Ha felépül végre a házunk...

A városfejlesztés alapvető céljait már 1960-tól a tömeges lakásépítési követelmények határozták meg. Ez vezetett – szovjet példa nyomán – a házgyári technológia bevezetéséhez, a házgyárak megvásárlásához. Az első tizenöt éves lakásépítési terv 1961-től 1975-ig 175 000 lakás építését irányozta elő Budapesten. Ebben az időben három házgyárat vettek meg, és bevezették a házgyári paneles technológiát.

Források

Előterjesztés a nagypanelos építési program bevezetésére

Fock Jenő elvtárs
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
Elnökhelyettese részére,

B U D A P E S T.

A KGST Építésügyi Állandó Bizottságának ajánlása alapján a Magyar Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy a lakásépítés területén a nagypanelos építési módszereket 1966-tól kezdődően széleskörűen alkalmazza. A nagypanelos építési program keretén belül, a 0089/I/1962. sz. O[rszágos] T[ervhivatal] előterjesztés alapján a hosszúlejáratú szerződések anyagába bővítésként besorolt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya között létrejött, aláírás előtt álló államközi megállapodásnak megfelelően, az Építésügyi Minisztérium Budapesten megkezdte egy Házépítő Kombinát beruházásának előkészítő munkálatait.

A Házépítő Kombinát szervezési, tervezési és gyártási tapasztalatainak tanulmányozására a Szovjetunióba kiküldött ÉM-OT szakdelegáció által kialakított irányelvek alapján, valamint a Szovjetunió által szállítandó alapvető technológiai berendezések lehetőségeit figyelembe véve készülnek a panelos lakóházak típustervei.

A típustervek az adott lehetőségek mellett bizonyos vonatkozásban eltérnek az 1002/1960. Korm. határozat és a 25/1960. ÉM utasítás, illetve az OÉSZ [Országos Építésügyi Szabályzat] előírásaitól:

- az emelet magassága 3m helyett 2,70m,
- a szobák belmagassága 2,65m helyett 2,50-2,55 m,
- a 25/1960. ÉM utasításban előírt 3,60 m (az 1960. évi OÉSZ előírása szerint 3,20 m) minimális szobaszélesség a technológiai berendezés által adott lehetőségeknek - a 3,20 m-es szerkezeti harántfal tengelytávolságoknak - megfelelően szintén csökken,
- a lakások mintegy 30%-ánál a nagyobbik szoba alapterülete kb. 4-5%-kal kisebb az előírt 18 m2-nél,
- a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatásra tekintettel - a Szovjetunió gyakorlatának megfelelően - a konyhai tűzhelyek gázellátásához a lakásonkénti gázmérők nem kerülnek beépítésre,
- a garzonlakásokban beépített berendezéssel, mesterséges világítással, szellőztetéssel és páraelszívással felszerelt belső konyhák készülnek.

A készülő típusterv-sorozat három jellemző lakásának bemutatására a Budapesti Ipari Vásár ÉM pavilonjában 1:1 méretarányú beépített és mobil berendezéssel felszerelt lakás-makett épül. E lakásbemutató hivatott érzékeltetni, illetve bizonyítani, hogy a jelenleg érvényben lévő egyes előírásainktól eltérően épített lakások - magasabb szintű beépített berendezéssel és gépészeti felszereléssel - nem kedvezőtlenebbek a jelenleg épített lakástípusainknál, sőt a magasabb lakáskultúra irányában jelentenek lényeges előre haladást.

Fontosnak tartom és ezért javaslom, hogy a Gazdasági Bizottság Fock elvtárs vezetésével a lakásbemutatót megtekintse annak érdekében, hogy a házgyár termékeiként előállított lakástípusokkal kapcsolatos előterjesztésem elbírálását, illetőleg vonatkozó döntését, a bemutatón szerzett tárgyi ismeretek és tapasztalatok alapján tehesse meg.

A lakáskiállítást 1962. szeptember 5-16. között, Fock elvtárs által megjelölendő időpontban a GB részére kívánom bemutatni. Emellett 1962. szeptember 7-én de. 10 órakor zártkörű kiállításként a lakásépítésben érdekelt fontosabb állami és társadalmi szervek (OT., EÜ.M [Egészségügyi Minisztérium], BM [Belügyminisztérium], KGM [Kohó- és Gépipari Minisztérium], NIM [Nehézipari Minisztérium], Főv[árosi] tanács VB [Végrehajtó Bizottsága], SZOT [Szakszervezetek Országos Tanácsa], EFEDOSZ [Építő,- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete], Hazafias Népfront, ÉKME [Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem] professzori kara, OTP, MÉSZ [Magyar Építészek Szövetsége], ÉTE [Építőipari Tudományos Egyesület] ) meghívott képviselői részére is be kívánom mutatni a Házépítő Kombinát által termelendő lakások 1:1 méretarányú makettjét.

A kiállítást a sajtó képviselőivel - a GB állásfoglalásától függően - fogom ismertetni.

A Házépítő Kombinát, mint építési szervezet és mint építési szisztéma alkalmazása elsősorban az építésiparosítás és megfelelő munkaerő gazdálkodás szempontjából indokolt. A Házépítő Kombinát szervezete és építési módszere több mint 40%-os munkaerő megtakarítást tesz lehetővé.

Amennyiben a budapesti Házépítő Kombinát előzetes számításainkat, üzemeltetése során igazolja, úgy javaslatot fogok tenni további hasonló szervezetek felállítására.

Tájékoztatásul megemlítem, hogy amennyiben a Szovjetunió által szállítandó technológiai berendezéseket módosítanunk kellene, vagy alapvetően el kellene térnünk a tervezett lakások alaprajzai rendszerétől, a „házgyártás" telepített üzemben történő hazai megvalósítása évekkel kitolódna.

Ismételten kérem, hogy a lakásbemutatót Fock elvtárs által meghatározandó időpontban a GB tagjaival megtekinteni és a felvetett kérdésekben állást foglalni szíveskedjék.

Budapest, 1962. augusztus hó 15.

(Dr. Trautmann Rezső)

Építésügyi Minisztérium

Ezen a napon történt július 06.

1941

Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). Ezt az...Tovább

1944

Koszorús Ferenc vezérkari ezredes az esztergomi páncélosok mintaszerű alkalmazásával megakadályozza a Baky László belügyi államtitkár...Tovább

1988

Bartók Béla zeneszerző újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Alakítók vagy elszenvedők? Személyek, családok, csoportok a huszadik századi történelemben

Tisztelt Olvasók!

A geológiától kölcsönzött szóval élve az ArchívNet idei második száma egyfajta „társadalmi szelvényt” kíván az olvasók elé tárni. A társadalom rétegei hasonlatosak bolygónk kőzettakarójához, amelyeket egyben, egyszerre nehéz áttekinteni, nem is beszélve arról – hogy akárcsak a geológia esetében – térben és időben is nagy eltérések mutatkozhatnak egy-egy országot mintául véve.
Jelen szám a tizenkilencedik-huszadik század magyar társadalmáról kíván egy szelvényt bemutatni, mind az alsó, közép és felső rétegekről. Olyan személyekről, csoportokról, akik között voltak, akik alakították az eseményeket, míg mások csak leginkább elszenvedték az idők változását, azonban erről – a mi, vagyis az utókor szerencséjére – írásban adtak számot.

Az időrendet követve az első Hlbocsányi Norbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára) az írása, aki cégbírósági iratok segítségével mutatja be egy jelentős kereskedőcsalád, a Kohnerek osztrák-monarchiabeli felemelkedését, majd 1920-30-as évekbeli gazdasági hatalmuk elsorvadását. Csunderlik Péter (adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, tudományos munkatárs Politikatörténeti Intézet) a társadalom középső rétegéhez tartozó értelmiség egy részét mutatja be írásában. Az általa bemutatott dokumentum egy lista azokról a személyekről, akik a Galilei-kör tagjaként 1919-ben felajánlották szolgálataikat a Forradalmi Kormányzótanácsnak.

Szlávik Jánosné (helytörténész, Gödöllő) a második világháború magyarországi harcainak időszakába kalauzol el minket Bőti Imre csendőr főtörzsőrmester naplóján keresztül, aki személyes sorsának viszontagságos voltáról adott számot írásában. Magos Gergely (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) retrospektív egodokumentumokat prezentál és elemez publikációjában. Írásának fő célja nemcsak maguknak a szövegeknek a bemutatása, hanem hogy a főként az értelmiség soraiból származó szerzők a hosszú negyvenes évek folyamán miként alakították át önmagukról szóló írásaikban a korábbi életeseményeiket.

Az időrendi sort Tóth Eszter Zsófia (történész–társadalomkutató, főmunkatárs, Mediaworks) forrásismertetése zárja. Az ArchívNet hasábjain korábban Keresztes Csaba már foglalkozott az ún. 1988-as „metróbalhéval”, azonban Tóth Eszter Zsófia ezúttal az 1980-as évekbeli magyarországi skinhead-mozgalmat a tagok társadalmi háttere felől közelíti meg bírósági iratok alapján.

Egyúttal felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei harmadik számába továbbra is várjuk a forrásismertetéseket a huszadik századi gazdaság- és társadalomtörténetre, valamint külföldi konfliktusokra vonatkozóan.
  

Budapest, 2022. május 27.
Miklós Dániel
főszerkesztő