I. világháború: A német haderő lerohanja Belgiumot, hogy megindíthassa támadását Franciaország ellen. Válaszul Nagy-Britannia hadat üzen...Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Beszélgetés az amerikai nagykövettel
| Péter János | Szigorúan titkos! |
[?]
Feljegyzés
Tárgy: Beszélgetés az amerikai nagykövettel
A mai napon - korábbi megállapodásnak megfelelően - fogadtam az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, Puhan-t, aki - mint ismeretes - nemrég tért vissza otthoni szabadságról és konzultációkról.
[?]
A nagykövet Mindszenty ügyét abban az összefüggésben hozta elő, hogy bár elvben úgy tekintettünk erre a kérdésre, mint ami nem akadálya a kapcsolatok fejlődésének, valójában mégis csak kényelmetlen ügy ez közöttünk. Ha az ősszel Rogers-szel már úgy találkoznék, hogy ez a kérdés nem terheli a budapesti amerikai nagykövetséget, mindenesetre segítené a légkört is. Most úgy látja, hogy legutóbbi nálamléte óta változott a helyzet: Mindszenty kész elutazni. Cheli és Zágon tárgyalásairól Puhan a következőket mondta: átadták Mindszentynek a pápa levelét, amelyben a pápa közli Mindszentyvel, hogy tudomásul veszi, hogy el akarja hagyni Magyarországot. Ehhez a pápa hozzájárul és a szeptember közepén tartandó zsinatra várják. Puhan szerint Zágon négy ízben tárgyalt Mindszentyvel; hosszú és nehéz tárgyalás volt mindegyik. Puhan úgy tudja, hogy most még egy levelet küldenek a Vatikánból Mindszentynek; ezt már nem a pápa írja alá, hanem a vatikáni államtitkár. Ebben lesz a konkrét meghívás, időpont megjelölésével. Puhan szerint szeptember közepére várható Mindszenty elutazása.
Közöltem Puhan-nel, hogy legjobb tudomásom szerint Cheliék azt az ígéretet tették Budapesten, hogy ezen a héten adják át írásban a Vatikán hozzánk szóló javaslatát, amely Mindszenty távozásával, körülményeivel és feltételeivel foglalkozik. Puhan is abban a tudatban van, hogy a Vatikán a mi feltételeinket elfogadta.
Közöltem Puhan-nel, hogy ez a téma természetesen nem az Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság közötti tárgyalás témája, de esetleg szükség lesz majd még információk cseréjére; e célból majd Nagy János miniszterhelyettest keresse.
Bp. 1971. július 21.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-14-00700-14-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt augusztus 04.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő
