Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Ebéd az itteni USA nagykövettel 1971. április 19-én
Külügyminisztérium
V. Területi osztály
Szigorúan titkos!
Készült 8 pld-ban
Feljegyzés
Tárgy: Ebéd az itteni USA nagykövettel 1971. április 19-én
Korábbi gyakorlatnak megfelelően április 19-én ebédre hívott meg a budapesti amerikai nagykövet, amelynek során az un. négyszemközti beszélgetésen az alábbi néhány aktuális politikai és bilaterális kérdésekről folytattunk eszmecserét.
1. Az amerikai nagykövet találkozása Péter elvtárssal
Puhan közölte, hogy mivel Péter elvtárstól igérete van, hogy a közeljövőben fogadja, a május 14-i beszámolásra történő hazautazása előtt szeretné, ha erre sor kerühetne.
Hazautazása során két hetet arra szentel, hogy különböző fórumokon beszámoljon a magyar-amerikai kapcsolatokról, személyes benyomásairól. A fórumokat illetően Nixont, Kissingert, Rogerst és néhány jelentős amerikai szenátort említett. A Péter elvtárssal történő beszélgetés során az alábbi témákat kívánja megbeszélni:
- kétoldalú kapcsolataink fejlesztésének kilátásai
- az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos amerikai álláspont ismertetése, valamint a kapcsolatos magyar elképzelések
- Mindszenty-kérdés, amennyiben megfelelő instrukciókat kap addig Washingtonból. (Itt megemlítette, hogy Péter elvtárs olaszországi utazásáról várhatóan megfelelő tájékoztatást kap a State Departmentből, amelynek kapcsán főleg a pápával folytatott megbeszélések érdeklik a Mindszenty-kérdés rendezésére vonatkozó elképzeléseik kialakításához.)
Említést érdemel, hogy az e ponthoz hozzáfuzött kommentárja szerint a Mindszenty-kérdést úgy lehetne rendezni, hogy a magyar állam, a Vatikán és az Egyesült Államok kormánya, mint a három érdekelt fél leülne és kidolgozna egy mindegyik fél számára elfogadható megoldást. Személy szerint azt hiszi, hogy a három érintett fél elfogadott álláspontja még mindig nem kötelezné Mindszentyt és esetleges visszautasítással találkozhatnánk Mindszenty részéről. Van egy olyan elképzelésük, hogy idős korára való tekintettel a pápa, jogánál fogva esetleg leváltása irányába tesz lépéseket, ami kihúzza a talajt a makacskodó Mindszenty lába alól.
[?]
Budapest, 1971. április 20.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-146-00399-4-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 16.
1919
1940
A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.Tovább
1944
Jaross Andor belügyminiszter a közrend és a közbiztonság megőrzésére hivatkozva feloszlatja a Gyermekbarát Egyesületet. A "veszélyt...Tovább
1948
A Nemzetgyűlés elfogadja az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább
1958
Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet frissen megjelent idei második lapszámában négy forrásismertetést olvashatnak, amelyek család-, (kultúr)diplomácia-, valamint politikatörténet számára biztosíthatnak további ismeretanyagot. Jelenlegi számunk különlegessége, hogy nemcsak két, eddig még nem publikált interjút közlünk, ezzel engedve teret az oral history számára, hanem egy olyan, komplex képi-szöveges forrást is bemutat egyik szerzőnk, amely a 20. század gyorsan változó nagypolitikai helyzetének egy megmaradt lenyomata.
Éppen ez utóbbi ismertetés forrása keletkezett a legkorábban. Segyevy Dániel (térképész, Herder-Institut für historische Ostmitteleuropaforschung) saját tudományának diszciplínája szerint mutat be egy 1941-ben publikált szovjet térképet, amelynek különlegessége, hogy Moszkva akkori sajátos nagypolitikai álláspontjának a lenyomata. Ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanakkor a bemutatott térkép azt az álláspontot-állapotot tükrözi, amely értelmében a Szovjetunió csak a második bécsi döntés területi változásait ismerte el, míg az elsőét nem.
Krahulcsán Zsolt (tudományos kutató, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) az 1956-ot követő megtorlások időszakába kalauzolja el az olvasót publikációjában. Az általa ismertetett források központi szereplője Szénási Géza, aki 1957-ben mint legfőbb ügyész működött. Pozíciójából adódóan volt rálátása a megtorló intézkedésekre, és az ezekkel kapcsolatos gondolatait foglalta össze Biszku Béla belügyminiszternek. Levelét nem ad acta kezelte a szaktárca, hanem megvizsgálták Szénási észrevételeit.
A hidegháborús időszakban a befolyásszerzés egyik módszere volt a különböző harmadik világbeli országok egyetemistái számára juttatott ösztöndíjak rendszere. Magyarország a szovjet blokk részeként szintén élt ezzel a módszerrel. Farkas Dániel (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) forrásismertetésében a bolíviai-magyar ösztöndíjprogramra vonatkozó dokumentumokat mutat be, köztük egy olyan diplomáciai jelentést is, amely Bolívia első állandó magyarországi diplomáciai képviselőjétől származik.
A Jankovich, Károlyi és Apponyi családok fordulatokkal teli 20. századi történetéhez hozza közelebb az olvasót két, eddig még nem publikált interjúval Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár). Jankovich Ilona és Jankovich-Blanquet Ilona saját szavaikkal mutatják be, hogy miként alakult családjuk sorsa a magyarországi kommunista hatalomátvételt követően a franciaországi emigrációban.
Szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet szerkesztősége továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. május 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő