Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök az Egyesült Magyar Párt vezetőivel tárgyal, akik az autonóm Szlovákián belüli magyar autonómia...Tovább
Ha felépül végre a házunk...
A városfejlesztés alapvető céljait már 1960-tól a tömeges lakásépítési követelmények határozták meg. Ez vezetett – szovjet példa nyomán – a házgyári technológia bevezetéséhez, a házgyárak megvásárlásához. Az első tizenöt éves lakásépítési terv 1961-től 1975-ig 175 000 lakás építését irányozta elő Budapesten. Ebben az időben három házgyárat vettek meg, és bevezették a házgyári paneles technológiát.
Források
Előterjesztés a nagypanelos építési program bevezetésére
Fock Jenő elvtárs
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
Elnökhelyettese részére,
B U D A P E S T.
A KGST Építésügyi Állandó Bizottságának ajánlása alapján a Magyar Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy a lakásépítés területén a nagypanelos építési módszereket 1966-tól kezdődően széleskörűen alkalmazza. A nagypanelos építési program keretén belül, a 0089/I/1962. sz. O[rszágos] T[ervhivatal] előterjesztés alapján a hosszúlejáratú szerződések anyagába bővítésként besorolt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya között létrejött, aláírás előtt álló államközi megállapodásnak megfelelően, az Építésügyi Minisztérium Budapesten megkezdte egy Házépítő Kombinát beruházásának előkészítő munkálatait.
A Házépítő Kombinát szervezési, tervezési és gyártási tapasztalatainak tanulmányozására a Szovjetunióba kiküldött ÉM-OT szakdelegáció által kialakított irányelvek alapján, valamint a Szovjetunió által szállítandó alapvető technológiai berendezések lehetőségeit figyelembe véve készülnek a panelos lakóházak típustervei.
A típustervek az adott lehetőségek mellett bizonyos vonatkozásban eltérnek az 1002/1960. Korm. határozat és a 25/1960. ÉM utasítás, illetve az OÉSZ [Országos Építésügyi Szabályzat] előírásaitól:
- az emelet magassága 3m helyett 2,70m,
- a szobák belmagassága 2,65m helyett 2,50-2,55 m,
- a 25/1960. ÉM utasításban előírt 3,60 m (az 1960. évi OÉSZ előírása szerint 3,20 m) minimális szobaszélesség a technológiai berendezés által adott lehetőségeknek - a 3,20 m-es szerkezeti harántfal tengelytávolságoknak - megfelelően szintén csökken,
- a lakások mintegy 30%-ánál a nagyobbik szoba alapterülete kb. 4-5%-kal kisebb az előírt 18 m2-nél,
- a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatásra tekintettel - a Szovjetunió gyakorlatának megfelelően - a konyhai tűzhelyek gázellátásához a lakásonkénti gázmérők nem kerülnek beépítésre,
- a garzonlakásokban beépített berendezéssel, mesterséges világítással, szellőztetéssel és páraelszívással felszerelt belső konyhák készülnek.
A készülő típusterv-sorozat három jellemző lakásának bemutatására a Budapesti Ipari Vásár ÉM pavilonjában 1:1 méretarányú beépített és mobil berendezéssel felszerelt lakás-makett épül. E lakásbemutató hivatott érzékeltetni, illetve bizonyítani, hogy a jelenleg érvényben lévő egyes előírásainktól eltérően épített lakások - magasabb szintű beépített berendezéssel és gépészeti felszereléssel - nem kedvezőtlenebbek a jelenleg épített lakástípusainknál, sőt a magasabb lakáskultúra irányában jelentenek lényeges előre haladást.
Fontosnak tartom és ezért javaslom, hogy a Gazdasági Bizottság Fock elvtárs vezetésével a lakásbemutatót megtekintse annak érdekében, hogy a házgyár termékeiként előállított lakástípusokkal kapcsolatos előterjesztésem elbírálását, illetőleg vonatkozó döntését, a bemutatón szerzett tárgyi ismeretek és tapasztalatok alapján tehesse meg.
A lakáskiállítást 1962. szeptember 5-16. között, Fock elvtárs által megjelölendő időpontban a GB részére kívánom bemutatni. Emellett 1962. szeptember 7-én de. 10 órakor zártkörű kiállításként a lakásépítésben érdekelt fontosabb állami és társadalmi szervek (OT., EÜ.M [Egészségügyi Minisztérium], BM [Belügyminisztérium], KGM [Kohó- és Gépipari Minisztérium], NIM [Nehézipari Minisztérium], Főv[árosi] tanács VB [Végrehajtó Bizottsága], SZOT [Szakszervezetek Országos Tanácsa], EFEDOSZ [Építő,- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete], Hazafias Népfront, ÉKME [Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem] professzori kara, OTP, MÉSZ [Magyar Építészek Szövetsége], ÉTE [Építőipari Tudományos Egyesület] ) meghívott képviselői részére is be kívánom mutatni a Házépítő Kombinát által termelendő lakások 1:1 méretarányú makettjét.
A kiállítást a sajtó képviselőivel - a GB állásfoglalásától függően - fogom ismertetni.
A Házépítő Kombinát, mint építési szervezet és mint építési szisztéma alkalmazása elsősorban az építésiparosítás és megfelelő munkaerő gazdálkodás szempontjából indokolt. A Házépítő Kombinát szervezete és építési módszere több mint 40%-os munkaerő megtakarítást tesz lehetővé.
Amennyiben a budapesti Házépítő Kombinát előzetes számításainkat, üzemeltetése során igazolja, úgy javaslatot fogok tenni további hasonló szervezetek felállítására.
Tájékoztatásul megemlítem, hogy amennyiben a Szovjetunió által szállítandó technológiai berendezéseket módosítanunk kellene, vagy alapvetően el kellene térnünk a tervezett lakások alaprajzai rendszerétől, a „házgyártás" telepített üzemben történő hazai megvalósítása évekkel kitolódna.
Ismételten kérem, hogy a lakásbemutatót Fock elvtárs által meghatározandó időpontban a GB tagjaival megtekinteni és a felvetett kérdésekben állást foglalni szíveskedjék.
Budapest, 1962. augusztus hó 15.
(Dr. Trautmann Rezső)
Építésügyi Minisztérium
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt június 29.
1938
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Idei második lapszámunkban szerzőink a 20. század első felével kapcsolatos forrásokat mutatnak be. Mind a négy forrásismertetés többrészes. ezek közül háromnak olvasható a 2026/2. számban az első része.
Friss lapszámunkban az egyetlen forrásismertetés, amelynek a második részét lehet olvasni Bede Erika (doktorandusz, Babeş-Bolyai Tudományegyetem) munkája, aki folytatta a magángyűjteményként létező családi örökség bemutatását. Az ismertetés második részében a magyarországi katonaidőhöz kapcsolódó levelek állnak a fókuszban.
Szintén a második világháborúban keletkezett egodokumentumot mutat be Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára), aki Halmi (Hauk) László karpaszományos tizedes frontnaplóját ismerteti. A forrás a hadtörténelem számára kuriózumnak mondható, mivel a szerző alakulatának (38/II. zászlóalj) 1942–1943. évi harctéri szolgálatáról kevés ismerettel rendelkeztünk. A forrásismertetés első részében a magyarországi indulástól egészen a Donig történő felvonulásig olvasható a napló.
Szuda Krisztina Eszter (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) korábbi kutatásainak alanyát-tárgyát, vagyis a korábban „pánszlávizmussal” megvádolt Ľudovít Jaroslav Hrdlička néhai tótkomlósi evangélikus lelkész családi irathagyatékát mutatja be. Az ismertetés első részében a Matica Slovenská turócszentmártoni levéltárában kutatható forráscsoport részletes leírása olvasható.
Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) kétrészes forrásismertetésében Apponyi Franciska grófnő szociális tevékenységének kezdetére fókuszál. A forrásismertetés első részében olvasható, hogy Apponyi Franciska házasságát követően miként kapcsolódott be az első világháború előtt a katolikus nőmozgalmak karitatív működésébe.
Az idei második számban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, egyben felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az lapunk továbbra is várja a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2026. június 29.
Miklós Dániel
főszerkesztő