A MCSSZ elfogadta Gerely Jolán tervezetét a leánycserkészetről, és kebelén belül Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot hozott létre...Tovább
Makacs öregúr vagy nemzetmentő vátesz?
Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést!
„Meg kellene oldani a Mindszenty-kérdést, mert mindaddig, amíg az ügyében nem történik pozitív lépés, a koronaékszereket nem tudják visszaadni. Azonnal közbevetettem, hogy ilyen kapcsolatot a kettő között nem lehet tenni. Kormányuk többszörösen elismerte, hogy a koronaékszerek a magyar nemzet tulajdona és miután ez a helyzet, vissza kell adniuk a jogos tulajdonosnak.”
Az amerikai nagykövet közlései a Mindszenty-kérdéssel, és a vietnami háborúval kapcsolatban
| V. Területi Osztály Bartha János | Szigorúan titkos! |
[?]
Feljegyzés
Tárgy: Az amerikai nagykövet közlései a Mindszenty-kérdéssel, és a vietnami háborúval kapcsolatban.
Július 2-án részt vettem Kersting új NSZK kereskedelmi képviselet vezetőjének bemutatása céljából rendezett koktél partin, melyet helyettese Taffel tanácsos adott. A fogadáson találkoztam és beszélgettem Puhan amerikai nagykövettel, aki éppen visszaérkezett 6 hetes USA-beli tartózkodásáról, melyet részben szabadsággal részben beszámolással töltött.
A beszélgetés során az alábbi említésre méltó kérdésekről volt szó:
1./ Mindszenty kérdés:
A Cheli-Zágon missziót amerikai részéről pozitívan értékelik. A Vatikánból és Mindszentytől kapott tájékoztatás alapján Puhan úgy látja, hogy a Mindszenty-kérdés rövidesen irattárba kerülhet, mivel mint probléma rendeződik. Mindszenty-nek az volt a kérése, hogy amennyiben a pápa valóban azt akarja, hogy hagyja el Magyarországot, és ebben az érintett felek egységes nézőpontra is jutnak, hajlandó lesz erre. Mindössze azt kérné, hogy a pápa írjon egy ún. Vatikánba hívó levelet részére. Puhan tudomása szerint a pápa hajlik erre. Puhan személy szerint úgy érzi, hogy még az idén rendeződhet a Mindszenty-kérdés, amerikai részéről minden támogatást megadnak a csendes rendezés érdekében. Nem szeretnék, ha a Mindszenty kérdés címlap téma lenne hosszabb ideig a nemzetközi sajtóban, mert akár hogy is értékelnék az egyes sajtóorgánumok, elkerülhetetlen, hogy bizonyos zavaró kihatása ne lenne államközi kapcsolatainkra.
[?]
Budapest, 1971. július 3.
MOL-XIX-J-1-j-USA-4-14-00399-9-1971. 17. doboz (Magyar Országos Levéltár - Külügyminisztérium - TÜK iratok - 17. doboz)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt július 09.
1922
1970
Az ENSZ világifjúsági közgyűlése.Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő