Az ÁVH-sok, országszerte – egyházi visszaemlékezések szerint – egy időpontban, éjjel, megrohanták a rendházakat – néhányat később – és a...Tovább
Az Észak-Epiruszi kérdés háttere
A görög–albán viszony alakulása az 1960-as években
Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.
Albán-Görög diplomáciai kapcsolatok kérdése
| Magyar Népköztársaság Nagykövetsége Ambassade De La République Populaire Hongroise 116/szig.titk./1955 | Szigorúan titkos! |
Előadó: Hrabec István
Készült 4 példányban
3 példány Központnak
1 példány Követségen
Külügyminiszter Elvtársnak
Budapest
Mint ismeretes, az Albán Népköztársaság Kormánya 1955. június 30-án, vagyis rövid másfél év leforgása alatt - az ENSZ főtitkárán keresztül - már másodízben tett javaslatot a görög kormány felé, hogy a két ország között létesítsenek normális diplomáciai kapcsolatokat.
Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság Külügyminisztere fenti tárgyú és Dag Hammarskjöldhöz intézett táviratában rámutatott arra - amint ezt 99/szig.titk./1955 számú jelentésünkben is már említettük -, hogy az Albán Népköztársaság Kormányát mindenkor az az óhaj vezette, hogy "normális diplomáciai kapcsolatokat létesítsen és tartson fenn a szomszédos országokkal, - beleértve Görögországot is." Shtylla elvtárs fenti táviratában utalva 1953. november 12-i táviratára kihangsúlyozta, hogy az Albán Népköztársaság Kormánya fenti óhajától vezérelve "az egyenlőség, a szabadság és a függetlenség elvének kölcsönös tiszteletben tartása alapján és a két nép közötti kulturális együttmuködés érdekében" megismétli a görög kormány felé 1953. november 12-én tett javaslatát.
A görög kormány 1955. augusztus 4-én, - az ENSZ főtitkárán keresztül - negatíve válaszolt az Albán Népköztársaság kormánya ezen újabb javaslatára is, azzal érvelve, hogy:
- Görögország és Albánia között még mindig fennáll a hadiállapot ténye.
- A diplomáciai kapcsolatok felvételét megelőzően rendezni kell a két ország között fennálló "vitás területi" kérdéseket /Ugyanis a görög kormány igényt tart Dél-Albánia jelentős részére, az ú.n. "Észak Epir-re"/.
- Az albán kormány 1946-tól 1949-ig támogatta "a külföldön szervezett, Görögország elleni agressziót/ A görög kormány itt a görög szabadságharcosok támogatására céloz/.
- Az albán kormány segítette a "nemzetközi kommunizmus" ügynökeinek Görögország területére való átcsempészését, stb.
Nem kétséges, hogy a görög kormány fenti érvelését minden alapot nélkülöznek és csak ürügyül szolgálnak a két ország között fennálló egészségtelen, s a két szomszédos nép érdekeire nézve egyaránt káros viszony további fenntartására. Ugyanis - amint ezt az Albán Népköztársaság Kormánya már több ízben leszögezte - Albánia és Görögország között nincs és nem is volt semmi néven nevezhető hadiállapotban, miután az elmúlt háború folyamán mindkét nép egy közös ellenség, az olasz és a német megszállók ellen harcolt.
Ezt a tényt - mint ismeretes - leszögezi az Olaszországgal kötött békeszerződés is, amelyben Albánia és Görögország, mint a fasiszta Olaszország ellen harcoló egyenjogú felek szerepelnek. A fentiekből egyben világosan következik az a tény is, hogy a görög kormánynak semminemu jogalapja nincs ahhoz, hogy az Albán Népköztársaság kormányával szemben területi igényekkel lépjen fel. Ami viszont a görög kormány többi, ú.n. "érveit" illeti, azok nem egyebek, mint a görög kormány szokásos és állandóan ismétlődő rágalmai.
Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság Külügyminisztere a mai nap nyilvánosságra hozott és a görög kormányhoz intézett újabb táviratában az Albán Népköztársaság Kormánya nevében sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy "a görög kormány nem hajlandó jelen időpontban a diplomáciai kapcsolatok" létesítésére, majd rámutat arra, hogy: "Azok a vádak, amelyeket a Görög Kormány válasza tartalmaz - beleértve az Albán Népköztársaság belső ügyeire vonatkozóan is -, abból erednek, hogy a Görög Kormány nem rendelkezik tárgyilagos információkkal az Albán Népköztársaságon belüli tényleges helyzetről és arról sem, hogy az albán nép hő óhaja, hogy a görög néppel jószomszédi és barátsági viszonyban éljen."
Shtylla elvtárs az említett táviratban rámutat a két ország közötti normális diplomáciai kapcsolatok létesítésének jelentőségére, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy "a görög kormány újból és alaposabban tanulmányozni fogja az Albán Népköztársaság kormányának a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát és ezzel bizonyítékát adja annak, hogy őszintén szándékában áll Balkán békéjének megerősítése" stb.
Az Albán Népköztársaság kormánya, amint az a fentiekből látható, mindent megtesz annak érdekében, hogy normális kapcsolatokat létesítsen a görög kormánnyal és egyáltalán nem rajta múlik, hogy ezirányú kísérlete eddig eredménytelen maradt. Felelős albán személyiségeknek határozott meggyőződésük, hogy a görög kormány előbb vagy utóbb, éppen a balkánon való elszigeteltsége következtében rá fog kényszerülni arra, hogy az Albán Népköztársaság kormányával is diplomáciai kapcsolatokat létesítsen.
/Hrabec István/
id. ügyvivő
MOL-XIX-J-1-j-Alb-5/b-008375/1955. 3.d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 11.
1950
1958
Az Ifjú Gárda megalakulása. 1956-ban, a forradalom után megalakult ifjúsági csoportok kapták ezt a nevet.
Az Ifjú Gárda a KISZ...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő