Bessenyei Ferenc színművész, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze (†2004)Tovább
A mecseki szén
A rendszerváltás legmegrázóbb eseményei közé tartoztak a vállalati felszámolások, köz-tük is különösen a bányabezárások, amelyek hatalmas, visszavonhatatlan vagyonvesztés-sel jártak. Erre a sorsra jutott a Mecseki Szénbányák Vállalat is. Forrásaink a felszámolás és az átalakítás dilemmája között vergődő vállalat vezetőségének terveit mutatják be rendszerváltás idején. A szerző egyúttal a mecseki szénbányászat későbbi elképzeléseiről is tájékoztat.
Határozati javaslat az igazgatótanács 1990. május 4-ei ülésére
MECSEKI SZÉNBÁNYÁK
HATÁROZATI JAVASLAT
Az igazgatótanács 1990. május 4-i ülésére
1. Az igazgatótanács tudomásul veszi, hogy a vállalat az 1990. évi XXII. törvény 1990. május 1-vel hatályba lépett 68. §-a alapján fizetésképtelennek minősülhet, ami felszámolási eljárás megindítását vonja maga után.
2. A mecseki szénbányászat fennmaradása és megújulásának elősegítése érdekében az igazgatótanács az 1989. évi XIII. törvény alapján a részvénytársasággá történő átalakítás kezdeményezését és a hitelezőkkel történő megegyezés szorgalmazását határozta el a felszámolás elkerülésére, a fizetőképesség helyreállítására.
Felelős: a vezérigazgató
Határidő: 1990. május 15.
3. Az igazgatótanács a részvénytársasággá alakulás előkészítésére dr. Göndöcs István vezérigazgató-helyettes irányításával Átalakulás Munkabizottságot, a széntermelő alaptevékenység vertikumát átfogó belső irányítási és érdekeltségi rendszer önálló vállalkozói csoportok együttműködésére alapozott kialakítására Verbőci József osztályvezető-helyettes irányításával Megújulási Munkabizottságot hoz létre.
A bizottság tagjaiként munkaköri kötelezettségeik ellátása melletti részvétellel az igazgatótanács az alábbiakat bízza meg:
Átalakulási Munkabizottság:
[következik 17 tag névsora]
Megalakulási Munkabizottság
[következik 17 tag névsora]
A két bizottság munkáját az igazgatótanács titkára koordinálja, üléseiként tagként vegyen részt.
4. A munkabizottságok legkésőbb 1990. június 15-ig írásban terjesszék az igazgatótanács elé programjukat és javaslataikat.
5. A Mecseki Bányász kéthetenként megjelenő minden számában legalább 4 oldal terjedelemben hitelesen tájékoztassa a vállalati közvéleményt a bizottságok állásfoglalásairól és adjon teret az írásban beküldött olvasói észrevételeknek.
Felelős: a lap főszerkesztője
Jelzet: Magyar Országos Levéltár XXIX-F-104-a Mecseki Szénbányák Vállalat, Igazgatási ügyek 619 doboz: Szerkezeti átalakítás, szanálás iratai 1986-1990.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt február 10.
Komlós Juci színművésznő, a Nemzet Színésze (†2011)Tovább
Göncz Árpád író, műfordító, köztársasági elnökTovább
A Belgrádi Apostoli Nunciatúra – a Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Szerb-Horvát-Szlovén Királysághozcsatolt – 62 csanádi...Tovább
Magyarország aláírja a párizsi békeszerződést, amely visszaállítja az ország trianoni határait.Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
ArchívNet 2024/5-6.
Tisztelt Olvasók!
Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.
Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.
Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.
Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.
Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.
Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.
Budapest, 2024. december 18.
Miklós Dániel
főszerkesztő