Hadifémgyűjtés, rézrekvirálás az első világháborúban

„bátorkodik a katonai parancsnokság Nagyméltóságodat megkeresni, hogy a krb. [!] 8000 kg vörösrézzel lefedett körmöczbányai m. kir. pénzverőhivatal rézanyagának a hadiigazgatásnak való átengedésére vonatkozó elhatározását mielőbb megejteni szíveskedjék" - fordult Teleszky János pénzügyminiszterhez a pozsonyi katonai parancsnokság. Mivel a központi hatalmakat az antant gazdasági blokádja elvágta a külső nyersanyagforrásoktól, a nagyfokú fémhiányt az osztrák és a magyar állam kényszerintézkedésekkel, hadifémgyűjtéssel és rekvirálással igyekezett pótolni.

Források

 

1. Részletes utasítások fémbeváltó helyek részére
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-18339-5-6. - Nyomtatvány.

 

2. Határozmányok a jogosított fémbeváltó helyek részére
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-18339-7-8. - Nyomtatvány.

 

3. A budapesti fémbeváltó-helyek jegyzéke
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-18339-33. - Gépelt másolat.

 

4. A honvédelmi minisztérium átirata az épületeken levő rézanyag hadicélokra való igénybe vételéről
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1916-5-19460. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott irat.

 

5. A honvédelmi minisztérium átirata a réztetők ügyében
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-1469-7. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott irat.

 

6. Kimutatás a pénzügyminiszter kezelése alatt álló állami épületekben lévő rézanyagról törvényhatóságok szerint
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-1469-49-50, 61. - Kézzel írt kimutatás.

 

7. A pozsonyi katonai parancsnokság átirata a pénzügyminiszterhez
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-1469-18-20. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott iratok; kézzel írt kimutatás.

 

8. A körmöcbányai pénzverőhivatal igazgatójának levele a pénzügyminiszterhez
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-1469-38. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott irat.

 

9. A Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola levele a pénzügyminiszterhez
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-1469-40. - Eredeti, gépelt, aláírással ellátott irat.

 

10. A honvédelmi minisztérium átirata a vörösrézből és bronzból készült szobrok hadicélokra való igénybe vételéről
Az irat jelzet: MNL OL K 255-1918-5-3040-6. - Sokszorosított, gépelt, aláírással ellátott másolat.

 

11. A müncheni cs. és kir. főkonzulátus német nyelvű jelentése a szobrok hadicélokra való igénybe vételét célzó német rendelettervről.
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-3040-7-8. - Sokszorosított, gépelt, aláírással ellátott másolat.

 

12. A kereskedelemügyi miniszter válaszlevele a honvédelmi miniszternek a bronzszobrok hadicélokra való igénybe vételével kapcsolatban
Az irat jelzete: MNL OL K 255-1918-5-3040-9-10. - Sokszorosított, gépelt, aláírással ellátott másolat.

 

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 05.

1917

Breszt-Litovszk-ban Szovjet-Oroszország fegyverszüneti szerződést köt a központi hatalmakkal (Németországgal és az Osztrák–Magyar...Tovább

1933

Az Egyesült Államokban véget ér az alkoholtilalom.Tovább

1941

A szovjet ellentámadás megindulásának napja Moszkvai csata, a német hadsereg első veresége a II. Világháborúban.Tovább

1952

Londonban a sajátos időjárási viszonyok és a levegő szennyezettsége miatt létrejövő szmog körülbelül 12000 ember halálát okozza.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.
Időrendben az első Bacsa Máté (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) két részes forrásismertetésének a második fele. Ezúttal olyan iratokat mutat be a szerző, amelyek a magyar–csehszlovák lakosságcsere Nógrád-Hont vármegye nyugati felére vonatkoznak: a kirendelt magyar összekötők jelentéseit, akik arról írtak, hogy a településeken miként zajlott a szlovákság körében a csehszlovák agitáció az átköltözés érdekében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) Mindszenty József és Zágon József halálának 50. évfordulója kapcsán a Szent István Alapítvány levéltárából mutat be egy iratot. Amelyhez kapcsolódóan bemutatja az azt őrző gyűjteményt is. Az ismertetett dokumentum egy Zágon Józseffel lezajlott beszélgetés összefoglalója, amelyet Tomek Vince, a piarista rend generálisa jegyzett le; kifejtve többek között, hogy miként állt Mindszenty személyének, valamint utódlásának kérdése a nemzetközi térben.
Horváth Jákob (doktorandusz, Eötvös Loránd Tudományegyetem) forrásismertetésének második részében a Mikroelektronikai Vállalat létrehozásának előzményeihez kapcsolódóan mutat be egy iratanyagot, amelyet az Államibiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őriz. Az állambiztonság a saját módszereivel igyekezett hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen Magyarország technológiai lemaradása: ehhez lett volna szükséges rávenni az együttműködésre az Egyesült Államokba emigrált Haraszti Tegze Péter villamosmérnököt, azonban ez a próbálkozás kudarcba fulladt.
Idén október 3-án avatták fel a néhai brit miniszterelnök, Margaret Thatcher emlékművét Budapesten. Ennek apropóján Pál Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) idézte fel a Vaslady 1984-es magyarországi látogatását. Az esemény kiemelkedő fontosságú volt nemcsak az év, hanem az évtized számára hazánkban: Thatcher volt ugyanis az első brit kormányfő, aki hivatali ideje során látogatott Magyarországra – a fogadó fél ennek megfelelően igyekezett vendégül látni.
Az idei ötödik számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat. Az ArchívNet szerkesztőségen egyben továbbra is várja a jövő évi lapszámaiba a 20. századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
 

Budapest, 2025. november 14.

Miklós Dániel
főszerkesztő