Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább
„Virágok helyett Nagy Imre és társai sírjára pártkönyvemet és kitüntetésemet helyezem”
„A pártaktívában azok a vélemények vannak túlsúlyban, amelyek szerint Gomułka elvtárs álláspontja mind Jugoszlávia ügyében, mind az ítélet ügyében helyes. Mindazonáltal tájékozatlanság tapasztalható Rapacki elvtárs kijelentésével kapcsolatban, miszerint »ha küldöttségünk tudta volna, hogy a magyar elvtársak így fognak eljárni, nem tettünk volna náluk látogatást«. Vannak olyan kommentárok, hogy a pártvezetésben megoszlanak a vélemények, mind Jugoszlávia kérdésében, mind az ítélet ügyében.”
Tájékoztató a KB-titkárok számára 2.
| A LEMP KB Titkárságának Irodája Beérkezett: 1958. VII. 5. Elküldték: a Titkárság tagjainak | Tájékoztató a KB-titkárok számára |
Gomula elvtársnak a Gdanki Hajógyárban elmondott felszólalásával kapcsolatos kommentárok
Poznańi vajdaság
A pártaktívában azok a vélemények vannak túlsúlyban, amelyek szerint Gomułka elvtárs álláspontja mind Jugoszlávia ügyében, mind az ítélet ügyében helyes. Mindazonáltal tájékozatlanság tapasztalható Rapacki elvtárs kijelentésével kapcsolatban, miszerint "ha küldöttségünk tudta volna, hogy a magyar elvtársak így fognak eljárni, nem tettünk volna náluk látogatást". Vannak olyan kommentárok, hogy a pártvezetésben megoszlanak a vélemények, mind Jugoszlávia kérdésében, mind az ítélet ügyében.
A munkások köreiben (Cegielski Művek, Pomet Nehézipari Művek, Aratógépek Gyára) a vélemények különbözőek, a munkások egy része azt mondja, hogy a Jugoszláviára vonatkozó és az ítélet ügyében elhangzott álláspont helyes, míg mások nem értenek egyet ezzel az állásponttal. Többek között azt mondják, hogy a JKSZ helyesen cselekszik, mivel a nemzet érdekében tevékenykedik, és igazuk van, hogy függetlenek kívánnak lenni a Szovjetuniótól (Cegielski Művek). Az ítélet ügyében vannak olyan hangok, hogy Nagy Imre mint miniszterelnök rászolgált a legsúlyosabb büntetésre. Kevesen vélik úgy, hogy kommunistaként a nemzet érdekében cselekedett. Mások azt mondják, a magyarokat a Szovjetunió kényszerítette, és az ítélet a régi módszerekhez való visszatérésről tanúskodik, amelyekről pedig azt gondolták, hogy visszavonhatatlanul eltűntek.
Az értelmiség köreiben bizonyos mértéktartás figyelhető meg e témákat érintő kijelentéseikben. Az a vélemény az uralkodó, hogy Gomułka elvtárs álláspontja túlságosan szigorú. Nagy Imre ügyében azt mondják, hogy el lehetett volna őt szigetelni a nemzettől, nem pedig halálra ítélni.
(A Vajdasági Pártbizottság tájékoztatója)
Łódźi vajdaság
Mint a Vajdasági Pártbizottság az összes járási pártbizottság tájékoztatója alapján jelenti, Gomułka elvtársnak a Gdański Hajógyárban elmondott beszédét összességében megértéssel fogadták, és azt objektívnak ítélték. Különösen hangsúlyozzák a helyes álláspontot a jugoszláv elvtársakkal szemben, "végre Gomułka elvtárs határozottabban viszonyult a JKSZ-hez", "véleménye Jugoszlávia kérdésében érthetőbb volt, mint a Trybuna Ludu-ban kifejtett cikkben".
A Nagy Imre elítélésére vonatkozó nyilatkozatáról a vélemények eltérőek. Brzeziny település tanárainak vitáján egy részük helyeselte az elfoglalt álláspontot, más részük nem értett azzal egyet.
Pletykák a pártvezetésben várható személycserékről majdnem minden járásban keringenek.
(A Vajdasági Pártbizottság tájékoztatója)
Varsói vajdaság
A pártaktíva legnagyobb érdeklődését Gomułka felszólalásának a nemzetközi kérdéseknek szentelt része váltotta ki, különösen a JKSZ-re vonatkozó álláspont.
A párttagok egyöntetűen kifejezik megelégedésüket azzal a ténnyel, hogy a Központi Bizottság első titkára, és ezzel együtt a vezetés, világos álláspontot foglalt el. Úgy vélik, hogy ebben az ügyben ez idáig elhangzott kijelentések az aktíva számára nem voltak elégségesek (például Loga-Sowiński elvtárs /a LEMP Politikai Bizottságának tagja - T.J./ kijelentése a Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusán), valamint megkésetten hangzottak el. Pedig régóta követelik, hogy a Központi Bizottság egyértelműen foglaljon állást a jugoszláv revizionizmus ügyében. Erre utaltak a legutóbb lezajlott beszámoló-választó gyűléseken elhangzott viták és beszélgetések is. Az elvtársak további viták megszervezését követelik ebben a témában, például az Ursus Traktorgyárban azt mondták, hogy Gomu?ka elvtárs beszédével kapcsolatban számos kérdés vetődik fel, tehát előadásokat kell erről szervezni. Bizonyos kérdések arra vonatkoznak, miként vélekednek Lengyelországról a népi demokrácia országai Hruscsov elvtárs legutóbbi beszéde után azzal kapcsolatban, hogy Lengyelország szintén vesz fel kölcsönöket az USA-tól.
Pruszkówban a munkások és a pártaktíva egyetért Gomułka elvtársnak a JKSZ-re vonatkozó álláspontjával, "végre nem fogjuk tovább Jugoszláviát mintának tekinteni, a jugoszláv mintára alakított munkástanácsok nem hozták meg a várt eredményeket".
A vitákban és a kötetlen beszélgetésekben néhány elvtárs úgy véli, hogy a Nagy Imre ügyében hozott ítélet helyes volt, de ellentétes Kádár nyilatkozatával. Némelyek a Szovjetunió beavatkozását vélik felfedezni, azt állítván, hogy Hruscsov elvtárs (1958 áprilisi - T.J.) budapesti látogatása siettette az ítélet meghozatalát.
Gomułka elvtárs kijelentését a szocialista tábor egysége megerősítésének szükségességéről és a Szovjetunió szerepéről úgy kommentálják, mint pártunknak a Szovjetunióval szembeni politikája helyességének a megerősítését.
(A Vajdasági Pártbizottság tájékoztatója)
Készült 10 példányban
Kapják:
8 példány - a KB Titkársága
1 példány - a KB Szervezési Osztályának vezetője
1 példány - ad/acta
[Archiwum Akt Nowych /Újkori Iratok Levéltára/, KC PZPR /LEMP KB/, paczka 18, tom 70. Za??czniki do protokolów Sekretariatu Biura Politycznego KC PZPR za rok 1958, dotycz? spraw organizacyjnych i wewn?trzpartyjnych, numery 1-58, kart 325 (Wydzian Organizacyjny i Wydzian Ogólny)]
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 27.
Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább
Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább
„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
