Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?

Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!

„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”

Források

Amerikai nagykövet Mindszentyről

Szilágyi BélaSzigorúan titkos!
Készült 8 példányban:

1352/Szi./1970.
002222/1970

 

 

1. Péter elvtárs,
2. Puja elvtárs,
3. Bartha elvtárs,
4. Pehr elvtárs,
5. Miklós elvtárs ÁEH,
6. Washington,
7. Róma,
8. Saját

F e l j e g y z é s

Tárgy: Amerikai nagykövet Mindszentyről

Június 2-án az amerikai nagykövet búcsúvacsorát adott számomra. Ezen részt vettek: az angol, a belga, a holland nagykövetek feleségeikkel, Meehan tanácsos, magyar részről pedig Bartha és Réti elvtárs is. A vacsora után az amerikai nagykövet félrevont és a következőket vetette fel:

1./ Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, bogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak. Puhan hivatkozott az Egyesült Államokban élő 700.000 magyar véleményére és ezen belül az úgynevezett szabadságharcosok tevékenységére. Vitába szálltam azzal a meghatározással, hogy az amerikai magyarok egyetértenek a szélsőjobboldali és fasiszta magyarok amerikai tevékenységével. Legfeljebb néhány ezer emberről lehet szó, akik tiltakozólag lépnek fel. Ezt a nagykövet elismerte. Megkérdezte, miért nem engedjük Mindszentyt Rómába menni, vagy miért nem engedjük vissza Esztergomba. Kérdésemre, hogy az utóbbit hogy érti, kijelentette, hogy vissza kellene adni régi méltóságát. Közöltem, szó sincs arról, hogy Mindszenty Esztergomba mehetne és mint hercegprímás tevékenykedhetne. Mindszenty bunöző, mint ilyent ítélte el a magyar bíróság és az ő ügye nem kitalált történet. Puhan megkérdezte meg vagyok-e győződve, hogy nem koncepciós perről van-e szó, hiszen Rákosi sok ilyent folytatott. O maga elolvasta a per anyagát és megállapította, hogy Mindszenty elismerte a vádakat /hazaárulás, összeesküvés, gazdasági ügyek/, azonban nincsen meggyőződve a vádak helyességéről. Mindszenty a bíróság előtt megfélemlített emberként állt. Nem volna-e jó Magyarország számára, ha lehetővé tennénk, hogy elhagyja az amerikai nagykövetség épületét.

Kérdésemre, hogy Mindszenty hajlandó volna-e egyáltalán Magyarországot elhagyni, miután a múltbeli jelek nem ilyenek voltak, Puhan elmondta, hogy Mindszetny makacs ember. Ha a pápa üzenne neki, bizonyára elmenne Rómába. Ott foglalkozhatna emlékiratai megírásával. Felmerült az a gondolat is, hogy az Egyesült Államokba menjen ki. Arra a kérdésemre, hogy ha megkapná a lehetőséget Mindszenty az ország elhagyására, kimenne-e, Puhan bizonytalanul válaszolt. Nem tartja biztosnak, hogy Mindszenty elfogadná azt. Kérdésemre, miért nem ők gondoskodnak arról, hogy a pápa üzenjen Mindszentynek, vállalva a silentiumot, a nagykövet elmondta, hogy személyesen ismeri Nixot, kész volna vele erről beszélni, vagy neki üzenetet küldeni és elképzelhető, hogy az elnök tudna a pápa felé valamilyen lépést tenni.

Puhan emlékeztetett a Hillenbrand nagykövet ideérkezése előtti Mindszetnty-féle fenyegetésre, mely szerint amennyiben amerikai nagykövet elfoglalja állomáshelyét Budapesten, ő kimegy az amerikaiak épületéből. Elmondtam, hogy Tims ügyvivő annak idején járt nálam és elmondta ezt a lehetőséget, amelyet egyébként a nyugati újságok jelentetései alapján már régen ismertünk. Akkor közöltem Tims tanácsossal, hogy amennyiben Mindszenty elhagyja az amerikai nagykövetség épületét, a magyar hatóságok letartóztatják. Mindszenty akkor elítélt bunöző volt és a helyzet jelenleg is fennáll. Az lehetséges, hogy nem lett volna hosszú ideig börtönben, de mindenesetre letartóztatták volna. Kőnig bécsi érsek akkoriban beszélt Mindszentyvel. Előfordult az is, hogy maga Casaroli is beszélt vele. Hogy átadott-e pápai üzenetet és mi volt a helyzet, mi nem tudjuk. Egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy pápai üzenetet vagy utasítást Mindszenty elfogadna.

Puhan végül kijelentette, hogy ő a maga részéről a következő egy éven belül lát lehetőséget az ügy rendezésére. O mindenesetre a későbbiekben úgy szeretné Magyarországot elhagyni, hogy ezt az ügyet rendezettnek látja. Szereti Magyarországot és a magyar népet, kész lépéseket tenni az ügy rendezésére. Közöltem vele, megértettem az elmondottakat.

Budapest, 1970. június 3.

MOL-XIX-J-1-j-USA-4-515-002222/1970 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)

Ezen a napon történt augusztus 04.

1914

I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Egyház és társadalom

 

Szociológiai értelemben az egyház társadalmi-kulturális rendszer, mely három alrendszerből áll: a tágabb értelemben vett vallási kultúrából, az azonos hitű közösségből, valamint a vallási kultúra és közösség ápolására létrejött szervezetből, amit a papság és a hierarchia képvisel. Tomka Miklós vallásszociológus értelmezése szerint Magyarországon az 1940-es évek második feléig tartó időszak még a „keresztény társadalom” korának tekinthető: az összefonódott vallási és szekuláris kultúrából úgy részesedett mindenki, mint a nemzeti hagyományból. „1948 előtt ‒ írja ‒ a vallás a legfontosabb kultúrahordozóként megelevenítette a történelmi folyamatosságot, képviselte a nemzeti identitást, hozzájárult a társadalom integrációjához.”

A fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra azonban csakhamar elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. Az egyház kényszerűségből eltávolodott a társadalmi kérdésektől, kiszorult a közéletből és visszavonult a templomok falai közé.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Kádár János pártfőtitkár egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Noha az egyéni vallásgyakorlás és az egyházak társadalmi szerepének korlátozása még a nyolcvanas években sem szűnt meg, a központi ellenőrzés valamelyest enyhült, és ezzel megnőttek a vallásosság kinyilvánítási lehetőségei. Radikális változásra azonban e téren is csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. 1990 után lehetővé vált az egyházi intézményrendszer újjáépítése és ezzel együtt az újbóli társadalmi szerepvállalás, aminek köszönhetően az egyház a hazai civil társadalom egyik legfontosabb építőkövévé vált.

Az ArchívNet idei 2. számának fő témája tehát: „Egyház és társadalom”. Szerzőink közül Somorjai Ádám OSB Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius 1943-ban keltezett összefoglaló jelentését közli. A Vatikáni Levéltárban őrzött ún. triennális, azaz három évre visszatekintő jelentés igen értékes történeti forrás, amely nemcsak a magyarországi egyházi viszonyokról tudósít, hanem kitér a korabeli közállapotokra, valamint a fontosabb kül- és belpolitikai kérdésekre is. Gianone András Mindszenty József esztergomi érsek 1956-os híres rádiószózatának különböző változatait veti össze, míg a Csejoszki Mihály által közölt dokumentumok a katolikus fenntartású gimnáziumok „szürke” korszakába, az 1960-as évekbe nyújtanak betekintést. Összeállításunkban emellett más témákról is olvashatunk: Miklós Dániel az 1939–1940-ben Magyarországon tartózkodó cseh menekültek történetéhez kapcsolódó levéltári forrásokat közöl, Tarnai Eszter pedig egy olyan visszaemlékezés-részletet tesz közzé, amely jól szemlélteti a Budapest ostromát követő hónapok nehézségeit és a fővárosi közélelmezés rendkívül súlyos helyzetét.

 

Budapest, 2021. május 28.

 

A szerkesztők