A Deutsch család hatvani kastélyának sorsa a világháború után

„A kiküldetési rendeletre dr. Cser János min. tanácsos vezetésével eljáró bizottságban a hatvani Deutsch-kastélyt megvizsgáltam abból a szempontból, hogy hadirokkant otthon részére alkalmas-e. Hatvan 17 000 lakosú megyei város, Budapesttől autóval 1 óra alatt érhető el. Jelenleg 6 vonatpár közlekedik Budapest és Hatvan között. Több szempontból kívánatos, hogy a hadirokkantotthonok vidéken, kisebb városokban, Budapestet jól megközelíthető helyen helyeztessenek el, ezért Hatvan megyei város különösen alkalmas arra, hogy ott hadirokkantotthon létesüljön.”

Magyar Földmívelésügyi Miniszter 187.549/1946. VIII. 1. sz. határozata:
A Hatvan megyei városban lévő br. Hatvany-Deutsch-féle kastély felhasználásáról

A Heves vármegyei Hatvan megyei városban lévő az 1945:VI. törvénycikkel törvényerőre emelt 600/1945. ME. sz. rendelet végrehajtása során megváltott br. Hatvan-Deutsch-féle a kastélyt és melléképületeit, valamint a hozzátartozó mintegy 34 kh. kiterjedésű parkot a 2400/1945. FM. sz. rendelet 12. §-a alapján a Hevesvármegyei Földbirtokrendező Tanács által később megállapítandó kiterjedésben és telekkönyvi megjelöléssel kórház céljára a népjóléti minisztérium részére kijelölöm akként, hogy a szóban lévő ingatlan tulajdonjoga az 5.600/1945. FM. sz. rendelet 62-67. §-aiban foglalt rendelkezések szerint a magyar államkincstár javára kebeleztessék be, az ingatlannak az említett célra való felhasználásáról pedig a népjóléti miniszter úr intézkedjék.

A juttatott ingatlanokért a később megállapítandó összegben és fizetési feltételek mellett a Földbirtokrendező Alap részére fizetendő megváltási ár a népjóléti miniszteri tárcát terheli. A népjóléti miniszter úr által erre kijelölt szerv a jelen határozatom kézbesítését követő 15 napon belül a Hatvan város földigénylő bizottságával együtt eljárva, ingó és ingatlan leltár felvétele mellett köteles az ingatlant birtokba venni és az ingatlan alkotórészeinek további megszerzéséről a jó gazda gondosságával gondoskodni.

Abban az esetben:
ha a juttatott az ingatlant nem az említett kórház céljára használja fel, vagy
ha az ingatlant a jelen határozatom kézbesítését követő 1 éven belül nem használja fel, vagy legalább a felhasználásra irányuló előkészületeket nem teszi meg és a szükséges tőkebefektetéseket nem végzi el, továbbá
ha a kezelése alatt az épületek állaga gondatlansága folytán leromlik és végül
ha a juttatott maga, vagy ennek engedélyével, illetőleg engedélye nélkül, de a köteles őrizet elhanyagolása miatt más a park fáit kiirtja,
az ingatlan birtokából a juttatott kimozdítása az időközben végzett javítási, átalakítási, vagy egyéb munkálatok költségeinek megtérítése nélkül elrendelhető. Ebben az esetben az esetleg okozott kár a kimozdított által a Földbirtokrendező Alap részére megtérítendő.

Felhívom a t. Tanácsot, a Hevesvármegyei Földbirtokrendező Tanácsot és Hatvan város földigénylő bizottságát, hogy az általam a fenti célra kijelölt kastélyra, valamint a hozzátartozó melléképületekre és parkra vonatkozóan a felhasználás tekintetében a rendelkezést mellőzze.
Felhívom továbbá a t. Tanácsot, hogy az illetékes megyei Földbirtokrendező Tanácsnál és Községi Földigénylő Bizottságnál a jelen határozatom végrehajtását és pontos betartását ellenőriztesse.

E határozatomat tudomásulvétel végett a népjóléti és a belügyminiszter úrral, továbbá Hatvan megyei város polgármesterével, valamint a hatvani gazdaképző iskolával, tudomásulvétel és végrehajtás végett pedig az illetékes megyei földbirtokrendező tanáccsal és községi földigénylő bizottsággal egyidejűleg közöltem.

Budapest, 1946. október hó 11.

Dobi István s. k.
földművelésügyi miniszter

Ezen a napon történt augusztus 18.

1917

Első világháború: A tizenegyedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadása nyomán az osztrák–magyar haderő jelentős...Tovább

1919

Megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Nemzeti „Turul” Szövetség Előkészítő Bizottsága.

1945

A ME 6650/1945. sz. r. értelmében elrendelték a nyolc osztályos általános iskola bevezetését. A 6660/1945. sz. r. pedig a nők számára is...Tovább

1946

Prágában tartották az első Diák- Világkongresszust, amelyen 38 ország diákszervezeteinek képviselői vettek részt. Augusztus 27-én, a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők