A Kossuth rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.Tovább
Propaganda a borítékon
A görög kormány politikai elveinek postai népszerűsítése
A polgárháború befejezése után tíz évvel, a hatalmon lévő görög kormány a propagandája középpontjába a baloldali veszélyt, illetve a baloldaliak felett aratott győzelmet állította. A postai forgalom a kormány kedvelt propaganda-eszköze volt, ami hasonló igényeket is kielégített, mint később a TV és a rádió. Az athéni magyar követ jelentése szerint a „10 évvel ezelőtt a kommunizmust legyőzték a görög hegyekben” szövegezésű bélyegző-nyomat felirat is arra utal, hogy a postát általános politikai kampányra használták fel a kormány-körök.
Forrás
A görög polgárháború befejezésének 10. évfordulója
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
KÖVETSÉGE
Szigorúan titkos!
Athén, 1959. Szeptember 23.
Tárgy: A görög polgárháború
befejezésének 10. évfordulója
Görögországban
Készült 3 pld. központnak
1 pld. köv. archiv.
Augusztus 30. Megünneplését a görög kormány tulajdonképpen egy nagyszabású össznépi demonstrációnak szánta a kormány ideológiája, bel- és külpolitikája mellett és minden baloldali megmozdulás ellen. Mind politikai (bal és jobboldal egyaránt), mind diplomáciai körökben azonban egyöntetuen az a vélemény, hogy a kísérlet hatalmas fiascoba fulladt. Már az előkészítés során kiderült, hogy a lakosság túlnyomó többsége közönyösen fogadja az évfordulót, nem törődik vele, ott pedig, ahol valamilyen állásfoglalást váltott ki, ez leginkább bosszúságban nyilvánult meg, amiért - a régi dolgok élére állításával - ismét éket akarnak verni az emberek közé. A hangadónak szánt kormánynyilatkozat, Tryantafillacos miniszterelnökségi államtitkár rádióbeszédének gyulölködő és uszító jellege csak ellenszenvet váltott ki, olyannyira, hogy még a kormánylapok is csak alig merték kommentálni. Ez volt egyébként az egyetlen ellenséges megnyilvánulás.
Kormánysugalmazásra több nyilvános gyulést rendeztek, amelyeknek szónokai kivétel nélkül jobboldali liberális, kormánypárti vagy más reakciós politikusok voltak. A közhangulatra jellemző azonban, hogy mindezek a szónokok a kormány szándékával ellentétben nem a baloldalt támadták, hanem a múltban fennállott ellentétek kiküszöbölésének szükségességéről, a megbékélés fontosságáról és az összefogás elengedhetetlenségéről beszéltek. A kormány felszólította a ház- és üzlettulajdonosokat, hogy asz évforduló napján lobogózzanak ki, de a felhívásnak az érdekeltek alig 20 százaléka tett eleget.
Még nagyobb felsülés volt a jelszavak és propaganda-képek ügye. Az állami nyomdák az évfordulóra díszes kivitelu, de gyulölködő és uszító tartalmú és tárgyú jelmondatokat, valamint képeket készítettek azzal a céllal, hogy ezeket az üzletek kirakataiban helyezik el. Először pénzért akarták a kereskedőkkel megvásároltatni, majd, amikor erre senki nem volt hajlandó, ingyen osztogatták. Ennek ellenére az athéni, szaloniki és egyéb városok üzleteinek kirakataiban sehol sem voltak láthatók ezek a propaganda-anyagok.
Mint ismeretes, Briggs amerikai nagykövet kormánya nevében üdvözlőlevelet intézett a kormányhoz, amelyben gratulált ahhoz, hogy a nemzetközi kommunizmus felett döntő győzelmet arattak. Ez volt az ünneplés egyetlen nemzetközi visszhangja. Egyes nyugati diplomaták, akikkel jó személyi kapcsolataim vannak, arról tájékoztattak, hogy a görög kormány közvetett módon több nyugati ország misszióvezetőjének értésére adta, hogy az évforduló alakalmából szeretne üdvözletet kapni. Jellemző a nemzetközi helyzetre, hogy még a spanyol kormány sem volt hajlandó üdvözletet küldeni. Ugyancsak ezek a diplomaták mesélik, hogy amikor Briggsnek szóvá tették a gratuláció nem éppen szerencsés tényét, Briggs állítólag azt felelte: "Mit akarnak tőlem, én most jöttem, fogalmam sincs erről az egész országról. Kaptam egy utasítást, hát végre hajtottam.
Ráth Károly
követ
XIX- J-1-j- Görögo.-VI-49-005647/1/1959.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 30.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő