Homokként pergett el a pénz

Kudarc Líbiában

1980 áprilisában a magyar állam 1000 lakás kivitelezésére szerződött Líbiával. Rögtön kiviláglott, hogy a helyi körülmények között, a magyar vállalkozások nem képesek „megélni”. A hatalmas határidőcsúszás miatt a Líbiai Lakásépítési Titkárság 1984. május 5-én levélben tudatta a magyar féllel, hogy a továbbiakban nem kíván együttműködni az építő vállalattal. Ezt követően a Minisztertanács döntése értelmében azonnal le kellett állítania a líbiai lakásépítést, és 1984. augusztus 15-ig le kellett vonulni a helyszínről.

Források

A vállalkozás bukása

Az ÉVM álláspontja szerint a vállalkozás kudarcában közrejátszottak olyan okok is, amelyek a külkereskedelmi, ill. a banki tevékenységben gyökereznek. Ezek a tényezők nem okoztak közvetlen veszteséget, de kétségtelenül közrejátszottak abban, hogy a gazdaságirányítás összességében sem volt képes a vállalkozás helyzetének menet közbeni javítására, érdemi befolyásolására.

A Magyar Nemzeti Bank 1982-ben vélhetően a hazai devizagazdálkodás valós gondjaiból indíttatva, 7 millió USD-t a fővállalkozóval hazautaltatott, ami a helyszíni finanszírozásban hosszú időre kiható nehézségeket eredményezett. Az ÉMEXPORT 1980. szeptember 12-én az MNB képviselőjét tájékoztatta a vállalkozás előkésztéséről. A KKM ennek során sürgette a pénzintézetek közremuködését, az MNB pénzügyi biztosi tevékenységét. Az MNB a vállalkozással kapcsolatos együttmuködésbe csak a szerződés megkötését követően, megkeresésére kapcsolódott be. Export fővállalkozói célhitelt a szerződés megkötését követő 7 hónap múlva folyósította. A hitelcenzúra eljárások ugyan indokoltak a pénzkihelyezés védelme érdekében, ennek lassúsága azonban a helyszíni termelés időszakos leállítását eredményezte. A hitelezés folyamatosan bizonytalan eleme volt a vállalkozásnak.

A Külkereskedelmi Minisztérium szakmai irányítást adott a vállalkozási szerződés előkészítéséhez. Ennek során azonban nem érzékelte a fővállalkozó felkészültségének hiányosságait. Ennek ellenére a fokozatos felfejlődést feltételezve - egyetértett a szerződés tartalmával és aláírásával. A Kereskedelmi Kirendeltség még szorgalmazta is a gyors pozitív döntést.

A KKM a vállalkozás vitele során egészen a vállalkozás bukásának kirajzolódásáig nem szorgalmazta a vállalkozásról való levonulást, közremuködése a kádercserék szorgalmazására és intenzív sorozatos ellenőrzésre irányult.

A Pénzügyminisztérium is folyamatos tájékozódással rendelkezett a vállalkozás alakulásáról. Helyszínen járt szakértője 1983. elején a 2 milliárd Ft körülire becsült veszteség ellenére sem ajánlotta a levonulást, hanem a vállalkozás gyorsítására hazai pénzügyi intézkedésekre (utólagos tőkésítés, forgóeszköz juttatás, alapjuttatás) tett javaslatot, amelyek azonban nem kerültek végrehajtásra.

A vállalkozás vitelének második szakaszában - 1983. elejétől - az említett külkereskedelmi és pénzügyi szervek folyamatosan részt vettek a vállalkozással kapcsolatos központi intézkedések kialakításában, később a kormánybiztos munkájának segítésében. E tevékenységek során nem merült fel olyan javaslat, amelynek végrehajtását az ÉVM, illetve vállalatai ne szorgalmazták volna, a vállalkozás kudarcának elkerülését azonban mindezek ellenére sem lehetett központi intézkedésekkel elérni.

MOL. XIX-D-6-jj 12. doboz. (Magyar Országos Levéltár - Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium - Petrovai László miniszterhelyettes iratai)

Ezen a napon történt október 03.

1974

Elkezdődik a Watergate-ügy bírósági eljárása.Tovább

1975

Elhelyezik a paksi atomerőmű alapkövét.Tovább

1990

Egyesül az NDK és az NSZK: Németország ismét egységes állam.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Az ArchívNet idei harmadik száma a külkapcsolatok világát járja körül. Fontos kiemelni, hogy a külső ágensekkel való kapcsolattartás nemcsak a mindenkori központi kormányzathoz kötődő külügyminisztérium privilégiuma. A most megjelenő írásokban több példát is láthatunk arra nézve, hogy egyes szervezetek (legyenek azok hazaiak vagy külföldiek) miként tartották a kapcsolatot egymással, illetve kormányzati szervekkel.
A tematikát figyelembe véve és időrendben haladva Szabó Mátyás (doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem) forrásismertetése a legkorábbi, aki az OsztrákMagyar Monarchia és az Európai Dunabizottság közti kapcsolattartás mélyebb rétegeibe nyújt betekintést. A szerző írásában bemutatja, hogy az önálló külügyminisztériummal nem rendelkező magyar birodalomfél egyes szaktárcái miként tudták akaratukat érvényesíteni a Ballhausplatzon keresztül egy nemzetközi szervezet felé. A hivatali érintkezés egy konkrét ügy, az Oszmán Birodalom adósságrendezésén keresztül kerül bemutatásra.
A hidegháború alatti, a már megszilárdult hatalmi blokkok korszakának időszakáról szól Krajcsír Lukács (tudományos munkatárs, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) forrásismertetése. Az 1960-as években zajló első irakikurd háború a nyugati és keleti hatalmi tömbök figyelmét is felkeltette. A keleti blokk országai a monarchia megbuktatása után kifejezetten politikai szempontok alapján támogatták az új, nyugatnak hátat fordító rezsimet, amely azonban kommunista- és kurdellenes nézeteket vallott. Nem meglepő módon a kezdeti jó viszony megromlott, így később az sem okozhatott meglepetést, hogy a kirobbanó polgárháborúban a Szovjetunió és annak érdekszférájába tartozó államok már a kurd felkelőket támogatták – Magyarország például humanitárius szállítmányokkal.
Regionális konfliktusok után egy világesemény a magyarság egy jól körülhatárolható részére gyakorolt hatását mutatja be Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár). Négy dokumentum segítségével prezentálja, hogy a kijevi magyar közösség milyen módon reagált 1986 tavaszán a csernobili atomerőműben bekövetkező katasztrófára. A főként a külügyi apparátusból származó iratok ismertetése előtt azonban kitér írásában arra is, hogy a korabeli helyi magyar kolónia milyen létszámmal és milyen háttérrel rendelkezett.
A tematikus írások mellett az ArchívNet idei harmadik számában olvasható Kosztyó Gyula (kutató, Clio Intézet) publikációja, amely nem egy külügyi, hanem belügyi intézkedés körülményeit mutatja be. 1944 késő tavaszán-nyarán a Magyarországhoz tartozó Kárpátaljára ejtőernyős szovjet diverzánsokat-partizánokat dobtak le, akik ellen a helyi magyar csendőrség és katonaság egyaránt fellépett. Az írás egyben képet is ad Kárpátalja 1944 májusi helyzetéről, amely területen megkezdődött a zsidóság deportálása, és amely terület ugyan még nem vált hadi zónává, de már érezhető volt, hogy a „vihar előtti csend” állapotában van.
A mostani számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a színvonalas kéziratokat, illetve ismét felhívjuk leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet idei negyedik számába is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban
 

Budapest, 2022. augusztus 26.

Miklós Dániel
főszerkesztő