Diplomácia

2020: Kádár János 1977. márciusi tárgyalása Erich Honeckerrel

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára 1977 márciusának végén viszonozta a Német Szocialista Egységpárt vezetője, Erich Honecker 1972. évi magyarországi látogatását. Az egyeztetések során a felek többek között szót ejtettek a két szocialista ország belpolitikájának aktualitásairól, a kétoldalú gazdasági és politikai együttműködés fejlesztésének lehetséges opcióiról, az új barátsági szerződésről, illetve a nemzetközi helyzetről. Írásomban röviden összefoglalom a magyar párt- és kormányküldöttség 1977. márciusi kelet-berlini látogatásának főbb eseményeit, majd ismertetem az ahhoz kapcsolódó, legfontosabbnak tartott levéltári dokumentumokat.

 

2020: Magyarország a nyolcvanas évek elején egy francia diplomata szemével – Jacques Lecompt nagykövet jelentése a diplomáciai szolgálatáról (1980–1983)

Franciaország a nyolcvanas évek elején kereste a kapcsolatokat az enyhülés iránt elkötelezett kelet-európai országokkal, amelyek közül kiemelkedett Magyarország. Párizs arra törekedett, hogy a kis-hidegháború alatt gazdasági-finanszírozási válságba került Magyarországgal új alapokra helyezze az együttműködést, amit a francia elnök Magyarországra vezető első kelet-európai útja is jelzett. Francia részről folyamatosan figyelték a nyolcvanas évek elején a válsággal és a reformokkal küszködő magyar politikát, a belső ellenzéki megnyilvánulásokat, a kommunista vezetők reformtörekvéseit. A francia nagykövet rapport de fin de mission-ja (diplomáciai szolgálatát összegző zárójelentése) összefoglaló jelentését adja az 1980 és 1983 közötti magyarországi tapasztalatainak, a válsággal és változásokkal küszködő magyar vezetésről alkotott véleményének, és a kapcsolatok további építésére vonatkozó javaslatainak.

2019: François Mitterrand elnök és Illyés Gyula találkozása 1982. július 9-én

E forrásközlés François Mitterrand francia elnök és Illyés Gyula 1982. július 9-i, híres négyszemközti megbeszélésének francia forrásokra alapozó ismertetésére vállalkozik. Garadnai Zoltán 2018 februárjában két hétig kutatott a francia Külügyminisztérium Nantes-i levéltárában (Centre des Archives Diplomatiques de Nantes), ahol a budapesti francia nagykövetség iratai között megtalálta a francia elnök és a magyar író négyszemközti beszélgetésének tisztázatát, illetve a francia elnök budapesti útjára vonatkozó felkészítő anyagokat. Az e kutatás során feltárt dokumentumokra építkező forrásközlés célja, hogy árnyaltabb megvilágításba helyezze a francia elnök által 1982-ben mondottakat, és bemutassa Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében.

 

2019: Szemelvények a Zsilinszky Antal-féle emigráns mozgalom történetéből – csehszlovák szemmel

A második világháború alatti magyar emigráció története valamelyest homályba veszett az elmúlt évtizedekben, ha pedig a téma mégis a kutatók vizsgálódásának előterébe került, akkor főként más időszakból ismert személyekre – Jászi Oszkárra, vagy még inkább Károlyi Mihályra – fókuszáltak. Ebben az időszakban ugyanakkor olyan személyek is felbukkantak a különböző emigráns magyar politikai csoportosulásokban, mint a színész Lugosi Béla, a képzőművész Moholy-Nagy László, az író Arthur Koestler és Mikes György, vagy a mecénás Hatvany Lajos. Bár ők korántsem voltak feltétlenül epizodisták, egyes „főszereplők” neve szinte teljesen elfelejtődött, még a történészek számára is. Ilyen volt az egyik nagy londoni emigráns csoport szervezője, vezetője, Zsilinszky Antal is.

2020: François Mitterrand és a „magyar kapcsolat” 1990-ben

Hazánkról szólva Mitterrand elnök kifejtette, hogy Magyarország újszerű tapasztalatokat ad Európának. A mai reformfolyamat nem előzmények nélküli. Hangsúlyozta, hogy a békés átmenet erősíti a magyar vezetés nemzetközi tekintélyét. Ő is partnerének tekinti az ország ideiglenes elnökét, vezetőit. Európának továbbra is békés változásokra van szüksége.”

2019: Seton-Watson, a „Vándorló Skót” magyarországi utazása 1906-ban

Robert William Seton-Watson londoni, majd oxfordi történészprofesszor (1879–1951), vagy ahogy korai írásaiban használt írói neve alapján Közép-Európában ismertté vált, Scotus Viator, az angol nyelvterületen a 20. század első felében Magyarország, a Habsburg Monarchia és egész Délkelet-Európa egyik legalaposabb ismerőjének számított. Írói és szervezői tevékenységével, valamint szakértői kommentárjaival a trianoni békeszerződés talán legfontosabb szellemi előkészítőjévé, majd szívós védelmezőjévé vált.

2019: Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesésének pillanatfelvételei Svájc diplomáciai jelentéseinek tükrében (1918. november–december)

1918 folyamán Svájc bécsi követsége harminc követjelentést készített, amelyekből ez alkalommal a november és december folyamán keletkezett hat dokumentumot tesszük közzé. Magyar nyelven való közlésük remélhetőleg hozzájárul az Osztrák–Magyar Monarchia széteséséről alkotott külső kép rekonstruálásához. A svájci diplomáciai jelentésekből kitűnik, hogy minden monarchiabeli nemzet és nemzetiség önálló állam alapítására törekedett. E források a korai svájci–magyar diplomáciai kapcsolatok előtörténetének a feltárását is szolgálják az átmenet első hónapjainak a bemutatásával. Ugyanakkor az első közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvétel dokumentumait külön forrásközlő tanulmányban szándékozunk közzétenni, tekintettel a rendelkezésre álló gazdag iratanyagra.

2019: Az 1964-es magyar–szentszéki részleges megállapodás

A II. Vatikáni Zsinattal (1962–1965) kezdődő egyházi nyitás és a XXIII. János pápa által elindított ún. „keleti politika”, továbbá a nemzetközi helyzet tette lehetővé, hogy 1964. szeptember 15-én Agostino Casaroli, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára és Prantner József, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetője Budapesten aláírtak egy „részleges megállapodást” az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között. Az állandósult „részleges” jelzőt azért illesztette az okmányhoz az utókor, mert a tárgyalt kérdések közül csupán néhányban sikerült ténylegesen megállapodni. Szövege a legutóbbi évekig nem volt nyilvános, pedig egy bő negyedszázadon át – a Magyar Köztársaság és a Szentszék között 1990. február 9-én aláírt újabb megállapodásig, amely a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről intézkedett – meghatározta a magyar katolikus egyház és a kormányzat viszonyát.

 

2019: Két amerikai diplomáciai dokumentum az idősödő Mindszenty bíboros esetében várható és életveszéllyel fenyegető helyzetek kezeléséről

„Jelen dokumentum kizárólag azon különleges vészhelyzetekkel foglalkozik, amelyekben Mindszenty bíboros a halálán járna vagy hirtelen elhunyna, miközben a budapesti amerikai nagykövetség területén még menedéket élvez. Ez nem annyira végleges »terv« vagy »tervrajz«, mint inkább vészhelyzeti útmutatás, amely […] segítséget nyújthat a nagykövetségnek abban, hogy a jelzett jellegű bármely tényleges vészhelyzetet gyorsan és eredményesen megoldja.”

 

2019: A brit Külügyminisztérium Politikai Hírszerző Osztályának bizalmas feljegyzése  két román vezetővel folytatott beszélgetésről

Goga úr nyomatékosan hangoztatta, hogy az egyesített Nagy-Romániában, amely az ő álma, a legteljesebb demokratikus intézményeknek kell uralkodniuk. Arra a kérdésre, hogy milyen lesz az egyesített Románia kormányának viszonya a nemzetiségekhez Erdélyben és máshol, szenvedélyesen és nyomatékkal úgy válaszolt, hogy ezt a kijelentését nem sokkal később nyilvánosan is meg akarja ismételni: a legteljesebb kulturális, vallási és társadalmi autonómiát fogják garantálni a többi nemzetiségnek, a székely megyék esetében közigazgatási autonómiát is.”

Oldalak

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Ezen a napon történt február 15.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.

Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.

Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.

Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2025. február 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő