Klebelsberg Kuno vallás-és közoktatásügyi miniszter az 1927. augusztus 24-én megjelent 63 000. sz. miniszteri rendeletével szabályozta a...Tovább
Az Észak-Epiruszi kérdés háttere
A görög–albán viszony alakulása az 1960-as években
Észak-Epirusz, amely alatt a mai Albánia déli részeit és Görögország északi részeit együttesen értik, az újkori történelem során sohasem tartozott Görögországhoz. Az 1912–1913-as balkáni háború idején a görög hadsereg megszállta ezt a területet, de az 1913-as firenzei békeértekezlet ismét Albániához csatolta. A terület a későbbiekben is állandó vitakérdés volt a két fél között, így az 1960-as években is.
Görög-albán kapcsolatok kérdése
| Kapcsolatos a 00400/szt. 1964. számú ügyirattal. | Szigorúan titkos! Másolat! Készült: 2 pld-ban Athén, 1964. január 6. |
Tárgy: Görög-albán kapcsolatok kérdése
"Papandreou Centrista miniszterelnök december 20-án ismertette a Parlament előtt kormánya programját. A külpolitikai vonatkozásokban külön kitért a görög-albán kapcsolatok kérdésére. Elmondta, hogy sajnálatos tény ugyan, de Görögországnak a viszonya Albániával teljesen rendezetlen; formailag még mindig hadiállapot van a két ország között. Hozzáfuzte, hogy kormánya mindent el fog követni arra vonatkozóan, hogy az Albániával szemben fennálló függő kérdéseket békésen rendezzék és a két ország közötti viszonyt normalizálják. Ugyanakkor felháborítónak nevezte azt az állapotot, hogy Észak-Epirusz /Albánia déli része/ területén a görög lakosság nemzetiségi jogai nincsenek biztosítva. Papandreou nem lépett fel egyértelmuen Észak-Epiruszra vonatkozó területi követeléssel - mint ahogy azt tette számos esetben a Karamanlisz kormány - de határozottan éreztette, hogy e kérdés megoldása nélkül nem lehet szó a görög-albán viszony normalizálásáról.
Venizelosz külügyminiszter néhány nappal később újságíróknak tett nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy 1960 júniusában Szovjetunióban tett látogatása idején Hruscsov elvtárssal beszélgetve már állást foglalt Észak-Epirusz ügyében. Az akkori állásfoglalása - mondotta - esetleg ma is megoldás lehetne ahhoz, hogy lehetőség nyíljék Albániával való jószomszédi viszony kialakítására.
Venizelosz javaslata lényegében az, hogy az albán kormány biztosítson autonómiát Észak-Epirusznak, helyesebben az ott élő görög kisebbségnek. Ezzel a Centrista görög kormány bizonyos fokig enyhíti azt a második világháború óta fennálló görög követelést, hogy Észak-Epiruszt csatolják Görögországhoz.
A tiranai rádió támadással válaszolt Venizelosz nyilatkozatára, sőt Venizelosz állásfoglalását azzal próbálta magyarázni, hogy talán az a Moszkvában kapott bíztatás eredménye. Hozzáfuzte, hogy jóllehet Észak-Epirusz Albánia elkülöníthetetlen része, az ottlakó görög kisebbség jogairól való vitának mindaddig nem lehet helye, amíg az albán-görög viszonyban javulás nem következik be legalább olyan mértékig, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítsenek."
MOL-XIX-J-1-j-Gör-VI-48-00400/1964. 6.d. (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 24.
1927
1931
Gróf Károlyi Gyula alakít kormányt.Tovább
1988
Pécsett megszületett az első magyar lombikbébi.Tovább
1989
Tízezer fiatalt vártak a a francia fővárosba a világ sok országából, köztük Magyarországról is a „Párizs 1989” elnevezésű...Tovább
1991
Ukrajna elszakad a Szovjetuniótól és kikiáltja függetlenségét.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent forrásközlő folyóiratunk, az ArchívNet idei harmadik száma. Friss lapszámunkban négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek témájukat és keletkezési helyüket is tekintve meglehetősen széttartóak: utóbbira példa, hogy a bemutatott források közül egyet Melbourne-ben, egyet pedig Rómában vetettek papírra – s ezek tematikailag is eltérnek egymástól. Előbbi egy résztvevő visszaemlékezése az 1933-as gödöllői világjamboree-ra, a másik pedig egy beszámoló olaszországi magyar kolónia helyzetéről.
Az időrendet tekintve Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet) publikációja az első, amelyben az akkor zajló országos események helyi lecsapódását mutatja be levéltári források segítségével: az 1918–1919-es impériumváltások okozta, finoman szólva is turbulens időszakának tiszadobi eseményeit – külön kiemelve az Andrássy-kastély feldúlását – prezentálja írásában.
Várdai Levente (történész muzeológus, Janus Pannonius Múzeum) különleges forrásra hívja fel a figyelmét ismertetésében: ausztráliai kutatóútja során bukkant rá egy eseményen elhangzott beszéd leiratára, amelyben az 1933-as gödöllői cserkész világtalálkozó egy Victoria állambeli résztvevője tekintett vissza az eseményre. A közölt forrás nemcsak a jamboree mindennapjait, vagy épp az európai út állomásait írja le, hanem az is kiolvasható belőle, hogy az 1930-as évek ausztrál fiataljai számára milyen „kultúrsokkot” jelenhetett a magyarországi tartózkodás.
Már a hidegháborús időszakból közöl forrást Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus), amely azonban kötődik a második világháború lezárását közvetlenül követő időszakhoz. Kada Lajos 1952-ben az Amerikai Magyar Katolikus Liga kérésére állította össze jelentését, amelyben az olaszországi magyarok helyzetéről számolt be, akik között még nagy számban voltak olyanok, akik menekültként érkeztek az országba, és még ekkor is különböző táborokban éltek.
Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésében olyan forrásokat mutat be, amelyek új információkkal szolgálhatnak Mindszenty József édesanyja, Kovács Borbála 1960-ben bekövetkezett halálával és temetésével kapcsolatban. Utóbbi esemény hozadéka volt, hogy a magyar külügyminisztérium fenyegető fellépése miatt az Associated Press és a Reuters tudósítói végül nem utaztak el a temetésre, amelyen amerikai követség tagjai nem, de francia és olasz diplomaták jelen voltak.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. július 23.
Miklós Dániel
főszerkesztő