Megkezdi működését a Magyar Királyi Honvéd Hadiakadémia (ma Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem).Tovább
A mecseki szén
A rendszerváltás legmegrázóbb eseményei közé tartoztak a vállalati felszámolások, köz-tük is különösen a bányabezárások, amelyek hatalmas, visszavonhatatlan vagyonvesztés-sel jártak. Erre a sorsra jutott a Mecseki Szénbányák Vállalat is. Forrásaink a felszámolás és az átalakítás dilemmája között vergődő vállalat vezetőségének terveit mutatják be rendszerváltás idején. A szerző egyúttal a mecseki szénbányászat későbbi elképzeléseiről is tájékoztat.
Források
Tervezet a Mecseki Szénbányák átalakítására
MECSEKI SZÉNBÁNYÁK
TERVEZET
a Mecseki Szénbányák részvénytársasággá alakításáról
(Előterjesztés az igazgatótanács 1990. május 4-i ülésére)
1. Az átalakulás szükségessége
1. 1. A Mecseki Szénbányák államigazgatási felügyelet alatt álló állami nagyvállalat.
Összes vagyona állami tulajdonú, az állam tulajdonosi jogait az Állami Vagyonügynökség gyakorolja.
1. 2. A veszteséges működés megszüntetésére irányuló állami szanálás program szerinti megvalósulása ellenére a vállalatnál fizetésképtelenségre utaló zavarok mutatkoznak.
1. 3. Az 1990. évi XXII. Törvény 63. §-a szerint „Fizetésképtelenség címén felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérheti, a gazdálkodó szervezet pedig köteles kérni.
Az 1990. május 1. napján hatályba lépő törvény szerint „Fizetésképtelenség esetén a gazdálkodó szervezet vezetője (elnök, igazgató, ügyvezető) 8 napon belül köteles kérni a (megyei) bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását. A bejelentés elmulasztásáért felelősséggel tartozik. A gazdálkodó szervezet vezetője a kérelem benyújtásával egyidejűleg - legfeljebb 8 napos határidővel - köteles a gazdálkodó szervezet vezető testületét összehívni, illetőleg alapító szervét, tröszti vállalat esetén a trösztöt értesíteni."
1. 4. A fizetésképtelenség tényét vagy annak hiányát a bíróság végzéssel állapítja meg. Felszámolási eljárás akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelen. A felszámolási eljárást a bíróság indítja meg. A felszámolási eljárás során bármikor helye van a hitelezők és a gazdálkodó szervek közötti egyezségnek.
1. 5. A törvényekkel meghatározott államigazgatási működés „automatizmusa" következtében fizetésképtelennek minősülő Mecseki Szénbányáknál a céljában sikertelen állami szanálási eljárás után a bíróság csak a felszámolási eljárás megindítását határozhatja el.
Az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. március 1-től hatályos 1990. évi VIII. törvény az állami vállalatok vagyonának elidegenítését (eladását, társaságba apportálását, bérbeadását) 20 MFt érték fölött az Állami Vagyonügynökség engedélyéhez köti.
1. 7. Tekintve, hogy az állami vállalat tartozásai csak az állami vagyonból fedezhetők, ahitelezőkkel történő megegyezés előfeltétele az állami vagyon részvénytársasági vagyonná, az állami vállalat részvénytársasággá történő átalakítása.
1. 8. A felszámolási eljárás lényegi célja a hitelezői követelések kiegyenlítése, illetve a hitelezők és az adós közötti megállapodás kikényszerítése. A felszámolás során a vagyon elárverezéséből (értékesítéséből) szerzett bevételből fizetik ki az adósságot. Részvénytársasággá alakulás esetén mód van a hitelezői követelések részvénnyel történő kiegyenlítésére.
1. 9. A felszámolás a külső (hitelezői) érdekérvényesítés elsődlegessége miatt a bonyolultan összetett bányászati alaptevékenység folytatását megzavarja, esetleg ellehetetleníti. Tekintve, hogy az államigazgatás törvényes „automatizmusában" a felszámolásnak csak az átalakulás az alternatívája, a mecseki szénbányászat folytatásához fűződő érdekek egyedüli érvényesítési lehetősége a részvénytársasággá való átalakulás kezdeményezése az Állami Vagyonügynökségnél.
2. Az átalakulás célja
2. 1. A Mecseki Szénbányáknál felhalmozódott állami vagyon jövedelmező hasznosítása, a tőkemozgás intézményi feltételeinek megteremtése.
2. 2. A bányászati alaptevékenység jövedelmezővé és önfinanszírozóvá tétele piacgazdasági környezetben, a kiszolgáló és melléktevékenységek szervezeti önállóságának és piaci kapcsolatrendszerének vagyonérdekeltségen alapuló megteremtése.
Az általános jogutód részvénytársaság fizetőképességének helyreállítása a hitelezők részvényesként való bevonásával.
2. 4. A dolgozói részvényvásárlásra alapozott későbbi alaptőke-emelés intézményi feltételeinek megteremtése.
3. Az átalakulás programja
3. 1. Állami vállalat csak részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakulhat.
A vállalat az átalakítást kezdeményezheti, de a társasággá alakulás törvény szerint szükséges intézkedéseinek megtételére az Állami Vagyonügynökség köteles.
A társasággá átalakított állami vállalatok vagyonát megtestesítő részvények tekintetében az Állami Vagyonügynökség gyakorolja a részvényesi jogokat.
Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalat önmagában, külső vállalkozók tőkéjének bevonása nélkül is átalakulhat.
3. 2. Az átalakuláshoz
- átalakulási tervet
átértékelt vagyonmérleget
üzletpolitikai koncepciót
kell az Állami Vagyonügynökséghez előterjeszteni.
3. 3. Az Állami Vagyonügynökség és a vállalat a kezdeményezéstől számított hatvan napon belül megállapodást köthet az átalakulás feltételeiről és módjáról. Az átalakulás elősegítésére átalakulási bizottságot is igénybe vehet.
Ha az átalakuló vállalat és a Vagyonügynökség között az átalakulás feltételeire és módjára vonatkozó megállapodás létrejött, az átalakulást annak megfelelően kell végrehajtani. Ezt a vagyonügynökség ellenőrzi.
3. 4. Az átalakulás konkrét programját tehát a Vagyonügynökséggel történő megállapodás fogja tartalmazni.
Az átalakulás kezdeményezéséhez szükséges átalakítási tervnek tartalmaznia kell:
- az átalakulással elérni kívánt gazdasági cél megjelölését (lásd 2. oldal)
- az új részvénytársaság alapszabályának tervezetét
- a vagyon értékelésének módszertani elveit.
A Vagyonügynökséggel történő megállapodás előkészítő tárgyalások megkezdéséhez ez elégséges.
3. 5. Az Átalakulási Törvény 16. § (1) szerint „az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnak gazdasági társasággá alakításáról az alapító szerv - a vállalat véleményének kikérésével és a pénzügyminiszter egyetértésével - határoz.
Míg korábban az Ipari Minisztérium, 1990. március 1-től az Állami Vagyonügynökség a Mecseki Szénbányák alapító szerve.
Az Ipari Minisztérium már nem illetékes az átalakításban, az újonnan alakult és rendkívül leterhelt Vagyonügynökség pedig nem képes arra, hogy az átalakításra vállalati kezdeményezés nélkül vállalkozzon.
Abból kiindulva, hogy „aki nem része a megoldásnak, az a probléma része", elsődleges létérdekünknek kell tekinteni a vállalati csőd - mint bonyolult probléma - megoldásának elősegítését.
4. Az átalakulás következményei
4. 1. Nem csak a felszámolás, de az átalakulás is hatálytalanítja, megszünteti a vállalat eddigi szervezeti és működési rendjét, irányítási, érdekeltségi és bérezési rendszerét, stb. az átalakulás radikális belső átrendeződés közös megegyezéseken alapuló megvalósulására, új belső szabályok elfogadására, közös tanulási folyamatban való begyakorlására ad lehetőséget.
4. 2. Az újként alakuló részvénytársaság megszabadul ugyan a korábbi adósságterhektől, de köteles felvállalni a jövedelmező gazdálkodás és a vagyongyarapítás követelményeit és a fizetőképesség tartós fenntartásának kötelezettségeit a továbbra is fenyegető csődveszéllyel
4. 3. A részvénytársasággá alakulás csak a tehermentes indulás, az eddigi működési gyakorlat korlátaitól való megszabadulás intézményi kereteit teremti meg, a jövedelmező gazdálkodás kötelezettsége és felelőssége viszont szükségessé teszi a belső megújulás 1986-tól érlelődő programjának kiteljesítését és gyakorlati
4. 4. Az átalakulás előkészítésében a külső feltételeket az Állami Vagyonügynökséggel való együttműködés során egyszerűbb lesz tisztázni, mint a belső megújulási folyamatot kibontakoztatni, és a dolgozók összességére kiterjeszteni.
E nagyobb és bonyolultabb program tisztázásával és magvalósításával nem szabad késlekedni, a külső és belső átalakulást egyidejűleg, párhuzamosan és összehangoltan kell előre vinni.
5. Az átalakulás ütemezése
5. 1. Az átalakulás mielőbbi kezdeményezése esetén a második félév elején megállapodás köthető az Állami Vagyonügynökséggel az átalakulás programjáról.
5. 2. A vagyon átértékelése és a társaság induló vagyonmérlegének elkészítése, a részvénytársaság alapításának előkészítése 4-5 hónap alatt elvégezhető.
Az átalakulás napjaként 1991. január 1. reálisan kitűzhető.
5. 3. A jövedelmező működésre alkalmas és a fizetőképesség tartós fenntartását garantáló belső irányítási és érdekeltségi rendszer minden dolgozóra kiterjedő tanulási folyamatban való kialakítása és begyakorlása, a belső közmegegyezés létrehozása feszes programban a vállalati működés megzavarása nélkül (tehát zömmel munkaidőn kívül!) fél év alatt elvégezhető.
Az átalakulás és a belső megújulás megvalósítására csak akkor tekinthető érettnek a vállalati kollektíva, ha azt a dolgozók legalább 2/3-a belső „népszavazáson" egyértelműen támogatja.
5. 4. A tennivalók terjedelme és sokrétűsége Átalakulási Munkabizottság létrehozását indokolja az 5. 2. feladatra és az Állami Vagyonügynökséggel történő együttműködésre, továbbá megújulási Munkabizottság alakítását az 5. 3. feladatra és a vállalaton belüli „párbeszéd" intézményesítésére.
A két munkabizottság május 15-ig tartsa meg alakuló ülését és határozza meg munkaprogramját.
Az igazgatótanács döntési körébe tartozó kérdésekben kezdeményezze összehívását és készítsen írásos előterjesztéseket.
Legkésőbb június 15-ig tevékenységéről tájékoztassa az igazgatótanácsot.
Az előterjesztést megbízásom alapján összeállította
Pécs, 1990. április 27.Csethe András vezérigazgató |
Mellékletek:
1. Határozati javaslat
2. A csőd meg a kormány (Népszabadság 1990. IV. 25.)
3. Csődfelszámolás részvénytársasággá alakulással
4. Tervezet az állami nagyvállalat gazdasági társaságokká való szétbontására.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár XXIX-F-104-a Mecseki Szénbányák Vállalat, Igazgatási ügyek 619 doboz: Szerkezeti átalakítás, szanálás iratai 1986-1990.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt szeptember 27.
Lengyelország 19 napos ellenállás után kapitulál az országba betört német inváziós haderő előtt.Tovább
Magyarországon megalakul az egységes Nyilaskeresztes Párt, Szálasi Ferenc vezetésével.Tovább
„A magyarság esélyei” címmel, több mint 180 résztvevővel rendezték meg a lakiteleki találkozót, amelynek politikatörténeti jelentősége...Tovább
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet új számmal jelenik meg a szeptember beköszöntével. Ezúttal leginkább a hétköznapi küzdelmek világába kalauzolják el az olvasót a megjelent forrásismertetések. Legyen szó akár a saját megélhetésükön javítani kívánó fiumei tisztviselőkről, egy államfordulatot éppen átélt kárpátaljai lakosokról, vagy éppen az államhatalom restriktív intézkedései ellenére is működő római katolikus egyházról és annak tagjairól. S arra nézve is láthatunk egy esetet, hogy a hétköznapok újságolvasóinak és maguknak az újságíróknak köszönhetően hogyan válhatott valaki „sikertelen bűnözővé” száz évvel ezelőtt.
Ordasi Ágnes (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) az Osztrák-Magyar Monarchia fiumei tisztviselőinek és alkalmazottainak meglehetősen komplex világát mutatja be. Forrásismertetésében nagyrészt a mai Rijekában őrzött iratokra támaszkodva tárja az olvasók elé, hogy az említett állami tisztviselők és alkalmazottak milyen módon kívánták orvosolni – többek között kérvények megfogalmazásával – egzisztenciális nehézségeiket.
A dualizmus bő ötven événél sokkal rövidebb időszak, mindössze hét hónap változásainak eredményét ismerteti írásában Kosztyó Gyula (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára, történész, kutató, Erőszakkutató Intézet). Publikációjában két, 1939 októberében papírra vetett hangulatjelentést mutat be, amelyek az 1939 márciusának közepén ismét magyar uralom alá került Kárpátalja gazdasági, szociális és politikai viszonyairól, illetve a helyben tapasztalt helyzet változásáról adnak számot.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) friss forrásismertetésében a Zágon József és Kada Lajos közötti levelezésből mutat be újabb részleteket. Ezúttal Zágon Lajosnak a magyarországi katolikus egyház 1961-1971 közötti helyzetéről szerzett információit adta közre. A korabeli budapesti vezetés folytatta az 1940-es évek végén megkezdett egyházellenes politikáját, azonban tárgyalt tíz év mégsem tekinthető monoton időszaknak a magyarországi katolikus egyház szempontjából, mivel a Vatikán és a Magyar Népköztársaság 1964-ben megállapodást kötött egymással, valamint lezajlott a II. Vatikáni Zsinat magyar püspökök részvételével.
Halász János (levéltári referens, Kulturális és Innovációs Minisztérium) forrásismertetésének második részében a már megismert „Kloroformos Bandi” ékszerrablási ügyének magyarországi tárgyalása kerül a reflektorfénybe, valamint az, hogy éppen a „kloroformos” jelző miként bélyegezte meg Faragó Andrást, és hogy ebben mekkora szerepe volt a korabeli sajtófogyasztásnak.
Idei negyedik számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Továbbra is él ugyanakkor felhívásunk korábbi és leendő szerzőink felé: az ArchívNet szerkesztősége várja a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2023. szeptember 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő