Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?

Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!

„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”

Az amerikai nagykövet látogatása

Péter JánosSzigorúan titkos!

[?]

Feljegyzés

Tárgy: Az amerikai nagykövet látogatása

A mai napon kérésére fogadtam Puhant, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, aki hosszabb idővel ezelőtt jelezte, hogy május 14-én hazautazik részben családi ügyben, részben külügyminisztériumával konzultációra, s kérte, hogy hazautazása előtt egyrészt Marjai elvtárs, másrészt én is fogadjam.

Mint ismeretes, korábban kérte azt, hogy Kádár elvtárs fogadja.

[?]

Három kérdéscsoport körül folyt a beszélgetésünk: kétoldalú kapcsolatainkról, az európai biztonságról és Mindszentyről beszéltünk.

3./ Érdeklődött a nagykövet, hogy a pápával való találkozás után hogyan látom Mindszenty ügyének megoldási lehetőségét.

Közöltem a nagykövettel, hogy nekem nincs jogom a pápa állásfoglalását sem ismertetni, sem magyarázni. Egyedül a maguk álláspontját vagyok jogosult kifejteni. Mi azt az elvet képviseljük, hogy - bármennyire törvénytelen Mindszenty jelenléte az ő nagykövetségükön - mi a kétoldalú kapcsolatok javításában ezt elvi akadálynak nem tekintjük. A gyakorlatban természetesen ennek ellenére ez mégis okoz problémát közöttünk is. Tehát itt négy érdekelt fél van: a két állam, a Vatikán és Mindszenty maga. A pápa előtt is a következő két elvet fejtettem ki: mi készek vagyunk jóindulattal megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely ennek a két elvnek megfelel. Nem járulhatunk hozzá olyan helyzethez, amelyben Mindszentyt az állam és egyház viszonyának rontására lehetne használni és nem járulhatunk hozzá olyan helyzethez, amelyben Mindszentyt hidegháborús célra lehetne felhasználni. Személyes benyomásomként mondtam a nagykövetnek, hogy a pápa valószínuleg úgy ítéli meg, hogy Mindszenty most készségesebb elhagyni az országot, mint korábban.

A nagykövet nagyon köszönte a nyílt, őszinte beszédet, hangsúlyozva, hogy viszonzásul nyíltan megmondja, ő semmi jelét nem látja annak Mindszentynél, hogy készebb lenne az ország elhagyására most, mint korábban. Emlékiratain dolgozik és az a reménye, hogy életében vagy halála után valamikor emlékiratai meg fognak jelenni.

A nagykövetet én arra biztattam, hogy az Egyesült Államok a Vatikánnal lépjen érintkezésbe, ha a kérdés megoldását keresni akarja.

Budapest, 1971. május 13.

 

MOL-XIX-J-1-j- USA-4-14-00700-9-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)

Ezen a napon történt december 06.

1912

Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább

1916

I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább

1917

A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább

1917

I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább

1938

Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!
 

Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.

Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.

Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.

Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.

Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.

Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

 

Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő