Bevezetés

A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesítésével létrehozott Magyar Dolgozók Pártja (MDP) figyelmét és energiáit a kezdeti időkben kettős feladat kötötte le: áttérés a hegemón pártrendszerről az egypártrendszerre, illetve a hatalmi intézményrendszer teljes körű átszervezése. Lényegében csak ezt követően kerülhetett sor arra, hogy a kommunista világátformáló intézet magyar laboratóriumában megkezdjék - vagy legalább előkészítsék - a konkrét kísérleteket. A közölt feljegyzés az általunk ismert első dokumentuma annak a törekvésnek, amely a börtönügy átalakítását és a rabmunkáltatásnak a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe illesztését tűzte ki célul. A rabmunkáltatás csúcspontján, 1953. június 1-jén a letartóztatottak, internáltak és katonai elítéltek száma 40 734 fő, ebből a dolgozók száma 28 032 fő volt.  1952. októberi adatok szerint 45 helyen dolgoztak az elítéltek büntetés-végrehajtó (bv.) intézetekben, továbbá bv. intézeti őrparancsnokságok, bv. munkahelyek által ellenőrzött helyeken.

A dokumentum több más vonatkozásban is figyelmet érdemel:

•1.      A Csehszlovákiában járt - külügyminisztériumi tagokkal kiegészített - igazságügy-minisztériumi küldöttség útjának a kormányzati iratokban nincs nyoma. A kísérőlevél tanúsága szerint a jelentést Hajdú Gyula igazságügyi államtitkár Kovács Istvánhoz, az MDP Központi Vezetősége (KV) Szervező Bizottságának tagjához küldte. (Kovács István egyidejűleg a KV Politikai Bizottságának póttagja és a KV Titkárságának is tagja volt.)
•2.      A dokumentum Rákosi Mátyás titkári iratai között maradt ránk.
•3.      A kísérő levél kiegészítő feljegyzéseket említ, maga a jelentés azonban - jelen ismereteink szerint - nem maradt ránk.