Ludwig Borchardt irányításával dolgozó német régészcsoport megtalálja Nofertiti portréját.Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Meehan, USA id. ügyvivő Bartha elvtársnál
V. Területi Osztály | Szigorúan titkos! |
USA referetúra
Kerekes József
[?]
Feljegyzés
Tárgy: Meehan, USA id. ügyvivő Bartha elvtársnál
1971. június 21-én Bartha elvtárs, kérésére fogadta Francis Meehant, a budapesti amerikai nagykövetség id. ügyvivőjét. A beszélgetésen magyar részről jelen volt Kerekes elvtárs is.
A beszélgetésen az alábbi kérdések kerültek szóba:
[?]
2./ A State Department tájékoztatására hivatkozva közölte, hogy e héten Magyarországra érkezik a Mindszenty-ügyben König bíboros, valamint Ghely és Zágon nevu tisztviselők, a Vatikán megbízottai. Meehan elmondotta, hogy a State Departmentől kapott instrukció alapján előre jelezni kívánja, milyen magatartást fog tanúsítani az üggyel kapcsolatban, a sajtó nyilvánossága felé az itteni amerikai nagykövetség. Csakis, kizárólag érdeklődés esetén adnak választ, kommentálni nem kívánják a látogatást. Ha kérdést kapnak arra vonatkozólag, hogy König bíboros, vagy egy vatikáni küldöttség Magyarországra érkezett-e, úgy válasszuk megerősítő jellegu lesz.
Bartha elvtárs érdeklődésére, Meehan magánvéleményként elmondotta még, hogy Mindszenty "kissé izgatott", a látogatás miatt.
Bartha elvtárs a fentiekre megjegyezte, hogy a közlést tudomásul vesszük, magyar részről nem várható a kérdésben sajtó érdeklődés.
Meehan befejezésül elmondotta még, hogy a delegációban König képviseli a rangot, a szintet, a szakértelmet viszont Chelly és Zágon.
Mindszenty egészségi állapota felől érdeklődve Meehan elmondta, hogy igen jó egészségnek örvend Mindszenty /Puhannal ellentétes információ/. Ma reggel találkozott Meehannal, aki egy hétig gyengélkedett és Mindszenty közölte vele, hogy imádkozott felgyógyulásáért. Itt még megjegyezte Meehan, hogy "az öregember nála jobban néz ki egészségileg". /:A téma csak úgy a beszélgetés folytán jött szóba./
[?]
Budapest, 1971. június 21.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-146-00399/8-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt december 06.
I. világháború: A központi hatalmak csapatai bevonulnak az elfoglalt Bukarestbe.Tovább
A kanadai Halifax kikötőjében felrobban az SS Mont-Blanc francia lőszerszállító hajó. 2000 ember életét veszti, 9000 sebesült. 2 km2-es...Tovább
I. világháború: Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar MonarchiánakTovább
Német–francia megnemtámadási nyilatkozat.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idei ötödik számában megjelenő négy forrásismertetés közül három szorosabban-lazábban kapcsolódik az 1945 után bekövetkező államszocialista fordulathoz, míg a negyedik írás földrajzilag köthető az előbbiekhez. Ez utóbbi forrásismertetés ugyanis Kárpátaljához kötődik, amely a huszadik század során Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió részét is képezte. Jelen esetben a helyszín még a Magyar Királyság, az időpont pedig 1914 mint háborús év.
Az időrendet követve első a már említett Kárpátaljához kötődő forrásismertetés Suslik Ádám (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) tollából. A szerző két dokumentum segítségével mutatja be, hogy az 1914 szeptemberében lezajlott orosz betörés után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok miként egészítették ki hiányos ellátmányukat rekvirálásokkal az északkelet-magyarországi hadműveleti területen.
Luka Dániel (történész, agrártörténet kutató) írásában az olvasókat 1953-ba, de már a Sztálin halála utáni időszakba kalauzolja el. Az általa ismertetett dokumentum Fehér Lajos kulákokkal kapcsolatos álláspontját mutatja be – amelyek már magukon viselik az „új szakasz” nyomát. A szerző egy érdekességre is felhívja a figyelmet: az 1950-es években két Fehér Lajos is foglalkozott a magyarországi agrárium átalakításával. A téziseket jegyző Fehér Lajos újságíró közülük az ismertebb – voplt azonban egy névrokona, aki az MDP Központi Vezetőségének Mezőgazdasági Osztályán dolgozott. Alkalmasint pedig az is előfordult, hogy a két Fehér Lajos ugyanazon a testületi ülésen volt jelen.
Akárcsak a „kulákkérdés,” úgy a koncepciós perek, illetve azok át-, felülvizsgálata is vastagon kötődnek a régió sztálinista korszakához. Bessenyei Vanda (doktoranda, Szegedi Tudományegyetem) az egyik legismertebb csehszlovák koncepciós per felülvizsgálati folyamatának egy részét mutatja be. Rudolf Slánský, „a csehszlovák Rajk” rehabilitációjának ügyét a hasonló, magyarországi eseményekkel állítja párhuzamba, felhívva a figyelmet arra, hogy 1953 után Budapesten a legfelsőbb vezetésben átrendeződés zajlott, míg Prágában gyakorlatilag 1968-ig megmaradt a neosztálinista irányítás.
Kládek László (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Kormárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) forrásismertetése a sztálinista, államosító korszakhoz áttételesen kapcsolódik: a termékeiről jól ismert dorogi hanglemezgyár a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat gyáregységeként működött, amely a különböző államosított cégek egyesítése nyomán 1951-ben jött létre. Az ismertetés a dorogi üzemegység létrejöttét, valamint működésének első éveit mutatja be részletesen.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. november 8.
Miklós Dániel
főszerkesztő