Az Észak-Epiruszi kérdés háttere
Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.
Albán-Görög helyzet
| Magyar Népköztársaság Követsége TIRANA | Szigorúan Bizalmas! Tirana, 1949. szeptember 30. Tárgy: Albán-Görög helyzet |
143/sz. biz. - 1949.-2.
Kállai Gyula
Külügyminiszter Úrnak
Budapest
Tisztelettel jelentem, hogy azok a katonai intézkedések amelyekről az augusztusi futárpostával jelentést küldtem tovább tartanak. Augusztus végén Durazzóba utazva több csoporttal találkoztam akik katonai szolgálatra vonultak be. Tiranában is találkoztam nőkkel akik katonai ruhába öltözve jártak az utcán és beszéltem cipész kisiparossal aki elmondotta, hogy behívták hadfelszerelési munkára és csak este tud odahaza vevői részére dolgozni. Az utcán és nyilvános helyeken katonai őrjáratok cirkálnak és a katonai személyeket igazoltatják. Szeptember 7-én értesültem arról, hogy a tanuló ifjúságot 16 évtől kezdve két hetes katonai kiképzésre igénybe veszik. A tüskés drótkerítéseket a város szélén és városon kívül a földek végén leszerelték és elvitték az albán-görög határra katonai akadályok készítésére. Szeptember közepétől kezdve éjjelenként több esetben észleltem, hogy nagyobb katonai egységek, hadfelszerelések autóval és öszvéreken Tiranán keresztül Észak-Albánia felé szállítják, de hogy albánok e vagy görögök azt a sötétben nem tudtam megállapítani. Szeptember 26-án beszéltem Korcából visszatérő magyar orvosokkal akik elmondották, hogy a görög monarcho-fasisztáknak sikerült szabad Görög csapatokat Albán területre átszorítani és a görög monarcho fasiszták előrenyomulásának Albán területre az Albán hadsereg beavatkozása vetett végett. A magyar orvosoktól nyert értesüléseim szerint Alábán területre lépett 13.000 szabadságharcos és kb. 600 sebesült. A tőlük nyert információm szerint a Grammosz térségben a harcok befejeződtek és a magyar és lengyel egészségügyi kirendeltségek Korcából teljesen visszavonták és hazautaznak. A sebesültekért információm szerint egy kórházhajó van útban Albánia felé, hogy innen elszállítsák őket. Hogy az átszorított szabad Görög csapatokkal mit szándékoznak tenni arra nézve nem tudtam értesülést szerezni. Tény az, hogy ezeket a csapatokat dél Albániából lassan eltávolítják és Tiranától északabbra fekvő területekre viszik.
/Szeri Lénárd/
követ
MOL-XIX-J-1-j-Alb-5/b-711/1949 (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 22.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő