Az Észak-Epiruszi kérdés háttere

A görög–albán viszony alakulása az 1960-as években

Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.

Albán-Görög diplomáciai kapcsolatok kérdése

Magyar Népköztársaság Nagykövetsége
Ambassade De La République Populaire Hongroise
116/szig.titk./1955

Szigorúan titkos!
Tirana, 1955. augusztus 20.
Tárgy: Albán-Görög diplomáciai
kapcsolatok kérdése

Előadó: Hrabec István
Készült 4 példányban
3 példány Központnak
1 példány Követségen

Külügyminiszter Elvtársnak
Budapest

Mint ismeretes, az Albán Népköztársaság Kormánya 1955. június 30-án, vagyis rövid másfél év leforgása alatt - az ENSZ főtitkárán keresztül - már másodízben tett javaslatot a görög kormány felé, hogy a két ország között létesítsenek normális diplomáciai kapcsolatokat.

Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság Külügyminisztere fenti tárgyú és Dag Hammarskjöldhöz intézett táviratában rámutatott arra - amint ezt 99/szig.titk./1955 számú jelentésünkben is már említettük -, hogy az Albán Népköztársaság Kormányát mindenkor az az óhaj vezette, hogy "normális diplomáciai kapcsolatokat létesítsen és tartson fenn a szomszédos országokkal, - beleértve Görögországot is." Shtylla elvtárs fenti táviratában utalva 1953. november 12-i táviratára kihangsúlyozta, hogy az Albán Népköztársaság Kormánya fenti óhajától vezérelve "az egyenlőség, a szabadság és a függetlenség elvének kölcsönös tiszteletben tartása alapján és a két nép közötti kulturális együttmuködés érdekében" megismétli a görög kormány felé 1953. november 12-én tett javaslatát.

A görög kormány 1955. augusztus 4-én, - az ENSZ főtitkárán keresztül - negatíve válaszolt az Albán Népköztársaság kormánya ezen újabb javaslatára is, azzal érvelve, hogy:

  1. Görögország és Albánia között még mindig fennáll a hadiállapot ténye.
  2. A diplomáciai kapcsolatok felvételét megelőzően rendezni kell a két ország között fennálló "vitás területi" kérdéseket /Ugyanis a görög kormány igényt tart Dél-Albánia jelentős részére, az ú.n. "Észak Epir-re"/.
  3. Az albán kormány 1946-tól 1949-ig támogatta "a külföldön szervezett, Görögország elleni agressziót/ A görög kormány itt a görög szabadságharcosok támogatására céloz/.
  4. Az albán kormány segítette a "nemzetközi kommunizmus" ügynökeinek Görögország területére való átcsempészését, stb.

Nem kétséges, hogy a görög kormány fenti érvelését minden alapot nélkülöznek és csak ürügyül szolgálnak a két ország között fennálló egészségtelen, s a két szomszédos nép érdekeire nézve egyaránt káros viszony további fenntartására. Ugyanis - amint ezt az Albán Népköztársaság Kormánya már több ízben leszögezte - Albánia és Görögország között nincs és nem is volt semmi néven nevezhető hadiállapotban, miután az elmúlt háború folyamán mindkét nép egy közös ellenség, az olasz és a német megszállók ellen harcolt.

Ezt a tényt - mint ismeretes - leszögezi az Olaszországgal kötött békeszerződés is, amelyben Albánia és Görögország, mint a fasiszta Olaszország ellen harcoló egyenjogú felek szerepelnek. A fentiekből egyben világosan következik az a tény is, hogy a görög kormánynak semminemu jogalapja nincs ahhoz, hogy az Albán Népköztársaság kormányával szemben területi igényekkel lépjen fel. Ami viszont a görög kormány többi, ú.n. "érveit" illeti, azok nem egyebek, mint a görög kormány szokásos és állandóan ismétlődő rágalmai.

Behar Shtylla, az Albán Népköztársaság Külügyminisztere a mai nap nyilvánosságra hozott és a görög kormányhoz intézett újabb táviratában az Albán Népköztársaság Kormánya nevében sajnálkozását fejezi ki afelett, hogy "a görög kormány nem hajlandó jelen időpontban a diplomáciai kapcsolatok" létesítésére, majd rámutat arra, hogy: "Azok a vádak, amelyeket a Görög Kormány válasza tartalmaz - beleértve az Albán Népköztársaság belső ügyeire vonatkozóan is -, abból erednek, hogy a Görög Kormány nem rendelkezik tárgyilagos információkkal az Albán Népköztársaságon belüli tényleges helyzetről és arról sem, hogy az albán nép hő óhaja, hogy a görög néppel jószomszédi és barátsági viszonyban éljen."

Shtylla elvtárs az említett táviratban rámutat a két ország közötti normális diplomáciai kapcsolatok létesítésének jelentőségére, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy "a görög kormány újból és alaposabban tanulmányozni fogja az Albán Népköztársaság kormányának a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát és ezzel bizonyítékát adja annak, hogy őszintén szándékában áll Balkán békéjének megerősítése" stb.

Az Albán Népköztársaság kormánya, amint az a fentiekből látható, mindent megtesz annak érdekében, hogy normális kapcsolatokat létesítsen a görög kormánnyal és egyáltalán nem rajta múlik, hogy ezirányú kísérlete eddig eredménytelen maradt. Felelős albán személyiségeknek határozott meggyőződésük, hogy a görög kormány előbb vagy utóbb, éppen a balkánon való elszigeteltsége következtében rá fog kényszerülni arra, hogy az Albán Népköztársaság kormányával is diplomáciai kapcsolatokat létesítsen.

/Hrabec István/
id. ügyvivő

MOL-XIX-J-1-j-Alb-5/b-008375/1955. 3.d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)

Ezen a napon történt október 07.

1915

Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.Tovább

1938

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.Tovább

1938

Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.Tovább

1949

Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő