„Sztálinhoz száll a hálaének, ki a jövőnk apja lett…”

Sztálin 70. születésnapja Magyarországon

„A községben, a főutcán különösen hatalmas táblák, zászlók és különösen megnyerő volt, Sztálin elvtársnak egy ötágú csillagban elhelyezett képmása, amit az ott dolgozó villanyszerelők villanylámpákkal láttak el. Este, mikor a faluban az első villanyfény kigyúlt, Sztálin elvtárs képe teljes kivilágításban nézett a falura. Nagy öröm volt ez.”

Források

A Magyar Dolgozók Pártja KV Titkársága és a Minisztertanács határozata Sztálin 70. éves születésnapjának megünneplésére

a.

Javaslat

Sztálin elvtárs 70. éves születésnapjának megünneplésével kapcsolatosan

 

•1.)    Javasoljuk, hogy a Minisztertanács küldjön ki hivatalos kormánybizottságot az ünnepség előkészítésére.
A bizottság elnöke: Rákosi elvtárs.
Tagjai a következők legyenek: Szakasits[Árpád], Gerő [Ernő], Farkas [Mihály], Révai[József], Kádár [János], Marosán [György], Apró [Antal]elvtársak.
Dobi [István], Mihályfi [Ernő], Ortutay [Gyula], Nagy Dániel, Erdei Ferenc, Darvas [József], Balogh Péter
Major [Tamás], Kodály [Zoltán], Rusznyák [István], Illyés [Gyula], Gergely S[ándor]
Kisfaludi Strobl [Zsigmond]
Jóboru [Magda], Non [György] és Bernáth [György]
                                                                                                                (Összesen: 23 tag)

•2.)    Az e heti pénteki Minisztertanács javasolja ennek a bizottságnak a kiküldését.
A bizottság a jövő hét elején üljön össze és bocsásson ki egy felhívást Sztálin születésnapjának megünneplésével kapcsolatosan.

•3.)    Javasoljuk, hogy Sztálin elvtárs születésnapjával kapcsolatosan az egyes üzemek tegyenek munkafelajánlást: vállalják a 3 éves terv befejezését az év vége előtt vagy termelékenység emelésével kapcsolatosan konkrét feladatokat. A mozgalom a W[eiss] M[anfréd] vagy valamelyik más nagyüzem munkásainak állásfoglalásával kezdődjék, amely a jövő hét végén a kormány által kiküldött bizottság felhívása után hangzik el.

•4.)    A kormánybizottság felhívása után a sajtó kezdje meg a Sztálin ünnepség előkészítésével kapcsolatosan a sajtó propagandát.

•5.)    Mivel a Titkárság által az ünnepség megszervezésére kiküldött pártbizottság több tagja távol van, javasoljuk új pártbizottság kiküldését a következő elvtársakból: Révai, Farkas, Apró, Bíró Zoltán, Major [Tamás], Hazai [Jenő], Bíró László, Csillag M[iklós] és Gondos E[rnő] elvtársakból. A bizottság felelőse: Révai elvtárs legyen.

•6.)     

***

A Titkárság határozata
8. napirendi pont

Sztálin elvtárs 70. születésnapjának előkészítéséről jelentés és javaslatok.
Előadó: Orbán elvtárs.

A Titkárság úgy határoz, hogy Sztálin születésnapjára küld:
1 szobrot
1 gobelint
1 dohánykészletet, pipákkal
1 alkoholos szekrényt 100 üveg részére
1 kis alkoholos szekrényt 18 üveg részére.

A pártszervezetek (üzemi és falusi) küldenek 30 egyéb ajándékot.
A honvédség 2-3 szép puskát, 1 vadászkést, 1 távcsövet.

Sztálin születésnapjának megünneplésével kapcsolatos javaslatot Rákosi terjeszti a Minisztertanács elé. A minisztertanácsi előterjesztésről kommünikét kell kiadni.

A kormánybizottságra vonatkozó javaslatot a Titkárság a következő változtatásokkal fogadja el:
Bernáth elvtárs, Balogh István és Kodály Zoltán kimaradnak, Non elvtárs helyére Szűcs [Lajos] elvtárs, Kodály helyére Csók István.

A pártbizottságot a Titkárság fogadja.
A munkafelajánlások előkészítéséért felelős Apró elvtárs. Hétfőre tervet kell vinni a Sz[ervező] B[izottság] elé.
Orbán elvtárs nézzen utána, volt-e más országban felhívás?

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 54. cs. 66. ő. e. 1949. október 12. (Magyar Országos Levéltár Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Titkárság)

b.

 

311-es számú

Jegyzőköny
az 1949. évi október hó 14. napján reggel 9 órakor Dobi István, a Minisztertanács elnökének elnöklete alatt tartott minisztertanácsról.

[...]

Dobi István, a minisztertanács elnöke: A minisztertanács ülését megnyitja és bejelenti, hogy Rákosi Mátyásnak, a minisztertanács elnökhelyettesének napirend előtti közölni valója van.

1./
Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettese: Javasolja, hogy a magyar nép nagy barátjának, Sztálin generalisszimus[z]nak december hó 21-i 70. születésnapja megünneplésére kormánybizottság alakuljon, amelynek a feladata az ünneplés módjainak előkészítése. A kormánybizottságban a magyar nép minden rétegének lehetőleg képviselve kell lennie.

Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.
A bizottság elnökévé:
Rákosi Mátyást, a minisztertanács elnökhelyettesét,
Tagjaivá pedig:
Szakasits Árpád [Elnöki Tanács elnöke]
Gerő Ernő [államminiszter]
Farkas Mihály [honvédelmi miniszter]
Révai József [népművelési miniszter]
Kádár János [belügyminiszter]
Marosán György [könnyűipari miniszter]
Apró Antal [SZOT főtitkára]
Dobi István [Minisztertanács elnöke]
Mihályfi Ernő (Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke]
Ortutay Gyula [vallás- és közoktatásügyi miniszter]
Nagy Dániel [SZÖVOSZ igazgatója]
Erdei Ferenc [földművelésügyi miniszter]
Darvas József [építésügyi miniszter]
Major Tamás
Rusznyák István
Illyés Gyula
Gergely Sándor
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Csók István
Jóború Magda [MNDSZ főtitkára] és
Szűcs Lajost [MINSZ főtitkára] jelölte ki.

[...]

Jelezet: MOL XIX-A-83-a-311. - 1949. október 14. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek.)

Ezen a napon történt február 07.

1906

Megalakul a brit Munkáspárt.Tovább

1920

A Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium által összehívott értekezleten elvi egyetértés született a numerus clausus (zárt szám)...Tovább

1933

Gróf Apponyi Albert magyar politikus (*1846)Tovább

1954

Jendrassik György magyar gépészmérnök, feltaláló (*1898)Tovább

1968

Ausztriában eltörlik a halálbüntetést.Tovább

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

 

Az ArchívNet idén utoljára összevont számokkal jelentkezik. A publikált forrásismertetések meglehetősen széttartó tematikával bírnak, azonban öt írás mégis rendelkezik metszéspontokkal, hiszen szó esik az 1956 után berendezkedő rendszer tisztségviselőinek lekáderezéséről, a Kádár-kor apróbb, mindennapos visszaéléseiről és egyedülálló, súlyos bűncselekményeiről, illetve az 1945 után fokozatosan állami kontroll alá nyomott római katolikus egyházról is. Az említett írásoktól témájával a hatodik különül el, amely azonban jövőbeli kutatások számára bírhat gondolatébresztő jelleggel.

Az időrendiséget figyelembe véve az első forrásismertetés Somorjai Ádám OSB (emeritus vatikáni levéltáros, Pannonhalmi Bencés Főapátság) Mihalovics Zsigmond jelentéseit bemutató írásának második része: a Katolikus Akció országos igazgatójának több beszámolóját prezentálja, amelyekben Mihalovics részletekbe menően tudósította a szentszéki vezetést arról, hogy az állam milyen, egyre durvább módszerekkel kívánta az uralma alá hajtani a magyarországi római katolikus egyházat.

Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) írása már az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni időszak egyik intézményének, a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának a működését tárja az olvasó elé, amely nem volt közismert, azonban a káderpolitikában 1957 és 1961 között mégis nagy szerepet töltött be.

Az 1950-es évek végén végrehajtott mezőgazdasági kollektivizálási hullám Fejér megyei következményeit mutatja be Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) egy jelentés nyomán: kisebb gazdasági visszaélésektől egészen a komoly sikkasztásokig terjed azon bűncselekmények listája, amelyek a kialakított gazdasági-társadalmi rendszerre adott védekező reakcióként is értelmezhetők.

A korabeli Magyarországon példa nélkül álló bűncselekmény, az 1973-as balassagyarmati túszdráma utóhatásait Bedők Péter (belügyi referens, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) és Halász Tibor (referens, az államhatalom felsőbb szervei, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) két irat segítségével világítja meg, amelyek különlegessége, hogy az egyes megszólalók (például a lehallgatott Kisberk Imre püspök, illetve Nógrád megyei munkavállalók) annak ellenére rendelkeztek az eseményről információval, hogy a hatóságok hírzárlatot rendeltek el.

Szintén egy, a korszakban egyedülálló, maga után hírzárlatot vonó bűncselekményt mutat be levéltári iratok segítségével Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks). A Szépművészeti Múzeumba 1983 novemberében tört be egy olaszokból álló bűnbanda, az elrabolt festményeket végül egy görögországi kolostorban találták meg a nyomozás során. Az „évszázad műkincsrablásáról szóló ismertetés egyik érdekessége, hogy olyan iratokat is kiválogatott a szerző, amelyek a Népszabadságban a hírzárlat ellenére megjelenő rövidhír utáni rendőrségi vizsgálat során keletkeztek.

Magyarország huszadik századi történének egy-egy eseményéről szóló forrásismertetésektől eltér témájában Kiss András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írása, aki egy speciális forráscsoportot járt körül. A fényképek gyakran csak szemléltető eszközként, illusztrációként jelennek meg a történeti munkákban, azonban a fotók a történetírás – jelen esetben a gazdaságtörténet-írás – forrásai is lehetnek.

A hatodik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet jövő évi számaiba várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2022. december 19.

Miklós Dániel
főszerkesztő