Az orosz cár „Októberi kiáltványa” garantálja a polgári jogokat és a választásokat, elismeri a parlamentet (Duma)Tovább
Egy irreális terv 1951-ből
Javaslat magyar–csehszlovák területcserére
„Magyarország és Csehszlovákia között területcserét hajtsanak végre. Magyarország a Vág, Garam, vagy Ipoly vízi energia termelésre alkalmas területéből egy részt kapna, lehetőség szerint a Vág alsó szakaszából, amellyel alumíniumtermelésünk – olcsó villanyenergiát előállítva – rentábilisan lenne végezhető. […] Csehszlovákia cserébe vagy a jó mezőgazdasági termelésre alkalmas dunántúli északi területrészből kapna ellenértéket képező darabot, vagy bauxit, timföld, esetleg alumínium formájában lekötött rendszeres szállítmányt.”
Magyar-csehszlovák tervhivatali tárgyalások
Az első ötéves terv előirányzatainak nagyarányú felemelése hozzájárulhatott ilyen, a fentiekhez hasonló irracionális javaslatok kidolgozásához és napirendre kerüléséhez. Ismeretes, a tervszámok teljesíthetetlen mértékű felemelését Sztálin utasítására nem csupán Magyarországon hajtották végre, s középpontjában kimondatlanul is a hadiipari fejlesztés, a háborús felkészülés állt. Más kérdés, hogy a rendszer propagandája ezt másként kommunikálta. Gerő Ernő az első ötéves terv irányszámainak felemelése kapcsán a következőket mondta az MDP II. kongresszusán, 1951. február végén: „Ötéves népgazdasági tervünket oly módon kell átdolgozni, hogy meggyorsítsuk országunk iparosítását, vagy mindenekelőtt a nehézipar, az ipari alapanyagok, a villamos energia és a gépgyártás, s általában a termelőeszközöket előállító iparágak fejlődését." Mindezek fényében került sor Magyarország és Csehszlovákia között a tárgyalásokra, amire a Tervhivatal válasza is utal. Az előtárgyalások magyar részről Vas Zoltán, az OT elnöke, csehszlovák részről pedig Jaromir Dolansky, a Csehszlovák Állami Tervhivatal elnöke között zajlottak le Prágában, 1951. január 20-22.
.A megbeszélések folyamán a következő problémákat vitatták meg: 1. Magyar segítség a csehszlovák alumíniumipar felépítésében; 2. Csehszlovákia és Magyarország energia-együttműködésének kérdése; 3. „Néhány aktuális kérdés" megbeszélése. (Az aktuális kérdések közé tartozott többek között a csehszlovák kohókoksz, hengerelt anyag, vasérc szállítási kérdései, valamint az alumínium csehszlovák drótkötélgyárakban való feldolgozása.) A találkozóról készült feljegyzés szerint a felek a fő kérdéseket tovább rész pontokra bontották a kivitelezés módjait illetően. A csehszlovákiai alumíniumipar kiépítéséhez nyújtandó magyar segítséget többek között úgy képzelték el, hogy Magyarország a csehszlovákok rendelkezésre bocsátja az inotai alumíniumkohó terveinek másolatait, valamint lehetővé tenné a csehszlovák szakemberek számára, hogy a bauxittelepek kutatásában és az alumíniumművek tervezésében tapasztalatokat szerezzenek. Az összes kérdés részletes megtárgyalása céljából egy csehszlovák-magyar bizottságot kívántak létrehozni, amely részletes javaslatokat dolgozna ki a Csehszlovákiában építendő alumíniumkohó („elektrolízis üzem), valamint a gyorsított magyar bauxitbányászat és timföldgyártás problémáinak kezelésére. A két ország villamosenergia-ellátásával kapcsolatos együttműködéséről az a nézet alakult ki, hogy legalább két helyen összekapcsolhatók legyenek a csehszlovák és a magyar 100 kv-os villamos-távvezetékek. A prágai tárgyalásokon került előtérbe az a javaslat, hogy Nyugat-Szlovákia energiája a budapesti hálózatot táplálná, a Mátrai és a Borsodi Erőművek pedig Kelet-Szlovákiába adnának energiát. A tárgyalások során ismét megfogalmazódott, hogy „Helyes lenne közösen megvizsgálni a Duna közös cseh, illetőleg magyar szakaszán vízierőművek építésének lehetőségét." A két ország között a határvidék vízgazdálkodásával összefüggő kérdéseket három különböző - eddig nem említett egyezmény rögzítette. Az egyik a párizsi békeszerződés értelmében bekövetkezett területátengedés következtében felmerült hidrotechnikai természetű kérdések rendezésével kapcsolatos, 1948. október 9-én, Pozsonyban, aláírt egyezmény, a Sajó vízével kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről Prágában, 1950. november 29-én aláírt egyezmény, valamint a határ menti vízfolyások műszaki és gazdasági kérdéseinek szabályozásáról szóló és 1954. április 16-án Prágában kelt voltak.MOL XIX–A–16–e–B/K/37/1951. (1. d.) 1951. június 5. – Magyar Országos Levéltár, Vas Zoltán elnök iratai 1949–1953.
A tárgyalások lezárásaként Magyarország és Csehszlovákia kormányai között 1951. április 27-én Budapesten megkötötték az alumíniumipar kiépítésében való együttműködésről és a kölcsönös elektromos energia szállításáról szóló egyezményt. Az egyezmény 1 §-a
, hogy „célja a magyar alumíniumipar gyorsított ütemű kibővítése és Csehszlovákiában az alumíniumipar kiépítése a magyar nyersanyagbázis felhasználásával." Az egyezményben , hogy a két országnak kölcsönösségi alapon mennyi bauxitot, timföldet, valamint energiát kell szállítania.A két ország gazdasági kapcsolatai azonban korántsem váltak zavartalanná. 1954 elejére Magyarország villamosenergia-ellátásában komoly problémák mutatkoztak. A Minisztertanács elnökének 1954. február 4-én kelt levele jelezte ezeket a gondokat. Ennek alapján Csehszlovákia nem teljesítették azokat a megállapodásokat, amelyek egyrészt az inotai „November 7" Erőmű építésére, illetve felszerelésére, másrészt pedig a Magyarországnak Csehszlovákia által átadandó elektromos-energia szolgáltatásra
.A területcseréről szóló javaslat egy olyan időszak nyomát viseli magán, amely az akkori Magyarországon a nehézipar szerepének megkérdőjelezhetetlen dominanciájáról szólt. Az első ötéves népgazdasági terv megemelt irányszámainak teljesítésébe illeszkedő kétoldalú energia-együttműködés egyben Magyarország jelentősen megnövekedett ipari energiaéhségének a kielégítését szolgálta, mindez azonban a nehézipar egyoldalú fejlesztéséből következően rövid időn belül anomáliákhoz vezetett.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt október 30.
1905
1918
Létrejön a Csehszlovák Köztársaság.Tovább
1918
Az Oszmán Birodalom és az antanthatalmak megkötik a mudroszi fegyverszünetet.Tovább
1922
III. Viktor Emánuel olasz király Benito Mussolinit nevezi ki miniszterelnökké.Tovább
1956
Megalakulnak és újjáalakulnak a pártok: a Független Kisgazdapárt (FKGP) Kovács Béla vezetésével, a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna...Tovább
- 1 / 2
- >
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Megjelent online forrásközlő folyóiratunk idei negyedik száma. Friss lapszámunkban négy egymástól témájukban eltérő forrásismertetést tárunk Önök elé szerzőink tollából. A publikációk ugyanakkor abban megegyeznek, hogy fordulópontokhoz köthetők: legyen szó személyes sorsfordítókról vagy nagyobb huszadik századi eseményekről.
Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan. A beruházás szükségessége azonban kötődik egy fordulóponthoz, mivel a trianoni békeszerződés értelmében Komárom városa kettészakadt: a történelmi központ a városházával Csehszlovákiához került, így a Duna jobb partján, Magyarországon maradt településen szükség volt egy új hivatali épület felhúzására.
Egy konkrét személyes fordulópontot mutat be forrásismertetésében lapunk korábbi főszerkesztője, L. Balogh Béni (tudományos munkatárs, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet). A forrásszöveg egy 1929-ben Déván rendezett spiritiszta szeánsz jegyzőkönyve, amely nagy hatással volt Petru Grozára, Románia későbbi miniszterelnökére. A politikus kommunista fordulata ugyanis éppen ezekben az években zajlott, a „Kun Béla szellemével” való társalgás pedig mély benyomást tett rá, egyben kihatott Groza jövőbeli gondolkodására.
Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) a második világháború utáni kényszermigrációs időszak egyik, sokak életvitelében fordulópontot jelentő, kiemelt eseménysorára, a magyar-csehszlovák lakosságcserére vonatkozó dokumentumokat mutat be két részes forrásismertetésének első részében. A publikáció elsősorban az 1945 és 1950 között létező Nógrád-Hont vármegyében működő magyar összekötők működését mutatja be források segítségével.
Szintén két részes forrásismertetéssel jelentkezik Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem), amelynek első részében egy olyan esetet mutat be, amely konspirációs teóriaként igen nagy népszerűségnek örvendett a közelmúltban – egyben pedig egy „elmaradt fordulópontként” is lehet rá tekinteni. A Mikroelektronikai Vállalatot 1982-ben a magyar állam azzal a céllal hozta létre, hogy tartani tudja a lépést a hidegháború utolsó évtizedében egyre inkább felgyorsuló tudományos-technikai forradalomban. A MEV telepén 1986 tavaszán történt pusztító tűzeset azonban meghiúsította ezt az tervet. A forrásismertetésből az is kiderül, hogy a tűzeset kapcsán nem érdemes konteóról beszélni, azonban biztosítási csalásról már annál inkább.
Negyedik számunk szerzőinek köszönjük a kéziratokat, szerkesztőségünk pedig továbbra is várja következő lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2025. szeptember 30.
Miklós Dániel
főszerkesztő