Ha felépül végre a házunk...

A városfejlesztés alapvető céljait már 1960-tól a tömeges lakásépítési követelmények határozták meg. Ez vezetett – szovjet példa nyomán – a házgyári technológia bevezetéséhez, a házgyárak megvásárlásához. Az első tizenöt éves lakásépítési terv 1961-től 1975-ig 175 000 lakás építését irányozta elő Budapesten. Ebben az időben három házgyárat vettek meg, és bevezették a házgyári paneles technológiát.

Források

Előterjesztés a nagypanelos építési program bevezetésére

Fock Jenő elvtárs
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány
Elnökhelyettese részére,

B U D A P E S T.

A KGST Építésügyi Állandó Bizottságának ajánlása alapján a Magyar Népköztársaság kormánya elhatározta, hogy a lakásépítés területén a nagypanelos építési módszereket 1966-tól kezdődően széleskörűen alkalmazza. A nagypanelos építési program keretén belül, a 0089/I/1962. sz. O[rszágos] T[ervhivatal] előterjesztés alapján a hosszúlejáratú szerződések anyagába bővítésként besorolt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormánya között létrejött, aláírás előtt álló államközi megállapodásnak megfelelően, az Építésügyi Minisztérium Budapesten megkezdte egy Házépítő Kombinát beruházásának előkészítő munkálatait.

A Házépítő Kombinát szervezési, tervezési és gyártási tapasztalatainak tanulmányozására a Szovjetunióba kiküldött ÉM-OT szakdelegáció által kialakított irányelvek alapján, valamint a Szovjetunió által szállítandó alapvető technológiai berendezések lehetőségeit figyelembe véve készülnek a panelos lakóházak típustervei.

A típustervek az adott lehetőségek mellett bizonyos vonatkozásban eltérnek az 1002/1960. Korm. határozat és a 25/1960. ÉM utasítás, illetve az OÉSZ [Országos Építésügyi Szabályzat] előírásaitól:

- az emelet magassága 3m helyett 2,70m,
- a szobák belmagassága 2,65m helyett 2,50-2,55 m,
- a 25/1960. ÉM utasításban előírt 3,60 m (az 1960. évi OÉSZ előírása szerint 3,20 m) minimális szobaszélesség a technológiai berendezés által adott lehetőségeknek - a 3,20 m-es szerkezeti harántfal tengelytávolságoknak - megfelelően szintén csökken,
- a lakások mintegy 30%-ánál a nagyobbik szoba alapterülete kb. 4-5%-kal kisebb az előírt 18 m2-nél,
- a központi fűtés és a melegvíz szolgáltatásra tekintettel - a Szovjetunió gyakorlatának megfelelően - a konyhai tűzhelyek gázellátásához a lakásonkénti gázmérők nem kerülnek beépítésre,
- a garzonlakásokban beépített berendezéssel, mesterséges világítással, szellőztetéssel és páraelszívással felszerelt belső konyhák készülnek.

A készülő típusterv-sorozat három jellemző lakásának bemutatására a Budapesti Ipari Vásár ÉM pavilonjában 1:1 méretarányú beépített és mobil berendezéssel felszerelt lakás-makett épül. E lakásbemutató hivatott érzékeltetni, illetve bizonyítani, hogy a jelenleg érvényben lévő egyes előírásainktól eltérően épített lakások - magasabb szintű beépített berendezéssel és gépészeti felszereléssel - nem kedvezőtlenebbek a jelenleg épített lakástípusainknál, sőt a magasabb lakáskultúra irányában jelentenek lényeges előre haladást.

Fontosnak tartom és ezért javaslom, hogy a Gazdasági Bizottság Fock elvtárs vezetésével a lakásbemutatót megtekintse annak érdekében, hogy a házgyár termékeiként előállított lakástípusokkal kapcsolatos előterjesztésem elbírálását, illetőleg vonatkozó döntését, a bemutatón szerzett tárgyi ismeretek és tapasztalatok alapján tehesse meg.

A lakáskiállítást 1962. szeptember 5-16. között, Fock elvtárs által megjelölendő időpontban a GB részére kívánom bemutatni. Emellett 1962. szeptember 7-én de. 10 órakor zártkörű kiállításként a lakásépítésben érdekelt fontosabb állami és társadalmi szervek (OT., EÜ.M [Egészségügyi Minisztérium], BM [Belügyminisztérium], KGM [Kohó- és Gépipari Minisztérium], NIM [Nehézipari Minisztérium], Főv[árosi] tanács VB [Végrehajtó Bizottsága], SZOT [Szakszervezetek Országos Tanácsa], EFEDOSZ [Építő,- Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete], Hazafias Népfront, ÉKME [Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem] professzori kara, OTP, MÉSZ [Magyar Építészek Szövetsége], ÉTE [Építőipari Tudományos Egyesület] ) meghívott képviselői részére is be kívánom mutatni a Házépítő Kombinát által termelendő lakások 1:1 méretarányú makettjét.

A kiállítást a sajtó képviselőivel - a GB állásfoglalásától függően - fogom ismertetni.

A Házépítő Kombinát, mint építési szervezet és mint építési szisztéma alkalmazása elsősorban az építésiparosítás és megfelelő munkaerő gazdálkodás szempontjából indokolt. A Házépítő Kombinát szervezete és építési módszere több mint 40%-os munkaerő megtakarítást tesz lehetővé.

Amennyiben a budapesti Házépítő Kombinát előzetes számításainkat, üzemeltetése során igazolja, úgy javaslatot fogok tenni további hasonló szervezetek felállítására.

Tájékoztatásul megemlítem, hogy amennyiben a Szovjetunió által szállítandó technológiai berendezéseket módosítanunk kellene, vagy alapvetően el kellene térnünk a tervezett lakások alaprajzai rendszerétől, a „házgyártás" telepített üzemben történő hazai megvalósítása évekkel kitolódna.

Ismételten kérem, hogy a lakásbemutatót Fock elvtárs által meghatározandó időpontban a GB tagjaival megtekinteni és a felvetett kérdésekben állást foglalni szíveskedjék.

Budapest, 1962. augusztus hó 15.

(Dr. Trautmann Rezső)

Építésügyi Minisztérium

Ezen a napon történt január 26.

1935

A Nobel-díjas Thomas Mann Budapestre látogatott.Tovább

1958

Kádár János vezette első Kádár-kormány, hivatalos szóhasználattal „magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány” kormányfőjének és kormánya...Tovább

1989

A Kossuth Rádióban elhangzik Pozsgay Imre bejelentése, hogy 1956 népfelkelésnek tekinthető, ezzel megkérdőjelezi a Kádár-rendszer...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

ArchívNet 2024/5-6.

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idén utoljára jelentkezik friss lapszámmal. Az idei utolsó, összevont lapszámunkban megjelent forrásismertetések országunk határain belülre és kívülre kalauzolják az olvasókat. A publikációk foglalkoznak az első világháború után évekig rendezetlenül maradt magyar-osztrák határkérdés utóéletével, a második világháború alatt Magyarország határaitól távol zajlott Don-kanyarbeli harcokkal, a Budapesten, azonban hivatalosan az Egyesült Államok területén tartózkodó Mindszenty József menedékével, valamint a kárpátaljai magyarság identitásának kérdésével.

Az idei harmadik számunkban jelent meg Fiziker Róbert (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára) forrásismertetése, amelyben a szerző a nyugat-magyarországi kérdés rendezésének az utóéletéről mutatott be egy dokumentumot. Az ismertetés időközben kétrészesre bővült: mostani számunkban egy újabb irat kerül bemutatásra, amely a magyar felkelők okozta károk megtérítésének az ügyéhez szolgáltat további információkat.

Egy másik ismertetés folytatása is friss számunkban kapott helyet. Molnár András (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára) Tuba László hadnagy harctéri naplóját adja közre. A második rész a 47. gyalogezred II. csáktornyai zászlóaljának a Don menti tevékenységét mutatja be 1942. június 28-tól szeptember 12-ig. Az eddig publikálatlan napló a zászlóalj történetének egyedülálló forrása, mivel mindezidáig kevés korabeli kútfő volt ismert a csáktornyai egység doni működésére vonatkozóan.

Mindszenty József bíboros menedékének ügyét Deák András Miklós (történész, nyugalmazott diplomata) egy sajátos szempontból világítja meg. A szerző az Associated Press korabeli tudósítója, Anthony Pearce cikkei, megnyilvánulásai – illetve a magyar állambiztonságnak adott jelentések – alapján elemzi, hogy az újságíró milyen módon kezelte, adott hírt a budapesti amerikai követségen tartózkodó Mindszenty helyzetéről.

Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) egy, a kárpátaljai magyarságra vonatkozó sajátos elképzelést, valamint annak utóéletét mutatja be. Balla László az 1970-es évek közepén publikált cikksorozatában fejtette ki álláspontját a „szovjet magyarok” fogalmáról, a „szovjet magyarság” mibenlétéről. Balla elgondolása nem okozott osztatlan sikert, és mint a bemutatott külügyi dokumentumok is bizonyítják: a magyar-szovjet viszonyra is kihatással volt.

Az idei utolsó számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kézirataikat. Köszönjük továbbá a 2024. évben, a korábbi számainkba ismertetéseket küldő szerzőinknek is a bizalmát, amiért megtisztelték szerkesztőségünket írásaikkal. A jövőbe tekintve: az ArchívNet 2025-ben is várja a forrásismertetéseket a 20. század gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténetére vonatkozóan.

 

Budapest, 2024. december 18.

Miklós Dániel
főszerkesztő