Megnyitják a (régi) Erzsébet hidat Budapesten.Tovább
A Galilei Kör válságperiódusa 1914–1916-ban
A magyar történelem egyik legjelentősebb diákegyesületének, az ateista-szabadgondolkodó fiatalokat tömörítő Galilei Kör (1908–1919) történetét két korszakra választja szét az első világháború kitörése. Míg az első, „nagy” korszakot az antiklerikalizmus jellemezte, az 1914 utáni „kis” korszakot az antimilitarizmus. Időbe telt azonban, amíg a galileisták előadások és szemináriumok szervezésével a magyarországi antimilitarista mozgalom élére álltak: sokáig az is kérdéses volt, hogy a diákegyesület folytatni tudja-e a működését. A közölt dokumentumok – a Galilei Kör 1915. október és 1916. augusztus közti közgyűlési és választmányi üléseinek jegyzőkönyvei – e válságperiódusába nyújtanak betekintést.
Bevezető
Bár sokan az első világháború végére bolsevizálódott galileisták antimilitarista ténykedése alapján ítélik meg az 1908 és 1919 között működő szabadgondolkodó diákegyesületet, azonban az ateista és materialista Galilei Kör első világháború előtti és utáni történetét el kell választani egymástól.[1] A reprezentatív galileisták ugyanis teljesen mások lettek az 1914 utáni „kis korszakban”, a folytonosság alig mutatható ki a vezetőségben. Olyannyira, hogy a diákegyesület korábbi elnökeinek egyikét, Rubin Lászlót valóságos sokk érte, mikor hosszabb távollét után a frontról hazatérve újra betért az Anker közbe: „Egyszer hazajöttem szabadságra, felmentem a Körbe, tele volt: az elnöktől a szolgáig egy lelket sem ismertem. Bemutatkoztam, hatévi munkámról nem tudtak, a nevemet sem hallották. Egy egészen más háborús Galilei Kör alakult, melynek csak a neve volt azonos, de útja, célja a háborúban fogant.”[2]
A Galilei Kör „átalakulásának” nagyon egyszerű oka volt: a háború kitörését követően az 1914 előtti „régi galileisták” nagy részét bevonultatták, a Galilei Kör több korábbi elnöke és „nagy korszakának” vezető személyisége, mint Polányi Károly,[3] Rubin László, Turnowsky Sándor,[4] Kende Zsigmond,[5] Gyulai István[6] vagy Dukesz Artúr[7] is a frontra került – Gyulai elesett, Dukeszt kivégezték a krasznojarszki hadifogolytáborban.[8]
_
A Szabadgondolat 1913. októberi lapszámának címlapja
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadgondolat_(foly%C3%B3irat)
A törést mutatja, hogy abbamaradt a galileista folyóirat, a majd csak 1918 őszén újraindított Szabadgondolat, a Galilei Kör könyvtára és a középiskolásokat célzó ismeretterjesztő Galilei Füzetek kiadása. Eközben a szabadgondolkodóknak olyan „szellemi iránytűi” is eltérültek, mint Ernst Haeckel[9] és Wilhelm Ostwald,[10] akik a továbbra is háborúellenes szabadgondolkodó többséggel szemben a német háborús politika mellé álltak, szakadással fenyegetve az egész szabadgondolkodó mozgalmat: a Galilei Kör korábbi vendégelőadója, az 1909-es kémiai Nobel-díjas Ostwald – aki 1913-ban még Karl Liebknechttel[11] együtt szónokolt – 1915-ben távozott a Német Monista Liga[12] elnöki székéből.[13]
Miként fogadták a galileisták a háború kitörését? Az egyik neves galileista, Kelen Jolán[14] határozottan állítja, hogy „a Galilei-kör egy perce sem vállalta a háborút magyarázó vagy éppen dicsőítő egyesület dicstelen szerepét”, és ezt az állítást valóban nehéz cáfolni.[15] Az 1914 őszétől az Anker közi klubhelyiségbe költöző fiatal, „új galileistáknak” azonban idő kellett, míg fölvették az elődök ritmusát, egy év is eltelt, míg újra programsorozattal jelentkeztek. A világháború azonban akadályozta a működést: „tekintettel a várható bevonulásokra” olykor előre kellett hozni közgyűlést, a tisztségviselők távozásai miatt idővel ki kellett mondani, hogy „a tisztikar és a választmány bármikor kiegészítheti önmagát” a legközelebbi közgyűlés idejéig. Szintén a bevonulásoknak volt köszönhető, hogy ugyan a Galilei Kör már 1914 előtt is élen járt az emancipációs törekvések képviseletében – különösen a többi diákegyesülettel, mint például a katolikus egyetemi hallgatók Szent Imre Körével összevetve –, de a világháború kitörése után még inkább megnövekedett a nők súlya a Galilei Körben: 1915 októberében „elvben” mondta ki a vezetőség, hogy ősszel „női társelnököt jelölnek”. (Lásd a 2. számú dokumentumot!)
Duczynska Ilona (1897‒1978)
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Duczy%C5%84ska_Ilona
Az első világháború alatti „kis korszak” emblematikussá váló galileista diáklányai – Kelen Jolán, Ripper Borbála[16] és a később csatlakozó Duczynska Ilona[17] – a férfiak közül is kitűntek radikalizmusukkal.[18]
A diákegyesület 1914 utáni, kezdeti hektikus működését jelzi, hogy egyes szakosztályok – például a jogi – átmenetileg meg is szűntek, később újjáalakultak. Új szakosztály is megjelent, a közgazdasági.[19] Mindeközben bizottságok szervezésével igyekeztek operatívabbá tenni a működést: 1915 októberében felállt a közgyűlés-előkészítő, az előadásokat rendező, az elemi előadásokat rendező, a diákgazdasági, a könyvtár-, a nőakció-, a tagagitáció-, a pénztár- és az adminisztratív bizottság, de megalakították a sajtóbizottságot is. (Lásd az 1. számú dokumentumot!)
Ennek kellett tájékoztatni a Galilei Kör programjairól tudósításokat megjelentető hírlapokat,[20] míg a többi bizottság feladata előterjesztések készítése, szervezés és tanácskérés volt. Például a könyvtárbizottság Szabó Ervin[21] tanítványa és munkatársa, Kőhalmi Béla[22] tanácsát kérte ki, hogy milyen folyóiratokat szerezzen be az egyesület. (Lásd a 2. számú dokumentumot!)
Azonban a bizottságok nem látták el egyenlően feladataikat, több is elégtelenül működött. Ez késztette a vezetőséget arra, hogy 1916 októberében az egyes bizottságokon belül is felelős vezetőket nevezzenek ki, így lett a diákgazdasági bizottság vezetője Haász Árpád[23]– az 1950-es években a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem dékánja –, a sajtóbizottság vezetője pedig Kelen Jolán.[24] A nehézségek ellenére próbáltak lépést tartani, és az is előfordult, hogy a vezetőség a könyvtár állományának frissítésére 100 koronát utalt ki.
Az 1915/1916-os tanévben már igen sok előadásról van tudomásunk – ezek egy részéről nem tájékoztatták a sajtót, hanem külön értesítették a kör tagjait[25] –, ám az 1916. május 27-i választmányi ülésen maga Rudas Zoltán[26] elnök mondta ki, hogy „a mostani tisztikar nem képes a Kört vezetni”, vagyis akadtak gondok jócskán. (Lásd a 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14.; 15. számú dokumentumokat!)
Kiélesedtek a személyi ellentétek,[27] és komoly problémát jelentett, hogy az elnökség a korábbiaktól eltérően már nem mindig gondolkodott „jó előre” az előadások megtartásáról. Emiatt 1916 októberében már Zádor Pál[28] is megjelent az Anker közben, hogy elmondja kritikáját: „a Kör nem egy kijelölt cél szerint rendezi az előadásokat, hanem a tárgykör kiválasztását mindig arra az előadóra bízza, akit hamarjában meg tudnak szerezni”. A Galilei Kör vezetősége önkritikát gyakorolt, és a választmány tagjai ígéretet tettek arra, hogy ezentúl nem fognak ragaszkodni a heti két előadás megtartásához, hanem csak akkor rendeznek előadást, ha az előre kijelölt tárgykörnek biztosítva van az előadója.[29] A válságot mindennél jobban jelezte az a kínos kudarc, hogy a Galilei Kör 1916. márciusi ünnepsége ünnepi szónok hiányában elmaradt. (Lásd a 4. számú dokumentumot!)
Ezért Rudas a közgyűlés összehívását indítványozta, hogy a tagok új bizottságokat válasszanak, ugyanekkor pedig a „kis korszak” másik jelentős vezetője, Sisa Miklós[30] azon óhaját fejezte ki, szeretné, ha az Anker közbe „idősebbek feljárnának s így teremtenének klubéletet”.[31]
Az Anker köz 2‒4. szám alatti épület második emeletén volt a Galilei Kör klubhelyisége 1910 és 1919 között
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Anker_House._Gate._Monument_ID_12151_-_Budapest_6th._district._Anker_lane_2-4.JPG
Vagyis a klubélet nem volt túl élénk ekkoriban: a megalakulásakor magát az „Élet” diákegyesületeként pozícionáló Galilei Kör klubhelyisége a háború első két évében elég kihalt lehetett – kivéve, amikor a diákegyesület vezetői vitatkoztak.
Az alábbiakban a Galilei Kör 1915. október és 1916. augusztus közötti közgyűlési és választmányi üléseinek eddig nem publikált, a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban őrzött jegyzőkönyveit közlöm. A központozást a szükséges esetekben pótoltam az értelmezést segítendő, emellett szintén a félreértéseket elkerülendő helyeztem el a jegyzőkönyvek szövegében egyes pontosításokat (például, hogy az adott választmányi ülésre [este] nyolc órakor került sor). A jegyzőkönyvben szereplő eredeti megnevezéseket és dátumokat egységesítettem, a szükséges esetekben feloldottam.
Dokumentumok:
1.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1915. október 15-i választmányi üléséről
Budapest, 1915. október 15.
Elnök fölolvastatja az előző két ülés jegyzőkönyvét. A 12-i jegyzőkönyvet a következő javításokkal hitelesítik: Szende[32] nem önként és nem Nádas helyett ment a Szabad Iskola[33] igazgatósági ülésére, hanem vele együtt volt kiküldve. Rudas[34] csak azt mondta, hogy Medvei[35] is tudott a pályázatokról. Mezei[36] indítványát, hogy közgyűlést tartsanak, elfogadják. A 13-i választmányi ülés jegyzőkönyvét így helyesbítették: A hozott határozat szerint Rudas nem 2-3 taggal, hanem az egész választmánnyal együtt vezesse a Kört.[37] Szende Pál jelentését és indítványát, hogy Kepes Ernőt[38] [cím üresen hagyva] című előadásra kérjék föl, elfogadják. A jegyzőkönyveket Nádas[39] és Darvas,[40] ill. Szende és Mezei kollégák hitelesítik.
Darvas kolléga napirend előtt tisztázza Szende szereplését. Nádas bejelenti Gelei[41] kérését, hogy Rákost[42] és Geleit bízza meg a Kör a gazdasági diákakció ügyében a Rektorral való érintkezéssel. A választmány melléjük Fried Jolánt[43] küldi.
Rudas Zoltán indítványt terjeszt be: Bizottságokat küldjön ki a választmány, ezek foglalkozzanak az egyes kérdésekkel, dolgozzák ki pontosan, vitassák meg a lehetőségeket, s végleges formában terjesszék a választmány elé, amely utasítja a vezetőséget a javaslat végrehajtására. A bizottságok dolgozzanak ki [!] a választmány elvi határozatait. A bizottságok tanácsot kérni hozzáértő emberekhez forduljanak.
Lantos, Nádas, Medvei és Mezei kollégák hozzászólása után a választmány Rudas Zoltán indítványát elvben elfogadja és a következő bizottságokat alakítja előbbi előterjesztés szerint.
Közgyűlés előkészítő bizottság:[44] Darvas, Földes, Nádas
Előadásokat rendező bizottság: Áldor,[45] Darvas, Medvei, Rudas Béla[46]
Elemi előadásokat rend.[ező] biz.[ottság]: Bálint,[47] Nádas, Szende, Scheumann
Könyvtár biz.[ottság]: Hecht,[48] Szende, Török[49]
Nőakció biz.[ottság]: Áldor, Fodor, Fried, Geiszt,[50] Hecht, Hoffmann,[51] Rudas Zoltán, Singer[52]
Tagagitáció biz.[ottság]: Darvas, Földes, Hoffmann, Mezei, Szende
Pénztár biz[ottság]: Földes, Jászai, Szarvas
Adminisztratív biz[ottság]: Rudas Béla, Szarvas, Jászai. A bizottság nem zárt. Bárki segíthet. A bizottságok megalakításakor Lantos[53] indítványára úgy intézte a választmány, hogy az ellentétes nézetűek összekerüljenek.
Rudas Zoltán vázolja a nőakció jelentőségét és programját. Eddig munkaerő hiánya miatt nem tudta a Kör ezt megcsinálni.
Nádas indítványára Sajtóbizottságot alakítanak. Tagjai: Földes, Nádas, Rudas Béla, Tölgy.[54] Bálint indítványára Szakosztálybizottságot [alakítanak]. Tagjai: Bálint, Darvas, Diamant,[55] Fried, Hecht, Hoffmann, Károly, Singer.
Rudas bejelenti a jövő heti előadásokat. A választmány tudomásul veszi.
A következő választmányi ülést október 19-ére tűzik ki, addig az összes bizottságoknak össze kell ülni. Ezután az elnök az ülést bezárja.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, Szakszervezetek, munkás- és baloldali szervezetek, mozgalmak, Galilei Kör, A Galilei Kör közgyűlési és választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, tagnévsor – Eredeti, kézzel írt.
2.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör1915. október 19-i választmányi üléséről
Budapest, 1915. október 19.
Elnök: Rudas Zoltán. A múlt választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Darvas referál a „közgyűlést előkészítő bizottság” október 18-i üléséről. A bizottság megegyezett abban, hogy tekintettel a várható bevonulásokra, a Kör sürgősen tartson közgyűlést, a közgyűlés napjául november 7-ét ajánlja a bizottság. A következő programot ajánlják: 1. Beszámoló (Rudas Zoltán), 2. Titkári jelentés (Nádas), 3. Pénztári jelentés (Földes), 4. A jövő programja. A bizottság azt indítványozza, hogy ne válasszanak teljes tisztikart, hanem elvként mondassék ki, hogy a tisztikar és a választmány bármikor kiegészítheti önmagát. A bizottság a következő tisztikart jelölte:
Elnök: Rudas Zoltán; a társelnök személyében nem egyeztek még meg, de elvben kimondatták, hogy női társelnököt jelölnek; titkár: Nádas,[56] aki azonban a jelölést nem fogadta el; pénztáros: Földes; jegyző: Bálint Aladár; Dr. Lóránd javaslatára könyvtárost is jelöltek Hecht Kató személyében. Lóránd[57] több titkárt, és általában tágabb tisztikar megválasztását ajánl. A választmány Rudas Z. elnök indítványára megszakítja ennek tárgyalását és Fried Jolán referál a női akció bizottságának eddigi működéséről. A bizottság elhatározta, hogy az egész mozgalmat igyekezni fognak úgy feltüntetni, mintha a sajtó indította volna, és a Galilei Kör nevét egyáltalán nem fogják szerepeltetni.[58] Elhatározták, hogy az egyetemi tanárokhoz külön kérdést intéznek állásfoglalásuk ügyében; diákgyűlés tartását is elfogadták elvben, valamint, hogy a Bölcsészet-hallgatók Segítő Egyesületével is érintkezésbe lépnek az akció résztvevői. Ezután Rudas Zoltán két ellenőri tisztséget ajánl. A választmány a következő jelöléseket végezte: Titkár: Darvas, női titkárok: Fried Jolán és Hecht Kató, könyvtáros: Török Sári, másodjegyző: Gál Rózsi.[59] Ezután Hecht K. beszámol a könyvtár-bizottság működéséről; elmondta, hogy Kőhalmi Béla[60] tanácsát kérték ki a folyóiratok beszerzése ügyében.
Elnök az ülést bezárja.
Hoffmann Oszkár
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
3.
A Galilei Kör jelölőbizottságának indítványa az új tisztikar megalakításáról
Budapest, 1916 eleje
Az alulírott jelölőbizottság indítványozza, hogy a Közgyűlés a Galilei Kör tisztikarát következőképpen alakította meg [!].
Elnök: Dr. Sisa Miklós
Főtitkár: Kelen Jolán
Titkárok: Török Sári, Haász Árpád
Ellenőrök: ifj. Haász Árpád, Tölgy Péter István
Jegyző: Péri László[61]
Pénztáros: Hoffmann Oszkár
Háznagy: Marton István[62]
Könyvtáros: Betöltetlen (esetleg Bálint Aladár)
Választmányi tagokul ajánlja
Bálint Aladár
Braun Margit
Darvas Simon
Dr. Fenyves Imre
Frimm Zoltán[63]
Kondor
Kőhegyi József
Lóránd Lenke
Medvei Elemér
Mezei Albert
Dr. Rudas Zoltán
Szántó Rózsi[64]
Ungár Pál
Wagast József[65]
Winkler Kató
Indítványozza a bizottság, hogy a Közgyűlés adjon felhatalmazást a vezetőségnek:
1. a könyvtárosi állás végleges betöltésére
2. a választmány kibővítésére és esetleg megokolt esetben egyes tagok törlésére
3. és végül bevonulás miatt megüresedett elnökségi állások ideiglenesen – a jövő közgyűlésig való betöltésére.
A jelölő bizottság:
Tölgy Péter István, Mezei Albert sk.
Dr. Rudas Zoltán sk.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
4.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. április 5-én tartott választmányi üléséről
Budapest, 1916. április 5.
Rudas elnök beszámol a márciusi ünnepély rendezésének ügyében. Az ünnepély ünnepi szónok híján maradt el.
A választmány elhatározza, hogy a márc.-i ünnepély helyett május 18-án, a hivatalos békenapon meghívott előadókkal összejövetelt rendez. Az előadók személyében is megegyezett a választmány.
Ifj. Szende Pál egy előadásának kapcsán Rudas Zoltán szükségesnek tartja felemlíteni, hogy ilyen és egyéb előadások tartását a tagoknak előre be kell jelenteni.
Mezei számolt be ezután a kérdőívekre érkezett válaszok ügyében. A beérkezett válaszok a kérdőívek számának ¼-ét teszik ki. A fakultások nem arányosan szerepelnek a válaszok számában. Sok válasz érkezett ifjabb tagoktól.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
5.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. május 13-i választmányi üléséről
Budapest, 1916. május 13.
Rudas elnök [este] 7 ó 35-kor nyitja meg az ülést:
Mezei bejelenti, hogy még mindig nem hívták fel a dolgozni akaró tagokat. Fried Jolán elvállalta a beszélgetést a tagokkal.
Rudas elnök beszámol a békenapról. Ágoston[66] 20‒21-én hajlandó előadást tartani; Kunfi[67] azonban nem. Ünnepélyt nem tartunk, csak egy előadást, szónok hiányában. Proponálja, hogy a „Békéről” tartsunk sorozatos előadást.
Szende kérdi a választmányt, vajon felkérjük-e Jászit[68] egy előadás tartására. Rudas nem tartja ezt helyesnek, mert szerinte Jászi háborús cikkei nem olyanok, hogy egy progresszív előadás tartására kérjük föl.[69]
Első este Rónai; 2. Ágoston; 3. a nőmunkások megbízottja. Fried J. elvállalta, hogy beszél a nőmunkásokkal. Rudas ajánlja, hogy a feministák közül is hívjunk valakit, Fried Jolán Glücklich Vilmát[70] ajánlja, Török azonban ellenzi, mert nem igazi pacifista.
Rudas Liebknechtről szeretne Bresztovszkival[71] előadást tartatni. A kör sürgönyt küld Liebknecht családjának. Török elvállalta Bresztovszki felkérését. 23-ra Nőmunkásokat, 27-re Bresztovszkit, 20-án Ágostont.
Medvei ajánlja, hogy 20-án emlékezzünk meg Martinovicsról.[72]
Fáber Oszkár[73] Fried J. szerint hajlandó előadást tartani a klerikalizmusról 30-án. Ha Ágoston 21-én tartaná előadását, akkor Czóbel[74] tarthatna előadást. A választmány helyesebbnek tartja, hogy a 20-i előadás bevezetésében szóljanak Martinovicsról.
Rudas kéri a választmányt, jelöljön ki embereket, akik a bevezetőt megtartsa [!]. A választmány a Martinovics bevezetővel Medveit, a Rónai[75] előadás elé Rudast bízta meg.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
6.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. május 27-i választmányi üléséről
Budapest, 1916. május 27.
Rudas elnök bejelenti, hogy a mostani tisztikar nem képes a Kört vezetni, ezért indítványozza közgyűlés egybehívását, amelyen új bizottságokat válasszanak.
A választmány elhatározza közgyűlés összehívását.
A választmány kijelöli azokat, akik dolgoznának: Rudas Zoltán, Neumann Antal,[76] Sisa Miklós, Mezei Albert, Tölgy I. Péter, Török Sári, ifj. Szende.
Neumann Antal indítványozza, hogy az idősebb galileistákat keressék fel a nyári programmal, tárják fel előttük a kör mostani állapotát és kérjék tanácsukat és kritikájukat. A választmány elfogadja.
Érettségiző diákoknak nyomtatványt szétküldeni. Vállalták:
Markó gimn., Fasori gimn., VII. ker. gimn. (Ifj. Szende Pál)
Váci utcai gimn., Munkácsy u. gimn. (Fried Jolán)
Barcsay u. gimn., Vas-u. keresk., Izabella-u. keresk. (Rudas)
Sisa 1 napon belül megmondja, szerkeszti-e a kiáltványt.
A nyári programot júliusban a most tervezett békeelőadásokkal lehetne megkezdeni. (Rónai, Bresztovszky, Pilisi és nőmunkások. Ágostont újra megkérjük.)[77]
Rudas aggályosnak tartja Bresztovszky előadását, mert kétséges, hogy a Kör felfogásával megegyező-e?
Szemináriumok is szükségesek:
1. Aktuális szeminárium, melynek egy vezetője lesz, aki gondoskodik tárgyról.
2. Pszichológiai szeminárium. (Vezeti: Neumann Antal dr.)
3. Szociológiai szeminárium.
Sisa szeretné, ha idősebbek feljárnának, s így teremtenének klubéletet. Őszre halasztják. Szende interpellál a pályázatok ügyében. A választmány Székely Artúrt[78] és Czóbelt jelöli ki bírálóknak.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
7.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. június 3-iválasztmányi üléséről
Budapest, 1916. június 3.
Rudas elnök bejelenti, hogy Sisa kolléga felhívását nyomdába adta. A középiskolások címmel keddre megkapjuk. A közgyűlést június 17-re meghirdették a Népszavában.[79] Indítványozza, hogy az elnöki megnyitót Rudas Zoltán, a titkárit Fried Jolán, a pénztárit Hoffmann Oszkár tartsa. Az új vezetőség ideiglenes bizottság név alatt működik.
Aktualitás: szem.[inárium] vezetését Sisa vállalta, abban az esetben, ha ő nem találna alkalmasabbat a vezetésre.
Amíg az előadóképző szeminárium tart, nem tartanak szociológiai szemináriumot.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
8.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. június 10-i választmányi üléséről
Budapest, 1916. június 10.
Sisa bejelenti: Neumann szükségesnek tartja a fiatal diákoknak szociológiai alapvető előadásokat tartani szeminárium alakjában. Valamint Flamm[80] tarthatna „Vitalizmus és mechanizmus”-ról előadás-sorozatot.
Választmány elhatározza: a biológiai előadásokat júliusban, a szociológiait augusztusban tartják.
Rudas Béla bejelenti, hogy Flamm jónak tartaná az öreg galileistákat megbeszélésre hívni össze. Ez ügyben Lóránd Jenővel kellene érintkezésbe lépni.
Közgyűlésen:
Elnöki megnyitó (Rudas Zoltán)
Titkári beszámoló (Fried Jolán)
Választások (Tízes bizottság: Neumann Antal, Sisa Miklós, Rudas Zoltán, Lóránd Lenke, Tölgy I. P., Török Sári, ifj. Szende Pál, Flamm Sándor, Szántó Rózsi).
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
9.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. június 17-i közgyűléséről
Budapest, 1916. június 17.
Rudas elnök [este] 8 órakor megnyitja az ülést. Fried Jolán titkári beszámolójában a tartott előadásokat, szemináriumokat említi fel, melyeket nagy számmal látogattak. Beszámol az agitációról;[81] nőakcióról, a diákmenza megnyitásáról. Elnök a titkári jelentést elfogadottnak tekinti. Ezt követte Hoffmann pénztáros beszámolója. Rudas Béla ellenőr a könyveket átnézte és rendben találta. A kör ügyeit a választmány határozata alapján „Szünidei bizottság” fogja intézni. A Bizottság tagjai Neumann A. dr.; Sisa Miklós, Rudas Z., Lóránt L., Fried J., Tölgy P. I., Török S., Hoffmann O., ifjabb Szende P., Flamm S. dr., Szántó R., Braun M. A közgyűlés az elnöknek és a tisztikarnak megadja a felmentést; a közgyűlést az elnök bezárja.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
10.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. június 17-i választmányi üléséről
Budapest, 1916. június 17.
A szünidei bizottság megkezdi ülését Sisa elnöklésével.
A választmány elhatározza, hogy ideiglenes elnök Sisa, ideiglenes pénztáros Hoffmann Oszkár. Fried Jolánt megbízza, hogy készítse el a titkári jelentést.
Rudas Zoltán bejelenti, hogy Rónai ígért előadását nem tartja meg. Neumann pszichológiai előadását, ha semmi ok [!] nem jön közbe, július 1-én kezdi meg. Folytatják a Zádor[82] szemináriumot. Török Sári elvállalja, hogy beszél Bresztovszkyval, Fried Jolán Hacker Boriskát[83] kéri fel előadásra.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
11.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. június 24-i választmányi üléséről
Budapest, 1916. június 24.
Sisa elnök bejelenti a Szabad-iskola programját. 1. Nagyhatalmak 2. Államfejlődés 3. Pacifizmus-ciklusokat szándékozik tartani.
Neumann katonasága miatt nem tarthatja meg a szemináriumát.
Elhatározzák, hogy a mostani felhíváson kívül júliusi és augusztusi programot, azonkívül augusztus végén még egy felhívást küldünk a középiskolásoknak.
Lóránd Lenke hajlandó szeptemberben a nőkérdésről előadást tartani.
Fried Jolán vállalja szeptemberben a középiskolás-agitáció szervezését.
Török Sári: Bresztovszky vállalta a két előadást a német kisebbségről. Cím: „A német szociáldemokrácia válsága”. Júl. 5. és 12. a dátum. 19-én vita.
Fried Jolán: Hacker Boriska vállalta: Nők békemozgalma a háborúban. Cím: „Nők és háború”. Július 26-án.
Pszichológiai szeminárium kérdésére [!] Posch Jenőt[84] kérik föl augusztusban.
Biológiai szeminárium júliusban lesz, péntekenként lesz.
Aktualitás hétfőnként lesz.
Fried Jolán beterjeszti a titkári jelentést.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
12.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 10-es bizottságának 1916. július 1-i üléséről
Budapest, 1916. július 1.
Rudas bejelenti, hogy Flamm júliusban tart biológiai szemináriumot, Bresztovszky kérésére elhalasztottuk az előadásokat. Csütörtökön, 6-án tartjuk a Zádor-sz.[eminárium] záróelőadását.
Júliusi program:
10, 17, 24, 31. (hétfő): Aktualitás szeminárium
12, 19, 26. (szerda): Bresztovszky előadás és vita
13, 20, 27. (csütörtök): Biológiai szeminárium (Flamm dr.)
28. péntek: Hacker előadás.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
13.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 10-es bizottságának 1916. július 8-i üléséről
Budapest, 1916. július 8.
Mezei kéri, hogy a választmányi ülésre meghívókat küldjenek ki, s a Kör munkájába vonják be a régi Galileistákat.
Haas indítványozza, [hogy a] földkérdésről tartsunk előadásokat.
Aktualitás szeminárium egész nyáron tart.
Sisa és Mezei: meg kell beszélni az öregek[85] bevonásával a háború utáni progresszív agitációt. Pl. a középiskolai tanárok szemináriumszerűen előadhatják a tört.[énelmi] materializmust, a modern természettudományos igazságokat, stb. Az egészet memorandum alakjában összefoglalva az anyaegyesülethez[86] terjesztik fel.
Sisa elvállalja levél megírását az öregekhez.
A memorandum egyes fejezeteit külön bizottságok dolgozzák ki.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
14.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 10-es bizottságának 1916. július 15-i üléséről
Budapest, 1916. július 15.
Sisa: Az öregekkel való összejövetel célja a mozgalmi szeminárium megbeszélése. Az új mozgalmi-methodus érzelmi alapon is nyugodjék. A progresszív mozgalom az elemi iskolánál kezdődjék a tanítókon keresztül. A középiskolában progresszív kongregáció és diáklap. Egyetemi hallgatók. Községi politika. Országos politika. Ez a vázlat, amely szerint dolgoznak az albizottságok. Az albizottságokba szakembereket is meghívnak.
Augusztusi műsor:
Biológiai szemináriumot megtartjuk. Júl. 27-én kezdődik.
Sisa: 5 hétig tartó teljesen tudományos műsort kell összeállítani.
Rudas Z.: Lehetőleg középiskolásokat érdeklő műsort „Mit nem tanítanak a középiskolában” tendenciával. 2.[87] Egy előadás a tört.[énelem] tanításról és soviniz[mu]sról (Czóbel) 3. Származástan (Fülöp Zs.[88]) Monizmus 4. Fizikai kriticizmus (Lóránd J.) 1. Az új irodalom (Kosztolányi Dezső) 5. Nemzetgazdaságtan (Pásztor Mihály[89]) 6. A jövő iskolája (Szalay Károly[90])
Fülöp, Pásztor, Kosztolányi (Fried J.), Czóbel (Rudas Z.), Lóránd v. Dienes (Rudas Zoltán)
Könyvtárismertető szeminárium. Vezeti Rudas Zoltán. 1ső előadás: Max Adler:[91] Princip oder Romantik.
Július 27. Biológiai (csüt.) Továbbiak: Aug. 3, 10, 17, 23, 31.
29. Kosztolányi (szombat)
31. Könyvtárismert. (hétfő) Továbbiak: Júl. 31., Aug. 7, 14, 21, 28.
Aug. 2. Czóbel (szerda)
9. Fülöp (~)
16. Lóránd (~)
23. Pásztor (~)
30. Szalay (~)
VII. 29.
Dr. Szende Pál[92] augusztus 23-án „A történelmi materializmus” címen, Zigány Zoltán[93] augusztus 30-án „A jövő iskolája” címen ad elő.
VII. 29.
Augusztus 12. szombat Babits[94]
16. szerda Fülöp,
19. szombat Jancsó Benedek[95]
23. szerda Szende,
26. szombat Lóránd,
30. szerda Zigány
Jancsó: Közgazdaság.
! Szende dr-t az ősszel fel kell kérni adóelőadásra!
Popper Miklós műegy[egyetemi] adj.[adjunktus] őszre vállalja a Tudománytörténeti ciklusban a „Mathematiká”-t.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
15.
Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. augusztus 5-i választmányi üléséről
Budapest, 1916. augusztus 5.
Sisa ügyvezető elnök megnyitja az ülést. Bejelenti, hogy Jantsó[96] hajlandó majd később előadást tartani. Darvas helyett Somogyit kéri fel.[97] Rudas bejelenti, hogy Babits aug. végére ígérte előadását.
aug. 23-án Szende Pál: Történelmi materializmus
aug. 26-án Somogyi vagy Varga[98]: Nemzetgazdaságtan
II. aug. 30-án Fülöp Zs.: Származástan fejlődése
I. szept. 2-án Lóránd Jenő: Fizikai kriticizmus[99]
Szept. 6.-án Babits M.: Az új magyar irodalom
Szept. 9-én Zigány Z.: Jövő iskolája
Darvas proponálja, hogy Varga tartson előadást, ha Somogyi nem vállalná. Nádas Gy.[100] egyelőre hetenként háromszor vállal inspekciót. Haas[101] vállalja az adminisztratív ügyek vezetését.
A tagfelvételt szigorúbban eszközöljük; pártoló tagok nincsenek, csak 2 K ellenében meghívót kaphatnak.
Világ,[102] Népszava,[103] Magyarország,[104] Alkotmány,[105] Neue Zuercher Zeitung-ra[106] subabmálunk;[107] Vorwärts[108]
Giessweintől[109] kérjük a Kath.[olikus] Szemlét,[110] Nemzetközi életet.[111] Igazságügyi Szemle (régebbi számokat kérünk), Huszadik Század.[112]
Bizottságot küld ki a választmány a lapok megrendelése megbeszélése céljából.
A bizottság tagjai: Rudas Z.; Haas; Sisa; Török S.
Kissné 45 K fizetését a választmány határozatából 50 K-ra emeljük. Kissné a fizetés emelését szept. 1-től kapja. A választmányi ülés ezzel véget ért.
Az irat jelzete: PIL II. 684. 1/1. – Eredeti, kézzel írt.
[1] A Galilei Kör történetéről lásd Tömöry Márta: Új vizeken járok. (A Galilei Kör története). Bp., Gondolat, 1960. Újabban: Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör (1908–1919) története. Bp., Napvilág, 2017. – Saját monográfiámban különbséget teszek a Galilei Kör 1914 előtti „nagy korszaka” és a későbbi „kis korszak” között.
[2] Rubin László: A Galilei Kör története (Alakulásának huszadik évfordulója alkalmából). Századunk, 1928. 8. sz. 469. Hasonlóról szól Kolnai Aurél is, aki 1916 végén csatlakozott a Galilei Körhöz, de mikor belépett, „korábbi óriásai” már nem tevékenykedtek ott. Kolnai Aurél: Politikai emlékiratok. Bp., Európa, 2005, 107.
[3] Polányi Károly: a Galilei Kör első elnöke, társadalomtudós. Előadásokat tartott és szemináriumokat vezetett a Galilei Körben, a Szabadgondolat szerzője és egy időben szerkesztője. A „kis korszakban” nem vállalt szerepet, 1918 őszén fellépett a Galilei Kör bolsevizálódása ellen. Később Duczynska Ilonával kötött házasságot.
[4] Turnowsky Sándor: jogász, újságíró, a Galilei Kör tagja, egy időben elnöke. Bálint Zoltánnal együtt tett kísérletet a Galilei Kör kolozsvári fiókegyesületének megszervezésére. 1918 őszén az Országos Polgári Radikális Párt titkárává választják.
[5] Kende Zsigmond: orvos, a Galilei Kör egyik alapítója, a „nagy korszak” egyik legjelentősebb alakja, előadásokat és szemináriumokat tartott, szerzője és egy időben szerkesztője volt a Szabadgondolatnak. A származástan mai állása című ismeretterjesztő műve 1912-ben jelent meg a Galilei Füzetek sorozatban. Az első világháború idején orvosként szolgált, a „kis korszakban” nem játszott szerepet. A Galilei Kör megalakulása címmel 1974-ben adta ki visszaemlékezését.
[6] Gyulai István: joghallgató, hírlapíró, a Galilei Kör tagja. Hírlapíróként több lap és a Tolnai Világlapja munkatársa, novellákat és szociológiai írásokat jegyzett. Az első világháborúban elesett.
[7] Dukesz Artúr: joghallgató, újságíró, a Galilei Kör tagja. Az első világháborúban hadifogságba esett, a krasznojarszki hadifogolytáborban a magyar bolsevik csoport vezetője volt, a polgárháborúban kivégezték a „fehérek”.
[8] A Galilei Kör tagja, Ádámné Téri Teodóra így emlékezett vissza a galileisták bevonulására: „Mikor kitört a háború, akkor a Kör tagjainak nagy része bevonult katonának, sok pajtásunk vissza sem tért többé. Négy fivérem is bevonult.” Közülük Tódor 1915 szeptemberében meghalt, két másik testvére fogságba esett. Téri Teodóra sem vett részt a továbbiakban a Galilei Kör működésében, mert 1915-ben súlyos beteg lett. Lásd Ádám Manóné Téri Teodóra visszaemlékezése. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban: PIL), 867. f. 1/a–91. Dukesz Artúr egy másik galileistával, Lengyel Kálmánnal együtt szerkesztett marxista ideológiai folyóiratot a hadifogolytáborban, a bolsevik hatalomátvétel után Vörös Gárdát szerveztek a hadifoglyokból, az 1919 augusztusában Krasznojarszkba bevonuló „fehérek” azonban Dukeszt és Lengyelt is kivégezték. Lásd Bernáth József visszaemlékezését: Fejezetek egy ember életéből. Népszabadság, 1966. február 17., 4–5. Dukesz Artúr története Markovits Rodion Szibériai garnizon című regényében is olvasható.
[9] Ernst Haeckel: német zoológus és szabadgondolkodó, a természettudományi monizmus képviselője. A Világproblémák című 1899-ben megjelent műve nagy hatással volt a galileistákra.
[10] Wilhelm Ostwald: német kémikus és szabadgondolkodó, nevéhez a monizmus energetikai irányzata fűződik, vendégelőadóként megfordult a Galilei Körben is.
[11] Karl Liebknecht: az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) szélsőbaloldalához tartozó német szociáldemokrata politikus, a Spartacus-csoport alapítója.
[12] A németországi szabadgondolkodók 1906-ban, Jénában alapított szövetsége.
[13] Todd Weir: The Riddles of Monism: An Introductory Essay. In: Monism: Science, Philosophy, Religion, and the History of a Worldview. Ed.: Todd Weir. New York, Palgrave Macmillan, 2012, 8.
[14] Kelen Jolán: a Galilei Kör „kis korszakának” jelentős alakja, 1917-től Kelen József leendő népbiztos felesége, idős korában a Párttörténeti Intézet munkatársa.
[15] Kelen Jolán: Eliramlik az élet… Bp., Kossuth, 1976, 73.
[16] Ripper Borbála: orvostanhallgató, medika, a „kis korszakban” a Galilei Kör tagjaként antimilitarista tevékenysége miatt híresült el, mert ápolóként katonákat mentett fel a szolgálat alól tbc-minták manipulálásával.
[17] Duczynska Ilona: a Galilei Kör tagja, a „kis korszak” egyik emblematikus alakja, a Ducznyska–Sugár-csoport egyik vezetője. 1918 januárjában antimilitarista röplapozás miatt letartóztatták, szeptemberben két év börtönbüntetésre ítélték. Az őszirózsás forradalom idején szabadult, a Tanácsköztársaság alatt a Külügyi Népbiztosságon dolgozott. Később Polányi Károllyal kötött házasságot.
[18] Polányi Károly a Galilei Kör emancipációs szerepéről írva fontosnak tartotta kiemelni, hogy a galileista lányok „orosz mintára” fejlődtek, és ezzel kapcsolatban elkerülhetetlen az utalás az orosz radikális diákmozgalmak női főszereplőire, például Vera Fignerre: „A galileista diáklány még inkább talán, mint az ifjak, nagyrészt öntudatlanul az orosz minta képére fejlődött, és az utóbbiaknak a háborúban lecsappant számát kitöltve, a forradalmi korszaknak jellegzetes erőforrásául szolgált.” Lásd Polányi Károly: A Galilei Kör hagyatéka. In: Uő: Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom. Társadalomfilozófiai írások. Bp., Gondolat, 1986, 203.
[19] Az összevont jogi és közgazdasági szakosztály Sebestyén Ernő A büntetőjog modern bölcselete című előadásával nyílt meg 1916. február 12-én. Lásd: A Galilei Kör előadásai. Népszava, 1916. február 6. 11.
[20] Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. szeptember 13-i választmányi üléséről, PIL, Szakszervezetek, munkás- és baloldali szervezetek, mozgalmak, Galilei Kör, A Galilei Kör közgyűlési és választmányi üléseinek jegyzőkönyvei, tagnévsor (a továbbiakban: II. 684. 1/1.)
[21] Szabó Ervin: anarchoszindikalista teoretikus, könyvtáros, az MSZDP tagja, a Fővárosi Könyvtár igazgatója.
[22] Kőhalmi Béla: a Galilei Kör tagja, könyvtáros, Szabó Ervin tanítványa és kollégája.
[23] Haász Árpád: joghallgató, 1916-tól titkár, egy időben a jogi szakosztály elnöke, a „kis korszak” jelentékeny alakja.
[24] Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. október 2-i választmányi üléséről, PIL II. 684. 1/1. – Azonban ez sem bizonyult megoldásnak, és 1916 decemberében Rudas már újabb átszervezést javasolt: ez négy fő csoportra és több kisebb csoportra osztotta volna a Galilei Kört: „Az első csoport az adminisztrációt intézi, a második a theoria csoport, a Kör által intézendő mozgalmak elvi alapjait fektetné le, a harmadik az akció csoport a Galilei Kör külső mozgalmait intézi, míg végül a negyedik az előadásokról és szemináriumokról gondoskodna. Kisebb csoportok a következők: könyvtár, pénztár, diákgazdasági és középiskolai előadásokat rendező” – állt Rudas javaslatában. Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. december 1-i választmányi üléséről, PIL II. 684. 1/1.
[25] Lásd Hacker Boriska és Lakatos László előadásainak 1915. novemberi beharangozóját a Népszavában, amelyben azt is közlik, hogy „a többi előadásról csak a kör tagjait értesítik”. A Galilei Körben. Népszava, 1915. november 7. 11.
[26] Rudas Zoltán: jogász, a Galilei Kör tagja, egy időben elnöke, a „kis korszak” egyik vezető személyisége. A Szabadgondolat 1918-as újraindulásakor a folyóirat szerkesztője.
[27] A személyi ellentét kérdéséhez tartozik, hogy ifj. Szende Pál 1916 szeptemberében számonkérte a vezetőségen, hogy már egy éve nem kapott hírt a benyújtott pályázatáról. Rudas pedig azért bírálta ifj. Szendét, mert „viselkedésével” zavarta a legutóbbi előadást. Eközben Haász Árpád azzal váltott ki rosszallást, hogy Rudas elnöknek tett bejelentés nélkül tartott bevezetőt az egyik előadáshoz, de kiderült, hogy azt Rudas tudta nélkül a „kis korszak” másik jelentős figurája, Sisa Miklós engedélyezte. Lásd Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. szeptember 18-i választmányi üléséről, PIL II. 684. 1/1.
[28] Zádor Pál: baloldali hírlapíró, a Társadalomtudományi Társaság tagja, a Galilei Kör előadója szociálpolitikai kérdésekben.
[29] Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. október 9-i és október 13-i választmányi üléséről, PIL II. 684. 1/1.
[30] Sisa Miklós: jogász, 1914 után a Galilei Kör egyik vezető személyisége, a diákegyesület 1918. januári bezárása idején annak elnöke. A Szabadgondolat 1918-as újraindulásakor a folyóirat szerkesztője.
[31] Neumann Antal is azt indítványozta: „az idősebb galileistákat keressék fel a nyári programmal, tárják fel előttük a kör mostani állapotát és kérjék tanácsukat és kritikájukat”. Lásd Jegyzőkönyv a Galilei Kör 1916. május 27-i választmányi ülésről, PIL, II. 684. 1/1.
[32] Szende Péter Pál: ekkor joghallgató, ügyvédi oklevelének megszerzése után irodát nyitott Budapesten, több jelentős mű szerzője a Horthy-korszakban (Pengőmérleg; Az utolsó évtized új élő jogszabályai).
[33] A Társadalomtudományok Szabad Iskolája a Társadalomtudományi Társaság (1900–1919) elsősorban francia mintájú szabadoktatási intézménye.
[34] Rudas László: 1914 és 1919 között többször is a Galilei Kör elnöke.
[35] Medvei Elemér: választmányi tag 1916-ban.
[36] Mezei Albert: választmányi tag 1916-ban, 1917-ben a technikus szakosztály létrehozásában játszik jelentős szerepet.
[37] Utalás arra a problémára, hogy 1914 és 1919 között Rubin és Sisa egymással is rivalizálva, „eluralták” a Galilei Kört a „nagy korszakot” jellemző demokratikusabb működéssel összevetve.
[38] Kepes Ernő: a Galilei Kör visszatérő oktatója, előadásaiban történelmi materialista és darwinista perspektívát érvényesített, több mű szerzője (Történelmi materializmus, darwinizmus, kantinizmus; Lampkrecht történet-filozófiája).
[39] Nádas Ferenc: 1915 őszétől a Galilei Kör titkára.
[40] Darvas Simon: a Galilei Kör „kis korszakának” fontos alakja. 1918 őszén jelentős szerepet játszott a Szabadgondolat újraindításában, aktívan kivette részét a folyóirat „bolsevizmus”-vitájában.
[41] Vélhetően a más forrásokban szereplő Geleji Dezső. 1914 előtt aktívan kivette részét a Galilei Kör tagjai által létrehozott, egyetemi diák-szociálpolitikai feladatokat ellátni kívánó Gazdasági Diákegyesület létrehozásában. Itteni szereplése miatt eljárást indított ellene az egyetemi vezetés.
[42] Rákos Ferenc: joghallgató, szintén kivette részét a Galilei Körnek már 1914 előtti szociálpolitikai akcióiban is. Később jogász, 1919-ben a Vörös Őrség parancsnoka.
[43] A történeti áttekintésben idézett Kelen Jolán.
[44] A jegyzőkönyvben aláhúzva – az eredeti jegyzőkönyv aláhúzásait innentől kezdve kurziválással jelölöm.
[45] Áldor Margit: bölcsészhallgató.
[46] Rudas Béla: az 1930-as években társadalomtudományi munkák szerzője (Imperializmus, Tudomány és szocializmus, A társadalomgazdaságtan alapelemei).
[47] Bálint Aladár: orvostanhallgató, 1916-ban könyvtáros, 1916 őszétől választmányi tag.
[48] Hecht Kató: 1915 őszén könyvtáros.
[49] Török Sarolta: 1916-ban titkár.
[50] Geiszt Margit.
[51] Hoffmann Oszkár: 1916-ban – bevonulásáig – pénztáros. 1918 januárjában őt is letartóztatják Ducznyska Ilonával és Sugár Tivadarral együtt, de nem emelnek ellene vádat.
[52] Singer Henrik: szerzője a Galilei-füzetekbe szánt, de végül Kassák Ma című folyóiratának kiadásában megjelenő Az új világnézet című kiadványnak.
[53] Lantos Albert: orvostanhallgató. 1918 januárjában őt is letartóztatják, de nem emelnek ellene vádat.
[54] Tölgy Péter István: 1916-ban ellenőri feladatokat lát el.
[55] Diamant – később Dénes – József: 1915-ben Pikler Gyula munkásságáról adott elő a Galilei Körben, 1919-ben rendőrségi eljárást indítottak ellene.
[56] Nádas Ferenc: 1915 őszétől a Galilei Kör titkára.
[57] Vélhetően Lóránd Jenő: a Galilei Kör korábbi elnöke 1911 nyarán és őszén. Elsősorban Mach-szemináriumok tartója, akit „régi galileistaként” kereshettek fel a Galilei Kör „válságperiódusában”, hogy tanácsot adjon.
[58] Ennek okát abban jelölhetjük meg, hogy a Galilei Kör 1914 előtti diák-szociálpolitikai akcióját épp azért utasította vissza az egyetemi vezetés, mert az az egyetem által elfogadott szervezeti szabállyal nem bíró Galilei Körhöz fűződött.
[59] Gál Rózsi: 1916 októberében könyvtáros, tisztségétől hamarosan megfosztják.
[60] Kőhalmi Béla: baloldali radikális könyvtáros, Szabó Ervin munkatársa a Fővárosi Könyvtárban.
[61] Péri László: képzőművész, Kassák avantgárd körének tagja, 1916 októberétől jegyző. 1919-ben emigrált.
[62] Marton István: 1916 októberétől háznagyi feladatot látott el.
[63] Frim Zoltán: később Körmendi Zoltán, joghallgató, költő, publicista. Tevékenyen részt vett a Tanácsköztársaságban, a Horthy-korszakban pedig a Vörös Segély akcióban.
[64] Szántó Rózsi: a „kis korszak” tevékeny galileistája, Szántó Béla, Rezső és Zoltán húga.
[65] Wagast József: Dietz Károly rendőrparancsnok Októbertől augusztusig című visszaemlékezése szerint 1917‒1918 fordulóján rendőrségi besúgó.
[66] Ágoston Péter: politikus, egyetemi tanár, később miniszter. A Galilei Kör visszatérő előadója, A vármegye című 1912-es munkája a Galilei Kör könyvtára című sorozatban jelent meg.
[67] Kunfi Zsigmond: szociáldemokrata politikus, később miniszter, majd népbiztos. A Galilei Kör visszatérő előadója.
[68] Jászi Oszkár: politikus, társadalomtudós, a galileisták egyik legfőbb mentora a „nagy korszakban”.
[69] Jászi és a „kis korszak” galileistái már nem tartottak olyan szoros kapcsolatot egymással, mint amilyen az egykori mentort a „nagy korszak” alapítóihoz (pl. Polányi Károlyhoz) fűzte. A jegyzőkönyvben vélhetően a Társadalomtudományi Társaság Közép-Európa-vitáján elhangzott Jászi-előadásra utalnak.
[70] Glücklich Vilma: feminista politikus, a Feministák Egyesületének vezetője.
[71] Bresztovszky Ernő: a Népszava szerzője, a Galilei Kör visszatérő előadója elsősorban történelmi materialista perspektívájú esztétikai kérdésekben.
[72] A galileisták szimbolikus politikájában kitüntetett helyet foglaltak el a magyar jakobinus mozgalom vezetőire emlékező ünnepek: a Martinovics-ünnep, a Batsányi-ünnep.
[73] Fáber Oszkár: egykori piarista szerzetes, később antiklerikális előadások sorát tartotta a Galilei Körben. 1919-ben az Országos Vallásügyi Likvidáló Bizottság vezetője.
[74] Czóbel Ernő: a Galilei Kör visszatérő előadója, elsősorban történelmi materialista perspektívájú történelmi kérdésben. 1919-ben a Tanácsköztársaság bécsi követe.
[75] Rónai Zoltán: szociáldemokrata politikus, később népbiztos. A Galilei Kör visszatérő előadója elsősorban jogi és szociálpolitikai kérdésekben.
[76] Neumann Antal: már a „nagy korszakban” is galileista, 1913 februárjától választmányi tag.
[77] Az „Ágostont ujra megkérjük” utólag betoldva ceruzával.
[78] Székely Artúr: a Galilei Kör második elnöke 1909‒1910-ben, a „nagy korszak” jelentős alakja.
[79] A Galilei Kör programjairól és rendezvényeiről rendszeresen hírt adott a szociáldemokrata Népszava és a magyarországi szabadkőművesség radikális szárnyához tartozó Világ.
[80] Flamm Sándor: orvos, a Galilei Kör „nagy korszakának” jelentős alakja, a radikális orvoscsoport tagja többek között Kende Zsigmonddal együtt. 1950 után az Uzsoki Kórház belgyógyászati osztályvezetője.
[81] Ti. a tagszervezésről.
[82] Zádor Pál: a Galilei Kör visszatérő előadója, elsősorban szociálpolitikai kérdésekben.
[83] Hacker Boriska: a feminista mozgalom résztvevője, A Nő című folyóirat visszatérő szerzője.
[84] Posch Jenő: filozófus, középiskolai tanár, jelentős pozitivista művek (például Az idő elmélete) szerzője. A Galilei Kör megalapításában tevékeny szerepet vállaló Tavaszmező utcai gimnazisták tanára, akit ateizmusának nyílt felvállalása miatt meghurcoltak. Középiskolai alkalmazása miatt 1896 és 1898 között kétszer is interpelláltak Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél.
[85] Ti. a „régi galileisták”.
[86] Az 1905-ben alapított Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületéhez.
[87] A 2., 3. és 1. előadások eredeti sorrendje átírással megváltoztatva.
[88] Fülöp Zsigmond: darwinista természettudós, 1912 és 1919 között a saját kiadásában megjelentetett Darwin című természettudományos közlöny szerkesztője.
[89] Pásztor Mihály: közgazdasági újságíró, 1910-től a Világ munkatársa. Az adó- és vámpolitikai kérdések szakértője, visszatérő előadója a Galilei Körnek.
[90] Szalay Károly: szabadkőműves, a Comenius Páholy tagja. Több szabadkőműves tárgyú munka, többek között a Comenius Páholy történetének megírója.
[91] Max Adler: osztrák szociáldemokrata politikus és elméletíró, az ausztromarxista irányzat fontos alakja Karl Renner és Otto Bauer mellett.
[92] Szende Pál: közgazdasági szakíró, polgári radikális politikus, 1918‒1919-ben előbb a Károlyi-kormány, majd a Berinkey-kormány pénzügyminisztere. Visszatérő előadója a Galilei Körnek, előadásai elsősorban a földkérdésre és adópolitikai kérdésekre terjedtek ki, de foglalkozott történelmi kérdésekkel is (pl. II. Rákóczi Ferenc személyének történelmi materialista szempontú újraértékelése a Huszadik Században).
[93] Zigány Zoltán: a radikális tanítók mozgalmának vezetője, az Új korszak című radikális pedagógiai folyóirat egyik szerkesztője, az Országos Polgári Radikális Párt pedagógiai programjának kidolgozója. Egy időben a Martinovics Páholy főmestere.
[94] Babits Mihály Galilei Körhöz való kötődését magyarázza, hogy unokatestvére Dienes Valéria volt, és egy időben a galileista Dienes-házaspárnál lakott.
[95] Jancsó Benedek: újságíró, pedagógiai szakíró, a szabadoktatás mellett a nemzetiségi kérdés szakértője. Több szabadoktatással és Erdély történetével kapcsolatos mű szerzője.
[96] Ti. Jancsó Benedek.
[97] Vélhetően Somogyi Jenő, a Galilei Kör korábbi elnöke 1912 nyara és 1912. október között.
[98] Varga Jenő: közgazdász, a Galilei Kör visszatérő előadója gazdasági és történelmi kérdésekben. 1919-ben pénzügyi népbiztos.
[99] Fülöp Zsigmond és Lóránd Jenő előadása eredetileg fordított sorrendben.
[100] Nádas György 1914 őszén a Munka és a tőke harcáról adott elő a Galilei Körben.
[101] Ti. Haász Árpád.
[102] A szabadkőművesség radikális szárnyához kötődő, 1910-től megjelenő napilap.
[103] A Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1905-től napilapként megjelenő lapja.
[104] A Károlyi-párthoz kötődő, 1893 óta megjelenő, függetlenségi érzelmű, nacionalista napilap.
[105] A Katolikus Néppárthoz kötődő, 1895 óta megjelenő, a Galilei Kört támadó írásoknak előszeretettel helyet adó napilap.
[106] 1780 óta (Neue névvel 1821-től) kiadott zürichi napilap.
[107] Vélhetően előfizetést jelent.
[108] A Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) 1876 óta megjelenő lapja.
[109] Giesswein Sándor: keresztényszocialista politikus és társadalomtudós.
[110] A Szent István Társulat 1900-tól havonta megjelenő katolikus folyóirata.
[111] A Magyar Szent Korona Országai Békeegyesületének 1912-től kiadott pacifista folyóirata.
[112] A Jászi Oszkár köré csoportosuló és a Társadalomtudományi Társaságba tömörülő baloldali radikális értelmiség 1900-tól megjelenő folyóirata.
Ezen a napon történt október 10.
Kínában a polgári forradalom megdönti az utolsó mandzsu császár, Pu Ji uralmátTovább
Az ifjúság katonai előképzését a KISZ és az MHS együttműködve végezte. A feszült belpolitikai helyzet miatt „ebben az évben fegyvert nem...Tovább
Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága javasolta, hogy garantálják az oktatási intézményekben az ideológiamentes nevelést.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei harmadik száma. A legfrissebb ArchívNet publikációi olyan forrásokat ismertetnek, amelyek bemutatják a 20. századi magyar történelem mikro- és makroszintjének egy-egy részletét: legyen szó egyéni sorsokról, avagy államközi megállapodásokról.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) publikációjában olyan dokumentumokra hívja fel a figyelmet, amelyek egyszerre vonatkoznak a mikro- és a makroszintre. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamarához beérkezett felmentési kérelmek egyfelől bemutatják, hogy az intézménynek milyen szerepe volt az első világháború alatt a felmentések engedélyezése és elutasítása kapcsán a kikötővárosban, másrészt esettanulmányként kerül bemutatásra, hogy hasonló helyzetben miként működtek a királyi Magyarország területén működő, más kereskedelmi és iparkamarák. Harmadrészt pedig a fegyveres katonai szolgálat alól felmentésüket kérő személyek egyéni sorsába is betekintést engednek a forrásként szereplő kérelmek.
Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) írásával már az első világháborút követő időszakba kalauzolja el az olvasót. A nyugat-magyarországi kérdést rendező velencei jegyzőkönyv egyik rendelkezésének utóéletét mutatja be egy döntőbírósági egyezmény segítségével. Ausztria és Magyarország között a velencei protokoll nyomán a helyzet rendeződni látszott, azonban a magyar fél a Burgenland területén okozott károk megtérítésével hadilábon állt. A két állam számára – ha alapjaiban nem befolyásolta Bécs és Budapest viszonyát – még évekig megválaszolatlan kérdést jelentett a ki nem egyenlített számla ügye.
A makroszintet bemutató irat után Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy olyat történetet mutat be két távirat prezentálásával, amelyek egy, az emigrációt választó magyar család sorsára is rávilágítanak. Az újságíró Marton házaspár 1957-ben vándoroltak ki Magyarországról, azonban az államvédelem megpróbált rajtuk keresztül csapdát állítani az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén menedékben részesített Mindszenty József esztergomi érsek számára. Mindszentyt az államvédelem igyekezett rábírni arra, hogy hagyja el az országot a Marton családdal, erről azonban az amerikai diplomaták értesültek, így végül a terv nem valósult meg.
Pétsy Zsolt Balázs (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) három olyan dokumentumot ismertet, amelyek rávilágítanak a magyarországi római katolikus egyház helyzetére a késő Kádár-korszakban. Az Álllami Egyházügyi Hivatal bemutatott jelentései 1986-ból és 1987-ből arról tájékoztatták az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályát, hogy miként zajlottak a Vatikán képviselőivel a különböző egyeztetések (személyi kinevezések, a Szentszék és Magyarország együttműködése stb.).
Az idei harmadik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. szeptember 19.
Miklós Dániel
főszerkesztő