A gorlicei áttörés az első világháborúban: Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregeinek sikeres támadása az oroszok ellen.Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Az amerikai nagykövet látogatása
| Péter János | Szigorúan titkos! |
[?]
Feljegyzés
Tárgy: Az amerikai nagykövet látogatása
A mai napon kérésére fogadtam Puhant, az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, aki hosszabb idővel ezelőtt jelezte, hogy május 14-én hazautazik részben családi ügyben, részben külügyminisztériumával konzultációra, s kérte, hogy hazautazása előtt egyrészt Marjai elvtárs, másrészt én is fogadjam.
Mint ismeretes, korábban kérte azt, hogy Kádár elvtárs fogadja.
[?]
Három kérdéscsoport körül folyt a beszélgetésünk: kétoldalú kapcsolatainkról, az európai biztonságról és Mindszentyről beszéltünk.
3./ Érdeklődött a nagykövet, hogy a pápával való találkozás után hogyan látom Mindszenty ügyének megoldási lehetőségét.
Közöltem a nagykövettel, hogy nekem nincs jogom a pápa állásfoglalását sem ismertetni, sem magyarázni. Egyedül a maguk álláspontját vagyok jogosult kifejteni. Mi azt az elvet képviseljük, hogy - bármennyire törvénytelen Mindszenty jelenléte az ő nagykövetségükön - mi a kétoldalú kapcsolatok javításában ezt elvi akadálynak nem tekintjük. A gyakorlatban természetesen ennek ellenére ez mégis okoz problémát közöttünk is. Tehát itt négy érdekelt fél van: a két állam, a Vatikán és Mindszenty maga. A pápa előtt is a következő két elvet fejtettem ki: mi készek vagyunk jóindulattal megvizsgálni minden olyan javaslatot, amely ennek a két elvnek megfelel. Nem járulhatunk hozzá olyan helyzethez, amelyben Mindszentyt az állam és egyház viszonyának rontására lehetne használni és nem járulhatunk hozzá olyan helyzethez, amelyben Mindszentyt hidegháborús célra lehetne felhasználni. Személyes benyomásomként mondtam a nagykövetnek, hogy a pápa valószínuleg úgy ítéli meg, hogy Mindszenty most készségesebb elhagyni az országot, mint korábban.
A nagykövet nagyon köszönte a nyílt, őszinte beszédet, hangsúlyozva, hogy viszonzásul nyíltan megmondja, ő semmi jelét nem látja annak Mindszentynél, hogy készebb lenne az ország elhagyására most, mint korábban. Emlékiratain dolgozik és az a reménye, hogy életében vagy halála után valamikor emlékiratai meg fognak jelenni.
A nagykövetet én arra biztattam, hogy az Egyesült Államok a Vatikánnal lépjen érintkezésbe, ha a kérdés megoldását keresni akarja.
Budapest, 1971. május 13.
MOL-XIX-J-1-j- USA-4-14-00700-9-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt május 02.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent az ArchívNet 2025. évi első száma. Friss lapszámunkban az 1940-es, 1950-es évek változásaihoz kapcsolódó forrásismertetések olvashatók. Ezek a változások, fordulatok mind kötődnek a magyarországi politikai változásokhoz: személyes sorsok alakulását befolyásolhatták. Legyen szó akár helyi katolikus szervezőmunkáról vagy éppen egy-egy megszervezett ünnepségről az 1941-ben Magyarország által visszaszerzett területen.
Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét. A kultuszteremtéshez az is löketet adott, hogy 1941 áprilisában Magyarország visszafoglalta a Muraközt is: így a Zrínyi-család szempontjából kiemelt jelentőségű településeken – Csáktornyán és Szentilonán – is lehetett rendezvényeket szervezni.
Sulák Péter (doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) forrásismertetésében az 1945-öt követő politikai átalakulások helyi lenyomata jelenik meg. 1948-ban Magyarországon végbement a látható politikai fordulat, egyben zajlott az 1947-ben meghirdetett Boldogasszony-év is. A feszült politikai légkör rányomta a bélyegét az egyházak (jelen esetben a római katolikus) életére. A publikált dokumentum arról számol be, hogy az MDP helyi pártszervezete miként áll hozzá, illetve miként „koordinálta” Jászapátiban a Mária-napi ünnepséget.
Szintén a római katolikus egyház és a kommunisták kezébe került államhatalom viszonyához kapcsolódóan mutat be forrást Purcsi Adrienn (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem), aki egy állambiztonsági jelentéséből mutat be egy részletet. A közölt részlet második világháború előtti gyökerekkel rendelkező KALOT mozgalom miként lehetetlenült el 1945-öt követően. A jelentés főszereplője Kerkai Jenő, a KALOT egyik főszervezője, azonban feltűnik benne cselekvő aktorként Szekfű Gyula is, aki moszkvai nagykövetként próbált a KALOT, illetve – tágabban értve – a Demokrata Néppárt ügyében eljárni.
Mindszenty József alakja az előző két ismertetésben is felsejlik (a Mária-évet Magyarországon ő hirdette meg esztergomi érsekként, és szintén ő volt az, aki Kerkaitól megvonta a támogatását a pártalapítás esetében). Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) ismertetésben Mindszenty ugyanakkor a főszereplő, aki az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése utáni instabil időszakban keresett menedéket a budapesti amerikai nagykövetségen. A két szuperhatalmat, a menedéket biztosító Egyesült Államokat és a Magyarországot megszálló Szovjetuniót is foglalkoztatta Mindszenty helyzete. Előbbieket többek között azért – mint az ismertetésből kiderül, hogy Mindszenty megérti-e, hogy számára nem politikai, hanem humanitárius menedéket nyújtottak.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. február 14.
Miklós Dániel
főszerkesztő