Watergate-botrány az USA-ban.Tovább
Teleki Pál öngyilkosságától a második világháborúba lépésünkig
Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról
Magyarországnak a maga útját kell követnie saját nemzeti érdekei leghatékonyabb védelmében – írta Mussolini Horthy Miklósnak, Teleki Pál öngyilkosságának a hírére reagálva. A közölt iratok a magyar–olasz kapcsolatok csupán három hónapos, de rendkívül intenzív és tragikus időszakát mutatják be. Az olasz külügyminisztérium levelezéséből, a Berlinből, Zágrábból, Bukarestből érkezett táviratokból körvonalazódik ki hazánk történelme 1941. április 2-tól június 27-ig: ekkortól Magyarország hadiállapotban lévőnek tekintette magát Oroszországgal.
A magyar-olasz kapcsolatokról
Talamo budapesti követ május 26-án jelentette, hogy Bárdossy László miniszterelnök június 3-án kíván elindulni két naposra tervezett római látogatására. (1. dok.) Június 14-i táviratában - az MTI közleménye alapján - ismertette a magyar miniszterelnök tájékoztatóját a látogatásról. (2. dok.)
1.
Talamo budapesti követ távirata Ciano külügyminiszternek
Budapest, 1941. május 26.
Bárdossy, akivel most találkoztam, elmondta, megállapodott hadügyminiszterével arról, hogy ez utóbbi látogatására az övé után kerül sor, és intézkedett egy ennek megfelelő nyilatkozat megtételéről.
A miniszterelnök június 3-án szándékozik elindulni feleségével együtt, lehetőleg repülővel legalább Velencéig, hogy elkerülje a hosszú ausztriai kerülőt. A látogatás két napig tarthatna, a megérkezés napját nem számítva, és szükséges egy vatikáni kihallgatást is beiktatni. Az elutazás a harmadik nap következhetne.
Kérem Excellenciád szükséges útmutatásait, hogy Velence után repülővel vagy vonaton folytassák az utazást, továbbá, hogy elkísérjem-e vagy sem a miniszterelnököt, amint ezt német kollégám tette Bárdossy legutóbbi németországi látogatása során.
Amint a miniszterelnök mondta nekem, a magyar hadügyminiszter látogatására ez után, június 9-e körül kerülhetne sor, mindenesetre
DDI (Documenti Diplomatici Italiani) 9. s. VII. k. 166. dok. 162-163.
2.
Talamo budapesti követ jelentése Ciano külügyminiszternek
Budapest, 1941. június 14.
Bárdossy miniszterelnök a kormánypárt tegnap esti plenáris ülésén hosszú beszédet mondott a bel- és külpolitika kérdéseiről, amint erről külön jelentésben számolok be, különös hangsúlyt helyezve római látogatására.
Kifejezte elégedettségét azzal, hogy találkozhatott a Führerrel és von Ribbentroppal, hozzátéve, hogy már ekkor megállapították római látogatásának időpontját, amelyet azután nem várt események miatt elhalasztottak. Ezután Bárdossy elmondta, hogy az elmúlt héten végre lehetősége nyílott arra, hogy kifejezze tiszteletét Őfelségének, a Császárnak és a Királynak, a Ducénak, és felvehette a kapcsolatot Excellenciáddal. A miniszterelnök ehhez hozzáfűzte, hogy mind Németországban, mind Itáliában örömmel tapasztalhatta a magyar nemzet iránt megnyilvánuló barátság, tisztelet és egyetértés számos jelét, amelyekért ismételten kifejezte háláját.
Ezután utalt a Pápa által adott kihallgatásra, majd azzal fejezte be külpolitikai expozéját, hogy mind Itáliában, mind Németországban tapasztalhatta a derűs és bizakodó nyugalmat, az erőt és elszántságot, amelyeket a két népben meglévő mély magabiztosság táplál. Ez nemcsak a vezető körökben tapasztalható, hanem az egész lakosságban; és ahhoz a meggyőződéshez vezet, hogy a hatalmas erőfeszítések és a nagy áldozatok után nem maradnak el a sorsformáló eredmények sem.
DDI 9. s. VII. k. 259. dok. 250.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 17.
1970
- <
- 2 / 2
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő