ARCHÍVNET

A Magyar Kommunista Párt (Magyar Dolgozók Pártja) Hadifogoly Irodáját 1945 novemberében hozták létre. A MKP és az MDP iratainak tanúsága szerint az Iroda fennállása alatt folyamatosan foglalkozott a szovjetunióbeli táborokban őrzött magyar hadifoglyok felkutatásával, és a hazatérők megsegítésével kapcsolatos különböző feladatok ellátásával.

1945 végén, az Iroda megalakulásának idején, a magyar hadifoglyok itthon maradott hozzátartozói számára a legsúlyosabb gondot a bizonytalanság jelentette, nem tudhatták, hogy hozzátartozójuk, akiről semmiféle hír nem jutott el hozzájuk, fogságban van-e, vagy elesett, betegségben elpusztult valahol a Szovjetunióban.

A Magyarországon 1945 elején-közepén újjászerveződő pártok mindegyike kiemelt figyelmet igyekezett fordítani a hadifogoly-kérdésre, a hadifoglyok hazatérésének ügye a mezőgazdasági és ipari termelés beindításához, a szolgáltatások és az államigazgatás működésbe hozásához elsőrendű fontosságú volt.

A ország fokozatos felszabadulásával egyidőben újból megalakult Magyar Kommunista Párt vezetőinek köre kommunisták két csoportjából tevődött össze: a Magyarországon a háborút illegalitásban átvészelt kommunisták (Rajk László, Kádár János, Horváth Márton, Apró Antal, Kállai Gyula) csoportjából, és a Szovjetunióból hazaérkezett, a két világháború közötti időszakban ott élt kommunistákból (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán), akiket a Szovjetunió Kommunista Pártja Magyarországra küldött a párt újjászervezésére. Az MKP 1945-ben programjában olyan feladatokat határozott meg, amelyeknek célja a párt magyarországi népszerűsítése, társadalmi-politikai befolyásának növelése és hosszabb távon a párt számára a politikai hatalom megszerzése volt. E célok elérése a háború befejezését követően elérhető közelségbe került, tekintve, hogy a megszálló szovjet hadsereg politikai és katonai vezetése sokféle módon támogatta a MKP tevékenységét, ill. adminisztratív intézkedésekkel is korlátozta a „reakciósnak" tartott polgári pártokat és vezetőiket.

A Magyar Kommunista Párt Szovjetunióból hazaérkezett csoportjának több tagja a háború idején részt vett a szovjetunióbeli hadifogoly-táborokban szervezett antifasiszta iskolák munkájában azok vezetőiként és előadóiként. Az antifasiszta iskolák tananyagát a hadifoglyok nemzetiségének és származási helyének megfelelően állították össze, az előadásokat a Szovjetunióban élő, hasonló származású, tehát a foglyok anyanyelvén beszélő kommunisták tartották. Az antifasiszta iskolák tanfolyamain résztvevő hadifoglyok közül azokat, akiket a tanfolyamok vezetői arra a legalkalmasabbaknak ítéltek, elküldték a többi, magyarokat is őrző hadifogolytáborba, hogy antifasiszta oktatást szervezzenek, az arra legalkalmasabbnak mutatkozókat pedig felhasználták a magyar nyelvű propagandamunkában (röplapok megszövegezése, Szovjetunióból sugárzott magyar nyelvű rádióadások).

1944 végétől új feladat is hárult az antifasiszta iskolák vezetőire és előadóira: ők tettek javaslatokat azokra a hazaindítandó hadifoglyokra, akik a Magyar Kommunista Párt számára a politikai vezető szerep megszerzése szempontjából (antifasiszta elkötelezettség, baloldali beállítottság, szovjetbarátság, vagy egészen egyszerűen valamilyen szakirányú képzettség) felhasználhatónak ítéltek

A hadifogolytáborokban működő, magyarok számára szervezett antifasiszta iskolák tanárai a szovjetunióbeli magyar kommunista emigráció tagjai közül kerültek ki. Közéjük tartozott Sziklai Sándor (1895-1956) is, aki 1944-ben egy hadifogolytábor antifasiszta iskoláját vezette, 1945-ben tért haza Magyarországra, és az MKP apparátusának tagjaként az MKP Hadifogoly Irodájának vezetője lett.

Le kell szögeznünk, hogy az Iroda a hadifoglyok mielőbbi hazatérésének előmozdításában nem tudott segíteni a hozzátartozóknak vagy a hadifoglyoknak. A hadifoglyokra vonatkozó tárgyalások a magyar és a szovjet kormány között folytak, a hazatérésük időpontját a Szovjetunió gazdasági és politikai érdekei határozták meg, egy-egy hadifogoly hazaindítására pedig kifejezetten a MKP valamely vezetőjének kérésére került sor. A Szovjetunió gazdasági érdekei azt kívánták meg, hogy az óriási háborús emberveszteséget a termelés újraindításában a hadifoglyok ingyen-munkaerejével pótolják. Ebben pedig egyáltalán nem voltak tekintettel semmilyen, a hadifoglyok jogállására vonatkozó egyezményre. Ezen túlmenően pedig elsősorban azt tartották elsőrendű fontosságúnak, hogy azok a hadifoglyok kerüljenek haza, akik a Szovjetunióban eltöltött idő alatt kommunistákká vagy legalábbis szovjetbaráttá váltak, és hazájukba visszatérve a helyi kommunista pártot fogják támogatni, ezért a táborok szovjet vezetősége erőteljesen megszűrte a hazaindítandókat, és csak az ő nézőpontjukból megbízhatóknak volt esélyük a korábbi hazajutásra (pl. a volt munkaszolgálatosoknak). Az átnevelésre és szűrésre és a szovjetbarátok kiválogatására a hadifogolytáborokban működő antifasiszta iskolák adták többek között az egyik hatékony lehetőséget.
Mindazonáltal, a MKP Központi Hadifogoly Irodája által a hozzátartozóikat keresni szándékozók számára kiadott formanyomtatványok fejlécében a következő olvasható: „Tárgy: Hadifogoly kiszabadítása - MKP Központi Hadifogoly Irodája". Ez egyértelműen azt a képzetet keltette a hozzátartozókban, hogy az MKP Központi Hadifogoly Irodájához benyújtott kitöltött kérdőívek révén jelentősen meg tudják könnyíteni a fogoly kiszabadulását és közelebb hozni hazatérésének időpontját.

A kérdőíveken minden kérdés magyarul és oroszul is olvasható, a különböző nyelvű szövegek javarészt megegyeznek. A kérdőívek első részében a hadifogoly pontos azonosítását lehetővé tevő személyi adatokra vonatkozó kérdések szerepelnek (vezetéknév és keresztnév, születési hely, év, hó, nap, lakhely, nemzetiség, állampolgárság, foglalkozás és munkahely, társadalmi helyzet). A kérdések egy másik csoportja a hadifogoly pártállására, közéletben való részvételével és társadalmi hovatartozásával (vagyoni helyzet, közéleti részvétel) kapcsolatos adatokat kér.

A következő nagy kérdéscsoport a háborúban való részvételre és a fogságba esés körülményei iránt érdeklődik (16. és 18. kérdés magyarul: „honnan és mikor vitték el"). A 18. kérdés orosz nyelvű változata viszont teljesen másra vonatkozik: „Milyen táborban található most?" Ide, vagy a Megjegyzés-rovatba lehetett beírni a hadifogoly tartózkodási helyét, a szovjet tábor számát vagy nevét, amennyiben a hozzátartozók tudták. A hadifoglyok rokonai a kitöltött formanyomtatványhoz a hadifogoly feddhetetlen erkölcseit, demokratikus nézeteit bizonyító igazolásokat szereztek be a lakóhelyük Nemzeti Bizottságától és a helyi kommunista pártszervezettől, és ezeket is csatolták a formanyomtatványokhoz. (Lásd ehhez a mellékelt fotókat!)

A MKP Hadifogoly Irodája tevékenységére vonatkozó iratok között az első részletesebb jelentés 1946. májusában keletkezett, amelyből kitűnik, hogy legfőbb feladatuknak a következőket tekintették: az eltűntek felkutatása, a kapcsolat létrehozása a hozzátartozókkal, a hazatértek megsegítése. A Hadifogoly Iroda segítséget igyekezett nyújtani a hadifoglyok hozzátartozóit és a hazatérőket érintő legégetőbb problémák megoldásában. Az Irodához forduló kérelmezők által megadott részletes felvilágosítás alapján felkutatták, hogy az eltűnt hozzátartozó a Szovjetunió valamelyik hadifogolytáborában van-e. A hadifogoly tartózkodási helyének megállapítása után megszervezték a hadifoglyok és hozzátartozóik közötti levelezést.
A hazaérkezett hadifoglyoknak és hozzátartozóiknak az Iroda igyekezett sokrétű támogatást nyújtani. „Idáig hozzánk fordultak [...] 200 ezren kutatás végett. El is jártunk ezeknek az ügyében. Eredménnyel járt a kutatásunk 85 ezer esetben" „idáig elküldtünk leveleket itthoni hozzátartozóktól hadifoglyoknak 80 ezer lapot." „Ruhához juttattunk idáig 8 ezer hadifoglyot. Pénzbeli segélyben részesítettünk 2000 hadifoglyot. Földhöz juttattunk 500 hadifoglyot. Különböző ügyekben eljártunk hatóságoknál és egyebütt 800 hadifogoly ügyében. Munkába állítottunk a szakszervezeteken keresztül 6000 hazatért hadifoglyot. Átmeneti szállást adtunk 8200 hadifogolynak. Kórházba, szanatóriumba utaltunk 500 hadifoglyot."

Az újjászerveződött régi vagy újonnan alakult pártok a majdani választások kimenetele szempontjából a hadifoglyok ügyét nagy jelentőségűnek ítélték, mert tudták, amelyik párt a választók számára is nyilvánvalóan a legtöbbet tud tenni az itthon maradottak és a hadifoglyok közötti kapcsolat megszervezéséért, a hadifoglyok hazatéréséért és a hazatértek megsegítéséért, az jobb esélyekkel indulhatott a hadifoglyok hozzátartozóinak, mint potenciális szavazóknak és párttagoknak megnyeréséért. Ezért a pártok között egyfajta „versengés" alakult ki a Záhonyba és Debrecenbe megérkező hadifoglyok fogadása körül.

Sziklai Sándor az Iroda működésével kapcsolatos kéréseivel kezdetben közvetlenül Farkas Mihályhoz fordult, aki befolyását latba vetve és a párt pénzét nem sajnálva segítette a Hadifogoly Iroda nehézségeinek megoldását - hogy ilyen módon tegye nyilvánvalóvá a volt hadifoglyok és hozzátartozóik előtt, hogy a Kommunista Párt képes érdekükben a leghatékonyabban fellépni.

Sziklai Sándor 1946. novemberében készült, Farkas Mihályhoz eljuttatott, terjedelmes jelentésében részletesen beszámolt az Iroda tevékenységéről, amelyet igen sikeresnek ítélt. A jelentés tevékenységi körökre lebontva értékelte az Iroda munkáját (kutatás, levelezés, leigazolás, hazahozatal, hadifoglyok fogadása, megsegítése, Magyar Hadifogoly Híradó, hadifogoly-szövetkezet, az Iroda gazdasági helyzete).

Már az irat terjedelméből is sejthető, hogy 1946 tavaszától őszéig az Iroda tevékenysége jelentősen kiterjedt, az Iroda Debrecenben egy kirendeltséget állított fel (itt volt a hadifoglyok átvevő állomása), „A foglyok átvételét a szovjet hatóságoktól a mi irodánk alkalmazottja végzi, mint népjóléti miniszteri megbízott" - írja Sziklai Sándor. A megnövekedett mennyiségű feladat ellátására a Hadifogoly Iroda a debreceni kirendeltséghez két fizetett alkalmazottat is felvett.

Mivel a hadifoglyok egy része rokkantan jött haza, a Magyar Hadifogoly Híradó címét Magyar Hadifogoly és Hadirokkant Híradóra változtatták meg. „Felvettük az érintkezést az összes rokkant csoporttal, körleveleket, plakátokat küldünk ki részükre és ezen a lapon keresztül fogjuk érvényesíteni Pártunk befolyását ebbe a rétegbe..." A Hadifogoly Iroda feladatai közé a rokkantan hazaérkezők támogatása, jogos panaszaik orvoslása és helyzetükből adódó gondjaik enyhítése is bekerült.

A munkaképesen és egészségesen hazaérkező volt hadifoglyok súlyos gondja a gyors munkába állás volt. A Hadifogoly Iroda e probléma megoldására is kínált lehetőséget. „Megalakítottuk a Népjóléti Minisztérium egyetértésével és támogatásával a Volt Hadifoglyok és Hadirokkantak Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetét azzal a céllal, hogy a hazatérő hadifoglyoknak és hadirokkantaknak munkaalkalmat biztosítsunk, és olcsó élelemmel és ruhával lássuk el őket." Ugyanott néhány sorral lejjebb a Szövetkezet megalakítása mögött rejlő szándék is megfogalmazódik: „A politikai célkitűzése ennek a szövetkezetnek az, hogy ezen keresztül egy szervezetben tömörüljön valamennyi volt hadifogoly, hogy valahová tartozzanak, és később ezt a kimondott gazdasági szervezetet politikai tartalommal is kitöltsük."

A dokumentum végén a 7. pont tíz sorban áttekinti az Iroda anyagi helyzetét. Megtudhatjuk e tíz sorból, hogy az Irodának és a hozzá kapcsoló intézményeknek immár 35 fizetett alkalmazottja van, 25 alkalmazott fizetését az Iroda állja saját bevételeiből. Az Iroda bevételei az idézett irat tanúsága szerint a hadifoglyoknak küldendő levelezőlapok és az ezekhez szükséges bélyegek eladásából származtak. A befolyó összeg napi 800-1000 Ft volt, amelyből fedezni tudták az Iroda kiadásait, és biztosították a Szövetkezet alaptőkéjét.

Az iratok között található egy, amely részletesebb áttekintést nyújt a Volt Hadifoglyok és Hadirokkantak Országos Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezete működéséről és felépítéséről. A szövetkezet 1947. január 1-én alakult meg, több, egymás tevékenységét kiegészítő szervezeti egységből. A szövetkezet textilhulladék-csoportja beszerezte azt a textilhulladékot, amely alapanyagul szolgált a zsinór-üzemben folyó termeléshez. A cipő-üzem közvetlenül az előállító gyárból szerezte be az alapanyagot, csak típus-cipőket gyártott; a megtermelt árukat a szövetkezet saját boltjaiban értékesítette (Újpest, Disznóshorvát, Debrecen, Balatonszabadi). Különböző részlegeiben kb. 80-90 embernek adott munkát, hadirokkantakat, hadigondozottakat és volt hadifoglyokat foglalkoztatott.

A Szövetkezet igyekezett gondoskodni az országban élő hadirokkantakról és hadigondozottakról is: a Tervhivataltól engedélyt kértek keskenyfilmvetítő-gépek beszerzésére, amelyeket szétosztva az országban, működtetésük révén újabb hadirokkantak juthattak munkához. Nyilvánvaló, hogy a hazaérkező hadifogoly-tömegek munkába állással kapcsolatos problémáit ez a szövetkezet nem oldhatta meg, tevékenységének sokkal inkább propagandisztikus jelentősége volt: a Kommunista Párt munkaalkalmat igyekszik teremteni a hazaérkező volt hadifoglyoknak.

Az érdemi segítségnyújtás fennen hangoztatott célja mögötti szándék világosan kirajzolódik az említett iratokból. A Kommunista Párt teljes, hadifoglyokkal kapcsolatos koncepcióját összefoglalja a (valószínűleg 1947-ben keletkezett) „Javaslat a hadifoglyok hazahozatalának jobb kihasználásához" című dokumentum.

„A hadifoglyok hazahozatalával, ha jól átgondolt, tervszerű munkát végzünk, sokszázezres tömeget nyerhetünk meg pártunk számára" - olvashatjuk a dokumentum bevezető részében, amelyet pontokba szedett felsorolás követ a hadifoglyok hazahozatalával kapcsolatos propaganda-feladatokról. A tervezet első része a szovjetunióbeli szervezőmunka részletes tervezete, a továbbiakban pedig az itthon végzendő feladatok összefoglalása következik.

A Szovjetunióban végzendő munka fő súlyát a felvilágosításra és az agitációra helyezi a dokumentum (az iratban szó sem esik orvosi ellátásról, élelmezésről, ruházkodásról és a párt erőfeszítéseiről a hadifoglyok mihamarabbi visszatéréséért). A hadifogoly-vonatok mellé olyan kísérők kiküldését javasolja az irat, akik jól képzett agitátorok: „A Népjóléti Minisztériumon keresztül 30 egészségügyi szolgálatot teljesítő MNDSZ-asszonyt, (jó párttagot) küldjünk ki a hadifogoly táborokba, akik a hadifogoly vonatokat fogják kísérni.

Hogy az útvonalon és a debreceni táborokban a foglyok között a reakció propagandát ne folytathasson, szükséges, hogy a táborokban a Népjóléti alkalmazottain kívül önkéntes munkaerők az MNDSZ által delegált munkaerők lehessenek csak. [...] Az egyes pályaudvari kirendeltségek személyzetét felül kell vizsgálni és lehetőség szerint megbízható, jó demokratákat, elsősorban kommunistákat kell beosztani oda."

A hazaérkező hadifoglyok névsorait először a Szabad Nép és a Szabad Föld hasábjain kívánták közölni, mert: „Ezáltal a lap példányszáma nagymértékben növekedni fog, és Pártunk is profitál belőle."

A Magyar Dolgozók Pártja (1948) megalakulása után a MDP Hadifogoly Iroda tevékenysége lassan elhalt, mert elérte propaganda-célját. Sziklai Sándor 1948-ig volt az iroda vezetője, az Iroda Levéltárunkban őrzött anyagának legkésőbbi iratai 1949-ben keletkeztek. Az Iroda 1949. május 1-én megszűnt, feladatait az Országos Hadigondozó Hivatal vette át.

A MDP Hadifogoly Irodája levéltári anyagában kétfajta irattípus különíthető el. Az egyik az eltűnt hozzátartozóikat kereső rokonok által kitöltött formanyomtatványok és az azokhoz csatolt egyéb igazolások és iratok, a hadifogoly keresésének céljából benyújtott nyomtatványhoz nem kapcsolódnak olyan iratok, amelyekből megtudhatnánk, hogy a keresés eredménnyel járt-e, vagy, hogy a hadifogoly hazatért-e.

A másik típus pedig a Magyar Kommunista Párt, később a Magyar Dolgozók Pártja Hadifogoly Irodájához, ill. a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségéhez a hozzátartozóktól, valamint a hazaérkezett volt hadifoglyoktól érkezett mindenfajta kérelmek. Ez utóbbi irattípus érdekessége, hogy a papírhiány miatt, takarékossági megfontolásokból az Iroda a válaszleveleket a hadifoglyok hazaérkezéséről tudósító formanyomtatványok hátlapjára gépelte. A Hadifogoly Iroda levelezése a beérkezett kérelmekről és az azokra adott válaszokról, vagy a velük kapcsolatban tett intézkedésekről nyújt széles skálájú áttekintést. Válogatásunkban igyekeztünk különböző társadalmi csoportokból származó volt hadifoglyokkal kapcsolatos kérőlapokat és az igazolásokat tartalmazó irat-együtteseket bemutatni, Emellett, a háború utáni életsorsokat bemutató kérelmek is tükrözik a kort. Egyúttal arról is tudomást szerzünk, hogy a „megbízható elvtársak" a lakáshoz jutásnál is előnyben részesültek.

A dokumentumok jegyzéke

32 466 1-5	Klein Sándorné kutatási kérelme Kohn Károly ügyében
49 520 1-5	Karádi László kérelme Karádi Andor ügyében
49 589 1-3	Patkó Imre hadifogoly ügyében beadott kérelem
49 720 1-5	Vider Imréné kérelme Vider Imre ügyében
50 256 1-4	Özvegy Molnár Károlyné kérelme Molnár László ügyében
50 697 1-	Polyoka János kérelme Polyoka Mária hadifogoly ügyében
Honti 1, 3	Honti Aladárné hadifogságból hazatért, súlyos tbc-s férje számára a Hadigondozó Hivatal streptomicint próbál kiutaltatni
Értesítés hadifogoly hazaérkezéséről	A MKP Központi Hadifogoly Irodájának formanyomtatványa, amelyen a hozzátartozókat értesítették a hadifogoly várható hazaérkezéséről. Papírtakarékossági okokból a Hadifogoly Iroda a formanyomtatványok hátoldalára gépelte leveleit.
Horpács 1-2	Kovács István volt hadifogoly levele a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége Országos Központjához
Kiss 1-2	Kiss József levele hadirokkanttá nyilvánításának lehetőségéről és a válasz
Költő 1, 3	Költő András kérelme és a válasz
Költő 2	A túl hosszúra sikerült válaszlevél nem fért el a formanyomtatvány üres oldalán, folytatódik a nyomtatvány szöveges részén.
Szücs 1-3	Szücs József levele és a válasz
Timár 1-2	Lakáskiutalás iránti kérelem a szovjet hadifogságban kiváló érdemeket szerzett volt hadifogolynak
Tölgyes 1	Lakáskiutalás iránti kérelem Tölgyes Ernő volt hadifogolynak
Zalka 1	Köves László irodavezető levele Zalka (Quittner) János azonnali felvételéről a MKP-ba, tekintettel szovjetunióbeli kiváló munkájára és soron kívüli hazaküldésére
Iroda megszűnése	A MDP Hadifogoly Irodájának megszűnéséről értesítő levél