Frederick Albert Cook elsőként éri el az Északi-sarkot (Robert Peary egy évvel később követi, 1909. április 6-án).Tovább
Az Észak-Epiruszi kérdés háttere
A görög–albán viszony alakulása az 1960-as években
Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.
Albán-Görög helyzet
| Magyar Népköztársaság Követsége TIRANA | Szigorúan Bizalmas! Tirana, 1949. szeptember 30. Tárgy: Albán-Görög helyzet |
143/sz. biz. - 1949.-2.
Kállai Gyula
Külügyminiszter Úrnak
Budapest
Tisztelettel jelentem, hogy azok a katonai intézkedések amelyekről az augusztusi futárpostával jelentést küldtem tovább tartanak. Augusztus végén Durazzóba utazva több csoporttal találkoztam akik katonai szolgálatra vonultak be. Tiranában is találkoztam nőkkel akik katonai ruhába öltözve jártak az utcán és beszéltem cipész kisiparossal aki elmondotta, hogy behívták hadfelszerelési munkára és csak este tud odahaza vevői részére dolgozni. Az utcán és nyilvános helyeken katonai őrjáratok cirkálnak és a katonai személyeket igazoltatják. Szeptember 7-én értesültem arról, hogy a tanuló ifjúságot 16 évtől kezdve két hetes katonai kiképzésre igénybe veszik. A tüskés drótkerítéseket a város szélén és városon kívül a földek végén leszerelték és elvitték az albán-görög határra katonai akadályok készítésére. Szeptember közepétől kezdve éjjelenként több esetben észleltem, hogy nagyobb katonai egységek, hadfelszerelések autóval és öszvéreken Tiranán keresztül Észak-Albánia felé szállítják, de hogy albánok e vagy görögök azt a sötétben nem tudtam megállapítani. Szeptember 26-án beszéltem Korcából visszatérő magyar orvosokkal akik elmondották, hogy a görög monarcho-fasisztáknak sikerült szabad Görög csapatokat Albán területre átszorítani és a görög monarcho fasiszták előrenyomulásának Albán területre az Albán hadsereg beavatkozása vetett végett. A magyar orvosoktól nyert értesüléseim szerint Alábán területre lépett 13.000 szabadságharcos és kb. 600 sebesült. A tőlük nyert információm szerint a Grammosz térségben a harcok befejeződtek és a magyar és lengyel egészségügyi kirendeltségek Korcából teljesen visszavonták és hazautaznak. A sebesültekért információm szerint egy kórházhajó van útban Albánia felé, hogy innen elszállítsák őket. Hogy az átszorított szabad Görög csapatokkal mit szándékoznak tenni arra nézve nem tudtam értesülést szerezni. Tény az, hogy ezeket a csapatokat dél Albániából lassan eltávolítják és Tiranától északabbra fekvő területekre viszik.
/Szeri Lénárd/
követ
MOL-XIX-J-1-j-Alb-5/b-711/1949 (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 21.
1908
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.
Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.
Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.
Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő