Két tűz között

Kiskorúak család nélkül Ausztriában 1956–1957

Az 1956 őszén nagyszámú 18. életévét be nem töltött magyar fiatal hagyta el családja nélkül Magyarországot. Ausztria földjére lépve ők is megkapták a politikai menekültjogot. A fiatalkorú, egyedülálló magyar menekültek problematikája az osztrák és a magyar kormány viszonyában sarkalatos kérdéssé vált. Magyarország a család egységére hivatkozva kérte az egyedülálló gyermekek visszatérését. A probléma megoldása több éven át elhúzódott, időközben azonban a gyermekek felnőttek, s önállóan hozhatták meg döntésüket arról, hogy vissza kívánnak-e térni Magyarországra.

Uszítás beszüntetése 

KÜLFÖLDI MAGYAROK
ÖNÁLLÓ REFERATÚRÁJA

Szigorúan titkos
1. Osztrák ref.-nak
2. saját

Feljegyzés
részlet

...

Közben valószínűleg az osztrákok és a táborokat látogató nyugati megbízottak is rádöbbentek a fenti helyzet tarthatatlanságára és 1957 tavaszán a különböző államok és szervezetek patronálása alatt külön otthonokba, intézményekbe, iskolákba helyezték el a kiskorúakat. Ezzel azt is elérték, hogy a különleges elhelyezéssel, tanulási lehetőségek biztosításával leszerelték az ebben az időben egyre inkább megnyilvánuló hazatérési vágyat. Az előbbi közvetett módszerek mellett az egyházi személyek, szervezetek és a régi jobboldali emigráció soraiból kikerült tolmácsok, nevelők közvetlen lelki kényszert, rémhírterjesztést, erőszakos fenyítő módszereit is előszeretettel alkalmazták a hazatérés megakadályozására. Példa erre a következő eset:

Hazatért Magyarországra Ausztriából egy 15 éves középiskolai tanuló. Elmondta, hogy Bad-Iselbergben járt gimnáziumba. A pedagógiai személyzet általában gátolta a gyerekek hazatérését. Ezt természetesen elsősorban olyan lelki hatással érték el, hogy a gyerekek között terjesztett különböző megfélemlítéseket felhasználták a hazatérés megakadályozására. Az intézetben egy páter Szőke János nevezetű pap volt. Ez különösen nagy hatást igyekezett gyakorolni a gyerekekre a hazatérés ellen. Általában mindent tiltott, még a hazai levelezést is, a diákságnak csak egyet volt szabad: állandóan templomba járni. Az iskolába sok gyerek járt, akiknek szülei Magyarországon élnek, és akik szeretnének hazatérni. Véleménye szerint erre a jövőben talán nagyobb lehetőség lesz, mert az igazgatót a diákok kérésére elmozdították helyéről.

Jellemző még az az eset is, ami 1957 októberében egy judenaui magyar tanítónő leveléből nyert értesülés szerint történt. Az iskolából több gyerek is haza szeretne térni, de az iskola igazgatója élelem-elvonással, órákig tartó térdeléssel bünteti ezeket a gyerekeket.

...

Budapest, 1958. Április 24.

MOL-XIX-J-1-j- Ausztr.-20/f-24/E/1958. 41. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 46. doboz).

Ezen a napon történt április 29.

1912

Kínában kihirdetik a köztársasági alkotmányt, véget ér a császárságot elsöprő forradalom.Tovább

1945

Amerikai csapatok felszabadítják a dachaui koncentrációs tábort.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Megjelent a 25. évébe lépő ArchívNet idei első száma. A lapszámban négy forrásismertetés olvasható, amelyek a 20. századi magyar történelem eseményeit egyéni sorsokon keresztül mutatják be.

Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) a magángyűjteményként létező családi örökség egyes darabjait mutatja be két részes forrásismertetésében. Az írás különlegessége, hogy a szerző nagyapja a források főszereplője, akit – sok más erdélyi magyarhoz hasonlóan – felnőtt, katonakorú férfiként többszörösen is érintett a második bécsi döntés 1940-ben: előbb a román, majd a magyar hadsereg mundérjában töltött időt alig pár év leforgása alatt. Az ismertetés első részében a romániai katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.

Mindszenty József amerikai menedékéhez kapcsolódóan mutatja be Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy személy budapesti tevékenyégét. A forrásismertetés főszereplője azonban nem magyar, hanem egy külföldi diplomata: Josida Kenicsíró, aki követként kezdte meg budapesti küldetését, majd ő lett Japán első Magyarországra delegált nagykövete. A hercegprímás ügyében végzett tevékenysége feltűnő volt a magyar állambiztonság számára, amely több jelentést is készített a diplomatáról.

Tomek Vince, a piarista rend generálisaként töltött be fontos, nagy befolyással járó pozíciót a római katolikus egyházon belül. Számos egyházi vezetővel, intézménnyel állt kapcsolatban. Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Tomek egy idős korában papírra vetett feljegyzését-visszaemlékezését ismerteti publikációjában, amelyben a kegyesrend nyugállományú vezetője idézte fel a kapcsolatát a Pápai Magyar Intézettel.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) forrásismertetésében Bethlen Margit, Bethlen István néhai miniszterelnök özvegyének a kárpótlási ügyét mutatja be. A kárpótlásra az NSZK 1957-ben hozott rendelkezése adott lehetőséget, és Bethlen Margit az 1944-ben elszenvedett atrocitások miatt kívánt élni ezzel a lehetőséggel. A folyamat azonban számos nehézségbe ütközött, és csak lassan haladt előre. Idei első lapszámunkban a forrásközlés második része olvasható.

Az idei első számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idén is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2026. március 13.

Miklós Dániel
főszerkesztő