőkönyv
Felvétetett Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban az 1947. évi március hó 31. napján

Jelen voltak alulírottak:

Idézésre megjelent hivatalomban Soproni Kálmánné Menház utca 44. sz. alatti lakos, s kérdéseinkre előadja a következőket:

A kapubejárat fölötti részt Michalik Gyula bérli 1938. óta. Azóta is használják, legtöbbnyire nyáron fönt alusznak, mivel az alsó szuterén lakás nem valami megfelelő. Télen azonban lent fűtenek, a fűtési nehézségek, illetve a tüzelő hiánya miatt. Ha háztartási alkalmazottjuk van, az ott szokott aludni, jelenleg háztartási alkalmazottjuk nincsen. Közösen használják a lakást Szoó bácsival, a háztulajdonossal, mindkettejüknek van benne holmijuk, Michalikéknak bútoruk van benne, mivel Michaliknak is, meg a feleségének is külön-külön volt bútoruk, és az az alsó lakásban nem fér el.

Egyebet előadni nem tudok.

A fél ezt az előtte felolvasott jegyzőkönyvet előadásával mindenben megegyezőnek találta, és mint ilyent, aláírta, illetőleg kézjegyével ellátta.

Ambrók Zoltán
jegyző

Soproni Kálmánné
fél

Langár Júlia
jegyzőkönyvvezető

* * *

Jegyzőkönyv
Felvétetett Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban az 1947. évi március hó 31. napján

Jelen voltak alulírottak:

Idézésre megjelent hivatalomban Szabó Pál Menház utca 44. sz. alatti lakos, s kérdéseinkre előadja a következőket:

A kapubejárat fölötti lakás szoba-konyhából áll, tudomásom szerint Michalik Gyula bérli 1939. óta. Azt nem tudom, hogy a lakásban Michalikék benne laknak-e, azt tudom, hogy az alsó lakásban tartózkodnak, állandóan a háztartást ott vezetik. Néha, mikor vendégeik érkeznek, a vendégeket a felső lakásban helyezik el.

Egyebet előadni nem tudok.

A fél ezt az előtte felolvasott jegyzőkönyvet előadásával mindenben megegyezőnek találta, és mint ilyent, aláírta, illetőleg kézjegyével ellátta.

Ambrók Zoltán
jegyző

Szabó Pál
fél

Langár Júlia
jegyzőkönyvvezető

* * *

Jegyzőkönyv
Felvétetett Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban az 1947. évi március hó 31. napján

Jelen voltak alulírottak:

Idézésre megjelent hivatalomban Szoó István Menház utca 44. sz. alatti lakos, s kérdéseinkre előadja a következőket:

A kapubejárat fölött lévő lakásért Michalik Gyula is fizet bizonyos összeget, a felét ő használja, a másik felét én használom kamrahelyiségnek, vagyis ezt-azt belerakunk. Én 1944-ig laktam benne.

Egyebet előadni nem tudok.

2 szoba, konyha, éléskamra, kamra, padlás lakása van ugyanabban a házban.

A fél ezt az előtte felolvasott jegyzőkönyvet előadásával mindenben megegyezőnek találta, és mint ilyent, aláírta, illetőleg kézjegyével ellátta.

Ambrók Zoltán
jegyző

Szoó István
fél

Langár Júlia
jegyzőkönyvvezető

* * *

Jegyzőkönyv
Felvétetett Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban az 1947. évi március hó 31. napján

Jelen voltak alulírottak:

Idézésre megjelent hivatalomban Michalik Gyuláné Menház utca 44. sz. alatti lakos, s kérdéseinkre előadja a következőket:

A kapubejárat fölött lévő kis egy szobát 1939. óta béreljük. Egy ágy, egy asztal, egy szék, egy könyvespolc, egy nagy láda van benne. A konyhát Szoó bácsiék használják, egy szekrény, egy pokróc és egy függöny az övéké a lakásban. Ládák vannak nekünk még ott. Télen az alsó lakást fűtöttük, mivel elég tüzelőnk nem volt. A fölösleges holmit a fölső lakásba tettük be.

Úgy volt, hogy az ősszel már áttelepülünk, de akkor az áttelepülés le lett állítva, és az összecsomagolt holmijainkat ládákban a fölső lakásban hagytuk.

Egyebet előadni nem tudok.

A fél ezt az előtte felolvasott jegyzőkönyvet előadásával mindenben megegyezőnek találta, és mint ilyent, aláírta, illetőleg kézjegyével ellátta.

Ambrók Zoltán
jegyző

Michalik Gyuláné
fél

Langár Júlia
jegyzőkönyvvezető

* * *

Jegyzőkönyv
Felvétetett Salgótarjánban a polgármesteri hivatalban az 1947. évi március hó 31. napján

Jelen voltak alulírottak:

Idézésre megjelent hivatalomban Horváth Bertalanné Menház utca 44. sz. alatti lakos, s kérdéseinkre előadja a következőket:

A Menház utca 44. sz. alatt Michalik Gyula két lakást tart fenn, egyet a földszinti részen, másikat a kapubejárat fölött, a másik lakásban azonban egyáltalán nem laknak, hanem azt raktár céljára használja előbb nevezett.

Egyebet előadni nem tudok.

A fél ezt az előtte felolvasott jegyzőkönyvet előadásával mindenben megegyezőnek találta, és mint ilyent, aláírta, illetőleg kézjegyével ellátta.

Ambrók Zoltán
jegyző

Horváth Bertalanné
fél

Langár Júlia
jegyzőkönyvvezető

* * *

Salgótarján megyei város polgármesteri hivatalától
4250/1947

Tárgy: Michalik Gyula két bérelt lakása egyikének igénybevétele

Véghatározat

A 100/1943. M. E. sz. rendelet 1 paragrafusa 6. pontja alapján, továbbá a 6740/1941. M. E. sz. rendelet 6. paragrafusa 1. pontja értelmében igénybe veszem Szoó István salgótarjáni (Menház utca 44. sz. alatti) lakos tulajdonát képező és Michalik Gyula salgótarjáni (Menház utca 44. sz. alatti) lakos bérletében lévő lakatlan egy szoba-konyhás, éléskamrás lakást 1947. V. 1-től hatállyal.

Bérlőéjül a 100/1943. M. E. sz. rendelet 4. paragrafusa és a 6740/1941. M. E. sz. rendelet 6. paragrafusa 1. pontja értelmében Horváth Bertalan postatisztet jelölöm ki.

Indoklás

Fent jelzett lakás Michalik Gyula bérleményét képezi, akinek ugyancsak Menház utca 44. sz. alatt (szuterén) van egy másik lakása, amelyben effektíve benne is lakik. Tehát két bérleti lakást nem tarthat fenn, annál is inkább nem, mivel fent jelzett lakást lakás céljára nem használja, abban nem lakik, ugyanis helyszíni szemle alkalmával megállapítást nyert, hogy a lakásban ládák és összecsomagolt ingóságok használaton kívül állnak. Előbbi célra a Salgótarjánban fennálló nagy lakásínség miatt lakást fenntartani nem lehet, különösen akkor nem, amikor az oda tárolt ládákat és használaton kívül álló néhány bútordarabot padláson vagy kamrában el lehet helyezni.

Horváth Bertalan lakással nem rendelkezik, feleségétől külön él lakás hiánya miatt, ugyanis felesége Pilinyben tartózkodik, ő pedig itt lakik labérletben, amely állapot tönkremenését idézi elő, mivel közismerten alacsony közalkalmazotti fizetésből kétfelé élni, illetve két háztartást vezetni lehetetlen. Közalkalmazott, tehát elhelyezése közérdekű, és így rendelkező részben foglaltak szerint kell határoznom.

Jelen véghatározatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül Nógrád és Hont vármegyék alispánjához intézendő, de hivatalomnál benyújtandó halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.

Erről értesül:

•1.        Michalik Gyula, Menház utca 44.

•2.        Szoó István, Menház u. 44.

•3.        Horváth Bertalan, Postahivatal

•4.        Lakáshivatal

Salgótarján, 1947. április 15.-én

 

Blanár Sándor
polgármester

* * *

Nógrád és Hont vármegyék Alispán Ura

Balassagyarmat

A Salgótarján megyei város polgármesteri hivatalától 4250/947 sz. véghatározat ellen tisztelettel fellebbezéssel élek. Indokaim a következőek:

Salgótarjánban a Menház u. 44. számú házban Szoó Istvántól 1940. április 1-től bérlem a kapubejárat feletti kis szobát (bútorozattat). 1942. szeptemberben megnősültem. Feleségem zöldkeresztes védőnő, ugyanabban a házban bérelt 1 szoba, konyha, kamrából álló lakást. Tekintettel arra, hogy a lakáshivataltól hiába igényeltünk 2 szobás lakást, nem kaptunk, így kénytelenek voltunk az általam használt bútorozott szobácskát is megtartani, bár kényelmesebb lett volna egy kétszobás lakás, amire mint állami tisztviselőknek, igényünk is lehetett.

A véghatározat azon állítása valótlan, hogy a bútorozott szobához konyhát és kamrát is bérelünk és ezáltal két egyszoba-konyhás lakásunk volna. A bútorozott szoba melletti konyhát és kamrát megszakítás nélkül maga a háztulajdonos használta és használja most is, míg a bútorozott szobát mi jelenleg is állandóan használjuk. A helyszíni szemle beállítása rosszhiszemű, amit a háztulajdonossal és a lakókkal is bizonyítani tudok.

A véghatározat szerint azért vennék igénybe lakásunkat, mert benne részben összecsomagolt holmink van. Tekintettel arra, hogy Szlovákiába áttelepülésre jelentkeztünk, a mindennapi használatban nélkülözhető holminkat összecsomagoltuk, hogy ne érjen váratlanul, ha hirtelen rendelkezés jön az áttelepülésre, és abban a szobában helyeztük el, tekintettel arra, hogy szerény anyagi viszonyaink miatt mind a két szobát fűteni nem tudjuk.

Kérem a véghatározatot azért is megsemmisíteni, mert a Magyar Közlöny 241. számában megjelent rendelet szerint senkit az áttelepülésre jelentkezettek közül lakásából kitenni nem lehet, amíg át nem települ, és kitelepülése után csak Szlovákiából áttelepült magyar részére lehet lefoglalni a lakást.

Fenti indokaim elfogadását és a véghatározat javunkra történő megváltozását kérem!

 

Teljes tisztelettel:
Michalik Gyula

* * *

Salgótarján, 1947. április 25. Nógrád és Hont vármegyék Alispánjának

Salgótarján, Polgármesteri Hivatal

A lakáshivatal 4250/1947. számú határozatát a törvényes határidőn belül megfellebbezem.

A határozatban hozott indokok nem felelnek meg a valóságnak, mert Michalik Gyula nem két konyha és két szoba lakást bérel, hanem csak egy konyha és két szobát és egy éléskamrát. A helyszíni szemlét tartó tisztviselő járatlansága által hozott határozatot nem fogadhatom el, amikor a következőket hozom fel indokul.

Michalik Gyula, aki az átköltöztetésre vár, és lakásában azért van a berendezés öszepakolva, mert bármelyik pillanatban várható a költözködése, és senki sem vár az utolsó pillanatokig a pakolással, hanem már előre összecsomagolja egyes dolgait.

Nékem pedig három fiam van, akik már nősülő félben vannak, és bármelyik napon hazajöhet a jelenleg orosz fogságban levő fiam is, akinek azt hiszem, hogy én vagyok köteles lakást adni. Vagy az én gyermekeimnek fog adni azonnal lakást a tisztelt lakáshivatal? Azt hiszem, hogy még ma is jogom van azok után a szenvedések után, melyet én és a családom mindmáig érez, hogy sajátomat képező lakásommal amikor nékem arra valóban szükségem van, akkor úgy rendelkezzem, ahogyan én akarok, mert azt ne várja el tőlem a lakáshivatal, hogy lakásomat, mikor arra végleg szükségem lenne, akkor a saját gyermekem helyettt idegent fogadjak be. Azt hiszem, hogy egyetlen családos apa sem azért építette a házát, hogy ha azok megnőnek, akkor ne azoknak adja azt oda, hanem idegeneket fogadjon be, a saját gyermekei pedig máshoz forduljanak lakásért.

Ezek után az indokok után is van még, amit a lakáshivatal tisztviselője a helyszíni szemle alkalmával nem tartott szem előtt, vagy nem is akarta szem előtt tartani annak ellenére, hogy felhívták rá a figyelmét, hogy egy húgom, ki harmadmagával van egy kis szobában egy négyhónapos kis csecsemővel, mert más lakást nem kapott. Kérdem én a lakáshivatal tisztviselőjét, hogy ez nem érdemli-e meg, hogy az üresedésben levő lakást ő foglalja el? Megtekintette-e a tisztviselő úr az ő lakását, hogy milyen kis szobában húzódik meg? Ezt sajnos nem vette szemügyre és egyoldalúlag bírálta el az ügyet. Hiszen, ha már az ősszel vagy a télen elköltözött volna már belőle Michalik Gyula, akkor annak csak én örülhettem volna, mert tudtam volna egy szerencsétlen családon segíteni, egy jobb és nagyobb lakást tudtam volna rendelkezésére bocsátani.

Kérem az Alispáni hivatalt, hogy vegye ezeket bírálat alá és a jogtalanul hozott határozatot hatálytalannak tekinteni szíveskedjék.

Salgótarján, 1947. április 26.

Szoó István

* * *

Nógrád-Hont vármegye alispánja
Előadó: Dr. Szentgyörgyi István vm. aljegyző

5559/1947. szám
Tárgy: Michalik Gyula és Szoó István salgótarjáni lakosok lakásügyi fellebbezése

Salgótarján megyei város polgármesterének Michalik Gyula bérleménye egy részének Horváth Bertalan részére történt igénybevétele ügyében 1947 évi április hó 15-én 4250/1947. szám alatt hozott véghatározatát Michalik Gyula bérlő és Szoó István háztulajdonos, salgótarjáni lakosok fellebbezése folytán felülbírálat alá vettem, és annak eredményeként meghoztam az alábbi

II. fokú Véghatározatot

A 2. fellebbezésnek helyt adok, és az I. fokú véghatározatot megsemmisítem.

Megokolás

A rendelkező rész értelmében kellett határoznom, mert a polgármester egy olyan bérleményt vesz igénybe, amelyet jelenleg egy áttelepülésre jelentkezett személy (család) bérel, s amelyre a 12100/1946 M. E. rendelet 4§ /3/ bekezdése az áttelepítési kormánybiztosnak rendelkezési jogot biztosít.

Michalik Gyula fellebbezésének azt a kitételét, hogy az áttelepülésre jelentkezett, Salgótarján m[egyei] város polgármestere a kisérő jelentésben nem cáfolta, miért is a bejelentést elfogadhatónak tekintettem.

Jelen véghatározatomról az előiratok visszaadása mellett Salgótarján m[egyei] város polgármesterét és általa az érdekelteket értesíteni rendelem azzal, hogy ellene a kézhezvételt követő 15 nap alatt Salgótarján m[egyei] város polgármesterénél benyújtandó, de a Népjóléti Miniszter Úrhoz intézendő felülvizsgálati kérelemnek van helye.

Balassagyarmat, 1947. május 19.

 

Dr. Kovács Jenő
alispán

* * *

Salgótarján megyei város polgármesteri hivatalától
7708/1947

Tárgy: Michalik Gyula volt salgótarjáni (Menház u. 44. sz.) lakos Csehszlovákiába áttelepült lakásának zár alá vétele

Véghatározat

Szoó István salgótarjáni (Menház u. 44.) lakos tulajdonát képező s Michalik Gyula bérletében volt Menház u. 44. sz. alatti egy szoba-konyhás lakást a hozzátartozó mellékhelyiségekkel együtt igénybe veszem és zárolom a 12.110/1946. M. E. sz. rendelet 2. paragrafusa alapján.

Az igénybevett lakás bérlőjét a 12110/1946 M. E. sz. rendelet 2. paragrafusa /2/ bekezdése értelmében későbbi időpontban a Magyar Áttelepítési Kormánybiztos jelöli ki.

A zár alá vett lakásra vonatkozó esetleges szerződés vagy fenthivatkozott rendelet rendelkezései ellenére kötött jogügylet a rendelet 4. paragrafusa /3/ bekezdése alapján semmis, s a rendeleten alapuló igénybevételt nem gátolja.

Indoklás

Fentjelzett lakásból Michalik Gyula Csehszlovákiába települt át, s így rendelkező részben foglaltak szerint kellett határoznom.

Jelen véghatározatom ellen a 12 110/1946 M. E. sz. rendelet 2. paragrafusa /5/ bekezdése értelmében jogorvoslatnak helye nincs.

Erről értesül:

•1.        Szoó István Menház u. 44. sz.

•2.        Magyar áttelepítési Kormánybiztos, Budapest

•3.        Lakáshivatal VI. Nagymező u. 1. sz.

•4.        Adóügyosztély az adótörlés előjegyzése végett

Salgótarján, 1947. június 7-én

 

Blanár Sándor
polgármester

* * *

Salgótarján m. város polgármesterétől
előadó: Zámecsnik Helén lakásügyi előadó
Telefonszám: 6
8004/1947 szám

Tárgy: Salgótarjánból Szlovákiába kitelepült családok megüresedett lakásainak kiutalása
Hiv. szám: 229/7K/1947
Melléklet: Iratcsomó

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság 7. számú Kirendeltsége

Balassagyarmat

Fenti számú megkeresésére jelentem, hogy Mi[c]halik Gyula volt salgótarjáni lakos a Menház utca 44. szám alatt 1 szoba-konyhás lakást bérelt az alagsoron. Azonban a magasföldszinten szintén egy szoba-konyhás lakás volt, melyből egy szoba bútorozva volt kiadva, a többit a háztulajdonos használta.

Hatóságomhoz már régebben, kb. 2 hónapja érkezett egy bejelentés, hogy a Menház utca 44. szám alatt egy szoba-konyha (Mi[c]halikék bútorozott lakása) használaton kívül áll, melyet Mihalikék csak ingóságuk tárolására használnak, vagy a Szoó István háztulajdonosé-e? Csatoltan visszavárólag megküldöm azzal az iratokat, melyben Mihalikék felső lakásával kapcsolatos jegyzőkönyvek vannak.

Szíveskedjék a jegyzőkönyvekből és az iratokból megállapítani, hogy tulajdonképpen ki a fent nevezett lakás bérlője, és arról a hatóságot értesíteni.

Salgótarján, 1947. június 24.

Blanár Sándor polgármester

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 1. d.

Ezen a napon történt október 24.

1917

Első világháború: A tizenkettedik isonzói csata kezdete. Az osztrák-magyar támadó csapatok Caporettónál áttörik az olasz frontot, átkelnek...Tovább

1929

„Fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robban ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság.Tovább

1937

Szálasi Ferenc megalapítja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.Tovább

1956

A DISZ KV mintegy hattyúdalaként jelent meg egy nyugalomra intő közlemény a Népszavában, amelyben az előző napi események okát a párt PB...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében

 

„Si vis pacem, para bellum” – „Ha békét akarsz, készülj a háborúra”, hangoztatták az ókori rómaiak. A fegyveres küzdelem, a háború valóban a társadalmi lét egyik meghatározó jellemzője. Az emberiség történetét a háborúk sorozatának is tekinthetjük. Az idők során számos magyarázat született arra nézve, hogy mi váltja ki a háborús erőszakot. Egyesek szerint a háború az emberi nem eredendő agresszivitásából fakad. A 16‒17. században élt angol filozófus, Thomas Hobbes azt hangsúlyozta, hogy az emberek közötti erőszak elsődleges oka a nyereségvágy, a bizalmatlanság, a dicsőségre és a hírnévre való törekvés. Ebből kiindulva úgy vélte, hogy az erőszak elve és gyakorlata állami szinten is az ember egoista természetéből fakad. Mások, mint például Carl von Clausewitz porosz katonai teoretikus, a politikumból indultak ki. Clausewitz az 1834-ben megjelent, „A háborúról” (Vom Kriege) című könyvében fogalmazta meg sokat idézett, híres tételét: „A háború a politikának a folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.” Ezzel arra utalt, hogy a katonai erő alkalmazása nem öncélú, hanem mindig a politikai mérlegelés határozza meg. „A politika az értelem, a háború azonban pusztán eszköz” ‒ írta. Michel Foucault francia történész, filozófus viszont az 1970-es években megfordította Clausewitz tételét. Feltette a kérdést, miszerint a béke nem csupán a háború egyik formája-e, és szellemesen azt állította, hogy valójában a politika a háború folytatása más eszközökkel.

A 20. század nemcsak a tudományos-műszaki fejlődés, a globális kultúrák és a világkereskedelem kialakulásának kora volt, hanem az egymást követő nemzetközi konfliktusok, a pusztító háborúk időszaka is. Az első világháború gépesített tömegháború volt, a második pedig olyan „totális” konfliktus, amely nem tett különbséget katonák és civilek között. Az 1945 után kétpólusúvá vált világ több mint négy évtizedig tartó fő konfliktusa, a hidegháború szerencsére soha nem alakult át valódi háborúvá. A szembenálló felek ugyanis tisztában voltak azzal, hogy a világot elpusztító jellege miatt egy nukleáris háború – Clausewitz tézisével ellentétben – nem lehetne semmiféle politika folytatása. A harmadik világban ugyanakkor ezt az időszakot több száz fegyveres konfliktus jellemezte, melyekben rendszerint a két nagy katonai tömb is részt vett, így például a koreai vagy a vietnámi háborúban. A hidegháború a szovjet blokk összeomlásával, majd a Szovjetunió 1991-es széthullásával ért véget. Ezzel megszűnt a kétpólusú világ, és az Amerikai Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom.

Az ArchívNet idei 3. számának fő témája tehát: „Háborúk, nemzetközi konfliktusok a 20. század második felében”. Szerzőink közül Szőke Zoltán a vietnámi háborúról ír. Magyar és amerikai levéltári források tanulmányozása alapján ugyanarra az újszerű következtetésre jut, mint a New Cold War History nemzetközi történeti iskola képviselői, éspedig arra, hogy a hidegháború idején a nemzetközi válságszituációk kialakulásában vagy azok enyhítésében legalább akkora – ha nem nagyobb – szerepe volt a szuperhatalmak kisebb szövetségeseinek, mint maguknak a szuperhatalmaknak. Ez azt jelenti, hogy az egész korszakról ‒ így a vietnámi háborúról is ‒ alkotott eddigi képünket újra kell értékelnünk. Garadnai Zoltán szintén hidegháborús témát választott: a magyar‒francia diplomáciai kapcsolatok egyik kritikus, 1959‒1967 közötti időszakát elemzi Radványi János magyar diplomata vízumügyén keresztül. Seres Attila folytatja az 1980-as évek második felében kezdődött karabahi konfliktus hátteréről szóló korabeli magyar diplomáciai jelentések publikálását. Írásának első részét folyóiratunk idei 1. számában közöltük. Két további forrásközlést is olvashatunk e számban: Horváth Gergely Krisztián egy ismeretlen szerző ‒ valószínűleg Komjáthy (Kring) Miklós ‒ 1945-ös feljegyzését közli arról, hogyan képzelték el a marxisták Magyarországon a telepítést és az iparosítást, míg Kiss András Per Arboe Rasmussen dán újságíró 1960-as magyarországi tevékenysége kapcsán vázolja fel a kádári propaganda szerepét az országimázs alakításában.

 

Végül tájékoztatnom kell a Tisztelt Olvasót a szerkesztőségünkben végbement változásokról. Csonka Laura és Farkas Andrea e lapszám megjelenésével egyidejűleg távozik a szerkesztőségből. Laura 2016-tól, Andrea 2014-től szerkesztette a lapot példás hozzáértéssel, szorgalommal és lelkesedéssel. Az ő érdemük is, hogy az ArchívNet szakmai körökben, de a történelem iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség soraiban is egyöntetű elismerésnek örvend! Szerkesztőségünk ugyanakkor új tagokkal bővült. Az új szerkesztők: Balogh János Mátyás, Főcze János, Miklós Dániel és Wencz Balázs ‒ e lapszám már az ő munkájuk eredménye is. További sok sikert kívánok mind a távozó, mind az új szerkesztőtársaknak!

 

Budapest, 2021. augusztus 18.

 

L. Balogh Béni

főszerkesztő