Bemutatják a Székely István rendezte Hyppolit, a lakájt, az egyik legsikeresebb magyar filmvígjátékot.Tovább
Az Észak-Epiruszi kérdés háttere
A görög–albán viszony alakulása az 1960-as években
Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.
Albán-Görög helyzet
| Magyar Népköztársaság Követsége TIRANA | Szigorúan Bizalmas! Tirana, 1949. szeptember 30. Tárgy: Albán-Görög helyzet |
143/sz. biz. - 1949.-2.
Kállai Gyula
Külügyminiszter Úrnak
Budapest
Tisztelettel jelentem, hogy azok a katonai intézkedések amelyekről az augusztusi futárpostával jelentést küldtem tovább tartanak. Augusztus végén Durazzóba utazva több csoporttal találkoztam akik katonai szolgálatra vonultak be. Tiranában is találkoztam nőkkel akik katonai ruhába öltözve jártak az utcán és beszéltem cipész kisiparossal aki elmondotta, hogy behívták hadfelszerelési munkára és csak este tud odahaza vevői részére dolgozni. Az utcán és nyilvános helyeken katonai őrjáratok cirkálnak és a katonai személyeket igazoltatják. Szeptember 7-én értesültem arról, hogy a tanuló ifjúságot 16 évtől kezdve két hetes katonai kiképzésre igénybe veszik. A tüskés drótkerítéseket a város szélén és városon kívül a földek végén leszerelték és elvitték az albán-görög határra katonai akadályok készítésére. Szeptember közepétől kezdve éjjelenként több esetben észleltem, hogy nagyobb katonai egységek, hadfelszerelések autóval és öszvéreken Tiranán keresztül Észak-Albánia felé szállítják, de hogy albánok e vagy görögök azt a sötétben nem tudtam megállapítani. Szeptember 26-án beszéltem Korcából visszatérő magyar orvosokkal akik elmondották, hogy a görög monarcho-fasisztáknak sikerült szabad Görög csapatokat Albán területre átszorítani és a görög monarcho fasiszták előrenyomulásának Albán területre az Albán hadsereg beavatkozása vetett végett. A magyar orvosoktól nyert értesüléseim szerint Alábán területre lépett 13.000 szabadságharcos és kb. 600 sebesült. A tőlük nyert információm szerint a Grammosz térségben a harcok befejeződtek és a magyar és lengyel egészségügyi kirendeltségek Korcából teljesen visszavonták és hazautaznak. A sebesültekért információm szerint egy kórházhajó van útban Albánia felé, hogy innen elszállítsák őket. Hogy az átszorított szabad Görög csapatokkal mit szándékoznak tenni arra nézve nem tudtam értesülést szerezni. Tény az, hogy ezeket a csapatokat dél Albániából lassan eltávolítják és Tiranától északabbra fekvő területekre viszik.
/Szeri Lénárd/
követ
MOL-XIX-J-1-j-Alb-5/b-711/1949 (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt november 27.
1931
1945
Az ENSZ tagja lesz Norvégia.Tovább
1956
A magyar kormány bejelenti, hogy a tsz-ekből bárki szabadon kiléphet.Tovább
1962
Nyers Rezsőt az MSZMP KB gazdaságpolitikai titkárává, Biszku Bélát a KB adminisztratív ügyekért felelős titkárává választják, és ezért...Tovább
1965
35 ezren tüntetnek Washingtonban a vietnami háború ellen.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. november 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő