„Szívvel, lélekkel és ésszel”
„Elvtársaink döntő többsége október 23-tól kezdve végig részt vett az ellenforradalom elleni harcban. […] nem akadt olyan „ávós” család, amelyet az ellenforradalmárok ne kutattak volna fel. Állományunk nagy többsége november 4 óta is éjjel-nappal harcol az ellenforradalom nyílt és titkos erőinek megsemmisítéséért, a szocialista demokráciáért és a proletárdiktatúráért. Mindezek ellenére sokan köztük még mindig törvényen kívül állónak érzik magukat, félteniük kell családtagjaik életét és otthonaik biztonságát, és állandó támadásoknak vannak kitéve.”
A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettesének és a Legfőbb Ügyésznek az 5004. számú együttes rendelete
a volt államvédelmi szervek beosztottainak elbocsátásáról és eddigi tevékenységének felülvizsgálatáról
A Belügyminisztérium államvédelmi szerveivel és azok beosztottaival kapcsolatban az alábbiakat rendeljük el.
1.
1./ A megszüntetett államvédelmi szervek beosztottait a BM állományából az 1956. évi december hó 1. napjáig el kell bocsátani. [?]
4.
1./ Valamennyi volt államvédelmi állományú beosztott eddigi tevékenységét és magatartását felül kell vizsgálni. [?]
3/. A felülvizsgálat célja annak a megállapítása, ahogy a volt államvédelmi állományú beosztott részese volt-e a megszüntetett államvédelmi szervek által elkövetett törvénytelenségeknek /hamis vallomások kikényszerítése, hamis bizonyítékok készítése, eljárások indítása és kezdeményezése koholt vádak alapján, törvénytelen fogva tartás, bántalmazás, alaptalan korlátozó intézkedések - ref. internálás, kitiltás - kezdeményezése, törvénytelen fegyverhasználat, a hivatali hatalommal való visszaélés egyéb esetei és más buncselekmények/.
5.
1./ A felülvizsgálat lefolytatására a rendőrség központi és területi szerveinél három tagú bizottságokat kell létrehozni. A bizottság elnöke: a megyei /budapesti/ rendőrkapitányság vezetője, tagjai: a Legfőbb Ügyész által kijelölt ügyész és a megyei /budapesti/ tanács végrehajtó bizottságának megbízottja.
2./ A Belügyminisztérium központi szerveinél szolgálatot teljesített volt államvédelmi állományú beosztottak felülvizsgálatára tíz bizottságot kell alakítani. [?] A központi szerveknél szolgálatot teljesített volt áv. állományú beosztottak felülvizsgálatára szervezett bizottságok elnökének és tagjainak kijelölésére külön rendelkezem. [?]
4./ [?] A felülvizsgálatot az alábbi elvek szerint kell lefolytatni:
a/ A felülvizsgálat alá vont volt áv. állományú beosztott eddigi tevékenységére és magatartására vonatkozó adatokat össze kell gyujteni. Ennek érdekében a helyi sajtóban értesíteni kell a lakosságot az államvédelmi beosztottak tevékenységének felülvizsgálatáról és fel kell hívni mindazokat, akik a volt államvédelmi beosztottak tevékenységével kapcsolatban adatokat tudnak szolgáltatni, hogy meghatározott időpontig /tíz napon belül/ írásban közöljék a bizottságokkal,
b/ A bejelentéseket és egyébként rendelkezésre álló adatokat a bizottság megtárgyalja és a tárgyalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A tárgyalás során a bizottság köteles meghallgatni a felülvizsgálat alá vont beosztottakat és szükség szerint részletesen meghallgatja mindazokat, akik a beosztott eddigi tevékenységére vonatkozóan bejelentést tettek.
7.
1./ A bizottságok a felülvizsgálat eredményétől függően törvénytelenségek elkövetése esetén a volt államvédelmi beosztott ellen büntető eljárás megindítására tesznek javaslatot a Legfőbb ügyészségnek, illetőleg, ha nem volt részese a törvénytelenségek elkövetésének, határozatot hoznak a volt államvédelmi beosztott igazolásáról.
2./ A határozatot a bizottság elnöke és tagjai írják alá. Az igazolásról szóló határozat egy példányát a felülvizsgált államvédelmi beosztottnak át kell adni.
3./ Az igazolás alapján a volt államvédelmi beosztott bármely állami és társadalmi szervnél, illetve vállalatnál alkalmazható.
8.
A felülvizsgálatot a Belügyminisztérium központi szerveinél 1957. február 1-ig, a megyei /budapesti/ kapitányságokon 1956. december 31-ig be kell fejezni.
9.
1./ A jelen rendelet alkalmazása szempontjából a megszüntetett államvédelmi szervek beosztottjainak kell tekinteni az államvédelmi nyomozó, vizsgáló és kisegítő szerveknél, a KEOKH-Útlevél Osztályon, a kormányőrségnél szolgálatot teljesítőket, valamint a Belső Karhatalom hivatásos és továbbszolgáló állományát.
2./ A határőrségre, mint nem államvédelmi szervre a jelen rendelet hatálya nem terjed ki.
10.
A jelen rendelet végrehajtásáról az Országos Rendőrkapitányság vezetője gondoskodik.
Budapest, 1956. november hó 27.
| Dr. Szénási Géza s. k. Legfőbb Ügyész | Dr. Münnich Ferenc s. k. a Fegyveres Erők Minisztere |
BM KI (Belügyminisztérium Központi Irattár), Parancsgyujtemény, 41. doboz.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 08.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő